1226 talált cikk a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: Munkáltatóm 1 fő vezető beosztású dolgozónak (igazgató) havonta a telefonköltségéből (bruttó) 10 000 Ft-ot, 3 fő vezető beosztású dolgozónak a telefon havi előfizetési díját átvállalja, a telefon a dolgozók saját tulajdona. Azt szeretném megkérdezni, hogy ez a juttatás a munkáltató vagy/és a munkavállalók részére adóköteles természetbeni juttatásnak minősül-e? A munkáltató milyen mértékű adót, járulékot köteles fizetni?

Kérdés: A többcélú kistérségi társulás több feladatot lát el utazó szakemberek segítségével, akik főállású munkavállalók a társulásban. Közülük többen a társuláshoz tartozó egyik településen laknak, ezért amikor a lakóhelyük szerinti településen látnak el feladatot, nincsenek gépjárművel kapcsolatos kiadásai. Hogyan lehet gépjárműköltség-térítést elszámolni abban az esetben, ha a központi irodába nem mennek be a szakemberek? Kiküldetésnek számít-e a településeken eltöltött idő (a munkaszerződésben van-e lehetőség változó munkahely meghatározására)? Kötelező-e 9 Ft/km amortizációs költségtérítés fizetése, vagy a munkáltató maga döntheti el 0-9 Ft-ig, hogy mennyit fizet?

Kérdés: Az Szja-tv. nevesíti a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatások körét, amelyből a 400000 Ft-ot meg nem haladó rész adómentes. A juttatások körébe beletartozik a művelődési intézményi szolgáltatás. Kérdésünk, hogy a művelődési intézményi szolgáltatás körbe mi alapján, mely szolgáltatásfajták tartoznak bele?

Kérdés: Önkormányzati hivatal jegyzője számára személygépkocsi hivatalos használata címén meg lehet-e állapítani havi átalánydíjat, és az adómentesen elszámolható-e? Vagy szabályosan csak kiküldetési rendelvény alapján számolható el?

Kérdés: A munkavállalók olyan kéréssel fordultak az intézmény vezetőjéhez, hogy a lehetőségekhez mérten más béren kívüli juttatások helyett az intézmény inkább járuljon hozzá az internetet igénylő vagy azzal már rendelkező munkatársak internetezési költségeihez. Kérdésünk, hogy milyen feltételekkel lehet ez a juttatás adómentes?

Kérdés: A köztisztviselő munkaköre indokolja, hogy a vonatkozó EüM rendelet alapján a munkáltató szemüveggel lássa el. Milyen összegben engedélyezhető a vásárlás, tekintettel az eltérő árfekvésű keretekre?

Kérdés: Intézményünk néhány dolgozót részmunkaidőben foglalkoztat. A részmunkaidős alkalmazottak is ugyanazokra a juttatásokra voltak jogosultak az elmúlt években, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatottak. Így ők is kaptak étkezési juttatást, üdülési csekket. 2006. évtől adómentessé vált a helyi bérlet juttatása, így a lehetőségeinkhez képest a helyi bérlet megvásárlását is szeretnénk támogatni. Kérdésünk, hogy a 2006. január 1-jétől hatályba lépett új rendelkezésben meghatározott, az egyes adómentes juttatásokra vonatkozó 400 000 forintos korlátot a részmunkaidősök esetében a munkaidejükkel arányosan csökkentenünk kell-e?

Kérdés: A nem állami oktatási intézmény munkavállalóira az Mt. rendelkezései az irányadók, de legalább a Kjt.-ben megállapított illetményrendszerre vonatkozó feltételeket biztosítani kell. Különböző tartalmú tájékoztatókat kaptunk arra vonatkozóan, hogy jár-e az itt foglalkoztatott pedagógusok számára a 13. havi juttatás.

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arról, hogy a közigazgatási határon kívüli lakóhelyemről gépkocsival történő munkába járás után a munkáltató milyen költségtérítést fizethet ki?

Kérdés: Melegkonyhával rendelkező intézmény vagyunk. Dolgozóink sajnos (fenntartók elvonása miatt) nem részesülnek étkezési támogatásban, konyhánkon egy ebéd nyersanyagnormája 183 Ft (áfásan). Felmerült a polgármester részéről, hogy a dolgozók a fenti összegért egy ebédet kapjanak, a rezsiköltséget "elnyeli" a konyha. Kérdésünk, hogy lehet-e így eljárni, illetve ha nem, akkor a fenti összeg mellett a rezsiköltséggel hogyan kell elszámolni? Jelenleg egy ebéd ára a dolgozóknak 300 Ft, vendégeknek 350 Ft. Mennyi a rezsiköltség alapja: 350-183 vagy 300-183 Ft? Dolgozók esetén lehet-e kétféle térítési díjat kérni ugyanazért az ebédért?