192 talált állásfoglalás a munkanap kifejezésre

Kérdés: Az új Munka Törvénykönyve alapján a munkavállaló csak akkor jogosult műszakpótlékra, ha a munkáltató tevékenysége több műszakos, és a munkavállaló beosztás szerinti napi munka­idejének kezdő időpontja rendszeresen változik, vagy akkor is, ha csak az utóbbi feltétel teljesül? Ha ez utóbbi a helyes, akkor ez azt jelenti, hogy ha a tevékenység nem több műszakos, akkor is járhat műszakpótlék?

Kérdés: A részmunkaidőben, kizárólag szombat-vasárnapi munkavégzésre felvett munkaerőnek az elrendelhető munkaidő hossza meghaladhatja-e a hat órát, ha igen, akkor hány órát dolgozhat maximálisan a munkavállaló?

Kérdés: Aki a nyári szünetben nem tudja a teljes szabadságát kivenni, annak kiadhatók a téli, tavaszi szünetnapok is szabadságként?

Kérdés: Milyen módon lehet a pedagógusokat az őszi, tavaszi, téli szünetekben igénybe venni (közvetlen tevékenység a diákokkal vagy egyéb módon is)? Mivel az őszi, téli, tavaszi szünet napjai munkanapok, akkor – a Munka Törvénykönyve szerint – valamiféle munkaidő-nyilvántartást is kell vezetni róluk?

Kérdés: A pedagógusnak az iskolában az őszi, a téli és a tavaszi szünet munkanapjai tanítás nélküli munkanapok. Ha nem rendel el a munkáltató munkavégzést (képzést, ügyeletet, dokumentum ki- vagy átdolgozást stb.), akkor megkaphatja-e szabadidőként a pedagógus a tanítási napokon elrendelt túlmunkáért/munkaidőkereten felüli munkavégzésért ellentételezésként? Pedagógusok esetében a túlmunkáért szabadidőt adhat-e a munkáltató? Ha a pedagógus a teljes munkaidőn felül a tanítási órákon kívüli egyéb munkaköri feladatokat lát el, az így keletkezett túlmunkáért adható-e szabadidő?

Kérdés: Mennyi szabadság jár a magasabb vezető közalkalmazottnak (óvodavezető)?

Kérdés: Az 1993. évi III. tv. 34. §-ának (2) bekezdése alapján a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (FHT) jogosult személynek, ha a felülvizsgálatot követő évben is szeretne jogosultságot szerezni FHT-ra, igazolnia kell, hogy a felülvizsgálatot megelőző egy évben az FHT-ra való jogosultságának fennállása alatt legalább 30 nap időtartamban közfoglalkoztatásban vett részt, keresőtevékenységet folytatott stb. Ha a jogosult ezt igazolni nem tudja, akkor a 30 nap számításánál a közérdekű önkéntes tevékenység időtartamát is figyelembe kell venni. Önkormányzatunknál közérdekű önkéntes tevékenység végezhető, és többen is jelentkeztek, hogy a 30 napot így szeretnék megszerezni. Közérdekű önkéntes tevékenység esetén, hogyan kell számítani a napokat, naptári időtartam alapján? Például 1 hónapra kötünk szerződést önkéntes feladat elvégzésére, avagy minden egyes önkéntes munkával ledolgozott nap számít egy napnak a 30-ból, így a szerződésnek legalább 6 hétre kell szólnia?

Kérdés: Az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének ba) pontja értelmében béren kívüli juttatásnak minősül a munkahelyi (üzemi) étkezés. Jogosult-e a polgármesteri hivatal – mint munkáltató – (amely önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, de konyhát nem üzemeltet) dolgozója ilyen jogcímen étkezési szolgáltatást igénybe venni olyan konyhától, amely önkormányzati fenntartású, de nem közvetlenül a polgármesteri hivatalhoz tartozik (tehát a konyhai szolgáltatást nyújtó intézmény nincs feltüntetve a polgármesteri hivatal alapító okiratában telephelyként), a polgármesteri hivatal ugyanakkor székhelyén/telephelyén tud(na) étkezőhelyet biztosítani (kiszállítással), továbbá a konyha nemcsak a saját dolgozóit szolgálja ki, hanem akár külső vendégeket is? Konkrétan: a polgármesteri hivatal dolgozói szeretnék igénybe venni az önkormányzat által fenntartott iskola/városi kincstár konyhája által nyújtott étkezési szolgáltatást a polgármesteri hivatal étkezdéjében (kiszállítással) béren kívüli, kedvezményes adózású juttatásként maximum havi 12 500 Ft értékben. (A konyhát üzemeltető iskola/városi kincstár önállóan működő, illetve önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.) Van-e erre lehetőség a vonatkozó jogszabályi keretek között, ha igen, milyen feltételekkel (nyilvántartás, elszámolás stb.)? Ha nem, akkor melegétkezés tekintetében kedvezményes adózású béren kívüli juttatásként csak az Erzsébet-utalvány, illetve a SZÉP kártya adható 2012-ben?

Kérdés: Dolgozónk a napi munkába járásához kétféle költségtérítést vesz igénybe. Bizonyos útvonalig sajátgépkocsi-használatot számol el 9 Ft-tal és a további utazásához MÁV-havibérlet térítést igényel. Jogszerűen fizetünk-e ki adómentesen egy­azon napra gépkocsihasználatot és bérlettérítést is?

Kérdés: Intézményünk egyik dolgozója népi ülnök. Az 1997. évi LXVII. törvény 128. §-ának (1) bekezdése szerint "A munkaviszonyban, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban és szövetkezetnél munkajogi jellegű jogviszonyban álló ülnököt ülnöki működésének időtartamára az átlagkeresete illeti meg." Intézményünk a népi ülnöki teendők ellátásának időtartamára átlagkeresetet számfejt a munkavállalónak. A bíróság által a munkáltatónak átutalt összeget ki kell-e fizetnünk számára (dolgozónk így kétszeres juttatásban részesül), vagy a bíróság által az intézmény részére átutalt összeg a munkavállaló részére számfejtett, intézmény költségeként elszámolt átlagkereset megtérítésére szolgál?