Tanulmányok folytatása esetén járó szabadidő

Kérdés: Kérdésem, hogy a vizsgánként, illetve a vizsgatárgyanként megillető szabadidő is fizetetlen-e? A törvényben sem egyértelmű.
Részlet a válaszából: […] ...tanul, az iskolarendszerű képzésben vesz részt, vonatkozik tehát rá az Mt. 115. §-ában foglalt rendelkezés, azaz megilleti őt a munkaidő-kedvezmény. Ennek mértékét az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 28.

Nyugdíjban részesülő jubileumi jutalma

Kérdés: Intézményünk határozott időre kinevezett nyugdíjast foglalkoztat teljes munkaidőre, akinek közalkalmazotti jogviszonya 1963-tól folyamatos. 2003 őszén 40 éves közalkalmazotti munkaviszonya lesz. A 35 éves jubileumi jutalmát aktív dolgozóként megkapta. Jár-e neki a 40 éves jubileumi jutalom?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nem egyértelmű a tekintetben, hogy közszolgálati jogviszonyban álló, vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló munkavállalóról van-e szó. A Ktv. 2001. július 1-jei módosítása vezette be a köztisztviselők 35 éves jubileumi jutalmát. Így közszolgálati jogviszonyban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 28.

Szakértői tevékenység

Kérdés: Az igazságügyi szakértői tevékenység 2003. január 1-jétől kikerült az áfakörből. Ez azt jelenti, hogy a nyomozó hatóság, bíróság, más hatóság által kirendelt szakértők díjait ezentúl csak számla ellenében lehet kifizetni, a díjjegyzék nem elegendő? Mi a szakértő státusa az áfa szempontjából? Mely esetben állítja ki a számlát az intézet, és mikor az alkalmazásában álló szakértő? Mi a szakértői díjról kiállított számlán a teljesítési időpont, mivel a szakértés időpontjában a díj még nem ismert, arról az eljáró hatóság később hoz határozatot? Lehet-e gazdasági társasági formában folytatni a szakértői tevékenységet?
Részlet a válaszából: […] ...egységei. Az itt dolgozó igazságügyi szakértők igazságügyi alkalmazottak, jogviszonyukat az Iat. rendezi. Alkalmazottként, napi 8 órás munkaidőben, munkabérért végeznek szakértői tevékenységet.a) A 3/1986. IM rendelet alapján az intézet az elvégzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 26.

Megbízási szerződés

Kérdés: Az Áht-vhr. 59. § (9) bekezdése rendelkezik a saját dolgozó díjazásának lehetőségéről. Ennek értelmében a saját dolgozónak munkaköri leírásában nem szereplő, ill. a munkaköri leírása szerint számára nem előírható feladat elvégzéséért a megbízó és a megbízott között létrejött megbízási szerződés alapján, a munka elvégzését követően megbízási díj fizethető. Mit kell érteni megbízási szerződésen? Csak a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyra vonatkozó megbízási szerződést, vagy a Ptk.-ban szabályozott valamennyi megbízási jogviszonyt? Ez utóbbi esetben ugyanis nincs kizárva, hogy a saját dolgozónak egyéni vállalkozóként, számla ellenében fizessünk megbízási díjat, ugyanakkor betéti társaság tagjaként már nem.
Részlet a válaszából: […] ...a nem rendszeres személyi juttatásokat, külső személyi juttatásokat.A rendszeres személyi juttatások körébe tartozik a teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak alapilletménye – ideértve a 13. havi illetményt is –, illetménykiegészítése, illetménypótléka,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 26.

Jubileumi jutalomra jogosító időtartam meghatározása

Kérdés: Jogszabályi hivatkozással kérem megválaszolni jubileumi jutalommal kapcsolatos kérdéseinket:- Ha a dolgozó közalkalmazotti jogviszonyban állt, majd megszakította munkaviszonyát, de újra közalkalmazotti jogviszonyba került, beszámítható-e folyamatosan a munkaidő a jubileumi jutalom szempontjából, vagy csak az utóbbi közalkalmazotti jogviszonytól számíthatók az évek?- Folyamatos jogviszony esetén, ha az évek között nincs egyetlen nap szünet sem, de van közötte munkanélküli-segéllyel áthidalt időszak, az minek számítandó?- Egyik dolgozónknak két munkaviszonya között 3 nap megszakítás van, figyelembe vehető-e a folyamatos jogviszony a jubileumi jutalomhoz?
Részlet a válaszából: […] Mindhárom esetben a jubileumi jutalomra jogosító időtartam meghatározása a kérdés. A jogviszonyban töltött időt a Kjt. 87. §-ában, és az Mt. 209. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint kell számítani. A Kjt. 87. §-a részletes szabályait a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Juttatások nyugdíjba vonuláskor

Kérdés: Nyugdíjba vonuláskor a felmentési időre járó átlagkeresetet a felmentési idő lejártakor érvényes garantált illetményből számítják-e ki, vagy a felmentési idő kezdetekor érvényes illetményből? Ez az összeg 2002. évben, az 50 százalékos béremelés miatt jelentősen eltér például, ha 2002. augusztus 1-jétől szűnt meg a munkaviszony, illetőleg kezdődött a felmentés, amely 2003. április 30-án ért véget. Jár-e a különbözet a nyolc hónapra (kb. bruttó 400 000 Ft a különbözet)?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetett munkabérek szolgálnak. Az átlagkereset-számítás főszabálya értelmében nem azt kell vizsgálni, hogy a munkavállaló a kiesett munkaidőben – vagy felmentési időben – mit kereshetett volna meg, hanem azt, hogy a munkáltatónál a múltban milyen átlagos keresetet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Pedagógusok rendkívüli munkájának díja és a helyettesítési díj

Kérdés: Rendkívüli munka (túlmunka) és helyettesítési túlmunka díjának kiszámításakor mi a meghatározó: az iskolai végzettség, vagy a hely, ahol a régi nevén "túlmunka" felmerül? Pl. felsőtagozatos tanár esetében az osztószám: 4,33 x 20 heti kötelező óra = 86,60; napközis nevelő esetében 4,33 x 23 heti kötelező óra = 99,59. Ha felsős tanár napköziben heti 23 órában napközis nevelő, és helyettesít a napközi otthonban, mennyi az osztószám: 86,60 vagy 99,59?
Részlet a válaszából: […] ...jutó összege a pedagógus illetményének az alábbiakban meghatározott osztószámmal megállapított hányada: az osztószámot a rendkívüli munkaidőben ellátott pedagógus munkakörre megállapított kötelező óraszámnak 4,33-mal történő szorzata adja. A kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Közalkalmazottak délutáni pótléka

Kérdés: Intézményünkben a takarítónők – közalkalmazottként – délután 14.00-22.00-ig tartó munkarendben dolgoznak. Kell-e részükre délutáni pótlékot fizetni, s ha igen, mennyi a pótlék mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...az Mt. 146. §-a szabályozza. A Kjt. nem szabályozza külön ezt az esetet, hanem visszautal az Mt. szabályaira. E szerint a több műszakos munkaidő-beosztásban, illetve a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalónak délutáni, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Közalkalmazott tanulmányi szabadsága

Kérdés: Hány nap tanulmányi szabadság illeti meg azt közalkalmazottat, aki munkája mellett esti tagozaton végzi gimnáziumi tanulmányait, vagy aki felsőfokú (nem főiskola) levelező tagozatra jár, illetve aki főiskola levelező tagozatának hallgatója?
Részlet a válaszából: […] ...levelező tagozatának hallgatója kétségkívül iskolarendszerű képzésben vesz részt.A rájuk vonatkozó szabályok szerint megilleti őket a munkaidő-kedvezmény. Ennek mértékét az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Parkolási kártya áfájának levonhatósága

Kérdés: Intézményünk áfaalany, amely áfaköteles tevékenységet végez. Saját dolgozóinknak és számlát adó vállalkozó munkatársainknak egész évre szóló parkolási kártyát vettünk. Visszaigényelhetjük-e az áfát?
Részlet a válaszából: […] ...adó, ha a beszerzés akár csak részben is nem az adóalany gazdasági tevékenységét szolgálja. A dolgozónak az Mt. alapján kötelessége a munkaidő kezdetén a munkahelyén megjelenni, vagyis a munkába járás, ebből következően a parkolás nagyrészt az ő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.
1
30
31
32