673 talált cikk a munkavégzés kifejezésre

Kérdés: A munkavállaló vidéki állandó lakcímmel és budapesti tartózkodási hellyel rendelkezik. A napi munkába járást 9 Ft/km alapon, az év minden munkában töltött napjára, az állandó lakcímről számolja el. Megteheti-e a munkáltató, hogy az 1992. évi LXVI. törvényben és a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendeletben a tartózkodási helyek definíciói alapján évente, legalább 3 hónapban nem fizeti az állandó lakcímről bejárást?

Kérdés: Munkavállalónk kap 50%-os utazási utalványt a 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdése alapján. Ezenfelül minden hónapban hozza a távolsági járatokon vett 50%-os kedvezményes menetjegyeket, amelyek 86%-át megtérítjük munkába járás céljából. Április hónapban már hozzácsatolta a helyi járat menetjegyeit is. A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szemlélteti, hogy mi az, ami kifizethető, viszont az "átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás" nem egyértelmű számomra. A helyi járat jegyeinek 86%-át is meg kell téríteni neki, vagy az már nem tartozik bele a munkába járás költségtérítései közé?

Kérdés: Intézményünkben a munkaidő 8-16 óráig tart. A jelenléti íven is ezt szerepeltetjük. A dolgozók 20 perc ebédidőt vehetnek igénybe. A belső ellenőr szerint a munkaidőt meg kell növelni a 20 perc ebédidővel, tehát 16:20-ig kellene írni a jelenléti íven a munkaidőt, és a jelenléti íven szerepeltetni kell a munkaközi szünet kezdetét és végét. Igaz ez?

Kérdés: Két dolgozónk házaspárt alkot, egy autóval járnak dolgozni, és a feleségnek nincs is jogosítványa. A feleség is kéri a 15 Ft/km munkába járási költségtérítést, de szerintünk nem jár neki, mert nincs költsége a munkába járással kapcsolatban.

Kérdés: Két külföldi állampolgárt alkalmazunk főállásban. Az itteni munkavégzésük idejére lakást béreltünk nekik. A bérleti díjról szóló számlát költségként számoljuk el. Kell-e adót fizetünk ez után?

Kérdés: Intézményeink (szociális szféra, közalkalmazottak) változó tartamú munkaidőkeretet alkalmaznak (1-3 hónap), a munkavállalók folyamatos munkarendben, egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerint dolgoznak. A rendkívüli munkavégzés egyrészt munkaidőkereten felüli, másrészt 96 órán belüli, beosztástól eltérő munkavégzés formájában valósul meg. A rendkívüli munkavégzéseket a KIRA-rendszerben számfejtik, ennek kapcsán alakult ki ellentmondásos gyakorlat, az egyes jogcímkódok eltérő alkalmazása miatt. Van olyan intézmény, amely a rendkívüli munkavégzés számfejtését a "35128"-as jogcímkódon (megnevezése: "Rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék és arányos munkabér") rögzíti, az intézmények többsége azonban a "35013"-as jogcímkódot (megnevezése: "Rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék %-os") alkalmazza (egy adott rendkívüli munkavégzés ellenértéke a két jogcímkódnál jelentős eltérést mutathat, akár többszörösét is jelentheti a "35128"-as kóddal történő elszámolás).
A 35013-as jogcímkód a bérpótlékot és arányos bért is az alapilletmény alapján számolja (oly módon, hogy a "százalék" rovatban manuálisan 150% vagy 200% kerül bevitelre, ami az arányos munkabért is magában foglalja), a 35128-as jogcímkód a bérpótlékot és a munkabér arányos részét külön számolja oly módon, hogy a bérpótléknál számítási alapként csak az alapilletményt, a munkabér időarányos részének számításánál azonban a teljes – szociális ágazati pótlékot és munkahelyi pótlékot is magában foglaló – bért veszi figyelembe, valamint az osztószám is eltérő (bérpótléknál 174 óra, a munkabér időarányos részénél a beosztás szerinti óraszám). A szociális szférában a munkabér (amely magában foglalja az illetményt, illetménypótlékot, illetménykiegészítést, keresetkiegészítést és jutalmat) és az alapbér (alapilletmény) között összegét tekintve jelentős különbség mutatkozik. A fentiek alapján abban kérjük szíves segítségüket, hogy a rendkívüli munkavégzés KIRA-rendszerben történő számfejtése során álláspontjuk szerint melyik jogcímkód alkalmazása a helyes, illetve mely jogcímkód mely rendkívüli munkavégzés számfejtésére alkalmazható?

Kérdés: Költségvetési szervnél dolgozó közalkalmazottak esetében a tájékoztatóban szerepel, hogy 6 órát meghaladó munkavégzés esetén 60 perc munkaközi szünet jár, amit a munkaidőn túl kell kivenni. Ugyanakkor a jelenlétin nem vezetik a munkaközi szünet kivételét. Jogszerű-e ez így?

Kérdés: Jubileumi jutalomra jogosultság szempontjából jogosító időnek számít-e az az időszak, amikor a közalkalmazott fizetés nélküli szabadságot kért külföldi munkavégzés céljából, vagy önkormányzati képviselő volt, és ezért kérte a fizetés nélküli szabadságot, és jogviszonya eközben fennállt?

Kérdés: Polgármesterünk 2002. év óta folyamatosan polgármesteri tisztséget tölt be településünkön. Az öregségi nyugdíjkorhatárt 2025. évben tölti be. Amennyiben a 2019. évi önkormányzati választások során a választásokon nem nyer, vagy nem kíván indulni, akkor jogosult-e a közszolgálati járadékra? Amennyiben igen, akkor mekkora mértékben? A hatályát vesztett Pttv. 13/b. §-ának (1)–(2) bekezdései alapján a polgármester jogosult lett volna a közszolgálati járadékra, viszont a járadék megállapítása helyett, indulva a választásokon, újra a polgármesteri tisztséget választotta. Értelmezhető-e úgy, hogy – mivel 2014. évben megfelelt az akkor hatályos Pttv. közszolgálati járadék igénylésére előírt feltételeinek – szerzett jogként, most 2019. év során (egy esetleges sikertelen választás vagy nem indulás esetén) igényelheti a közszolgálati járadékot?

Kérdés: Eddig minden évben a belső szabályzatunkban szerepelt, hogy a hivatal által megállapított illetményalap 100%-át alapul véve kapnak a köztisztviselőink a szemüvegre költségtérítést. Ezt az összeget eddig a munkavállaló részéről semmilyen adó- és járuléklevonási kötelezettség nem terhelte, csak a munkáltató részéről kellett a szochót megfizetni. 2019-ben hogyan alakul a köztisztviselők számára a 4 órát meghaladó számítógép előtti munkavégzéshez szükséges védőszemüveg költségtérítése? A munkavállalónak kell-e ez után járulékot levonni, illetve a munkáltatót milyen költségek terhelik? A belső szabályzatban ezt hogyan szerepeltessük?