974 talált cikk a munkaviszony kifejezésre

Kérdés: Bérlet leadása nélkül kaptuk meg a bérlet árának 80 és 86%-át. 2005. január 1-jétől állítólag megszűnik ez a lehetőség. Van-e valamilyen lehetőség arra vonatkozóan, hogy továbbra is megkaphassuk az összeget, természetesen adómentesen, mind saját, mind a munkáltató részéről. A kifizetés érintette a gazdasági vezetőt, valamint néhány alkalmazottat is. Esetleg a vezető kaphat-e adómentesen költségtérítést "akármilyen" jogcímen? Mivel alkalmazottakat is érintett, nekik a jövőben milyen lehetőség adódik a fenti állapot miatt?

Kérdés: Szabadság napjainak megállapításához kérem segítségüket. Egy kismama 2003. 02. 20-án szült, a szülési szabadság ideje: 2003. 02. 20.-08. 06., GYED: 2003. 08. 07.-2004. 09. 21., szeptember 22-én munkába állt. A Ktv. szerint az alapszabadság 25 nap + (előadó besorolás esetén) 5 nap + (egy gyermek esetén) 2 nap/év. Előző évről (2002) nem hozott át szabadságot. Az Mt. 130. § (2) bekezdése alapján a szülési szabadság idejére, a fizetés nélküli szabadság első évére jár a szabadság. Jelen esetben a fizetés nélküli szabadság első évét hogyan kell értelmezni?

Kérdés: 1947. július 27-én született női dolgozónk 2005-ben előrehozott nyugdíjba szeretne menni. 42 évnyi jogviszonnyal rendelkezik. Munkaviszonyát közös megegyezéssel meg lehet-e szüntetni, és ilyen esetben a felmentési időt az 57. életév betöltése előtt (2005. július 27.) ki lehet-e adni?

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a "0. havi juttatás"-t terhelő közterhek fizetésére vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a biztosításijogviszony-szünetelés esetére. A 2003. évi XCV. tv. 30. § (1) bekezdése 2004. február 1-jétől módosította a Kjt. 68. §-át. Alapvetően megváltoztatták a jogosultság feltételeit. Egyetlen törvényi feltétel, hogy a közalkalmazott a tárgyév január első napján közalkalmazotti jogviszonyban álljon. Így a közalkalmazotti jogviszony formális fennállása esetén is ki kell fizetni az egyhavi különjuttatást, tehát a közalkalmazotti (biztosítási) jogviszony szünetelése (GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség stb.) ellenére is jogosult a közalkalmazott erre a juttatásra? A 13. havi illetmény eddig is speciális megítélés alá esett a nyugdíj, az egészségbiztosítási ellátások szempontjából. Rendszeres vagy nem rendszeres juttatásnak minősül? Az egészségbiztosítási ellátásoknál milyen vonatkozási időtartam tartozik hozzá? Hogyan kell rendezni a járulékokat, amennyiben 2005. évben az érintett munkavállaló nem biztosított (egész évben szünetel a biztosítási jogviszonya)?

Kérdés: 1988. december 1. óta mint gazdasági vezető dolgozom. Fúzió miatt 2004. augusztus 31-ével munkaköröm megszűnt, de mert 2004. július 28-a óta táppénzes állományban vagyok, ezért 2004. szeptember 1-jei hatállyal, áthelyezéssel az iskola állományba vett, és ezzel vezetői pótlékomat megszüntették. a) Jogos-e a pótlék elvonása táppénzes állomány esetén? b) Mikortól és mennyi időtartamra jár a felmentés és végkielégítés? c) A felmentési időből mennyit kötelező ledolgozni? d) A ki nem vett időarányos szabadságot melyik bérrel kell kifizetni? e) A táppénz időtartamára jár-e szabadság?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású iskola vagyunk. Egyik dolgozónk a munkakönyve szerint az alábbi munkaviszonyokkal rendelkezik: Mezőgazd. Tsz.: 1975. 06. 23.-1982. 09. 30. áthelyezéssel Önkorm. fenntartású iskola: 1982. 10. 01.-1986. 09. 30. áthelyezéssel Mezőgazd. Tsz.: 1986. 10. 01.-1991. 04. 30. munkaviszony megszűnt Munkanélküli-járadék: 1991. 05. 18.-1991. 09. 30. Önkorm. fenntartású iskola: 1991. 10. 01. – jelenleg is. A jubileumi jutalom megállapításánál jogviszonynak számít-e az 1975. 06. 23.-1986. 09. 30-ig terjedő időszak?

Kérdés: Milyen mértékig szólhat bele egy költségvetési intézmény pénzügyi, gazdasági ügyeibe a közalkalmazotti tanács és a szakszervezet? Számon kérheti-e a munkáltatótól, hogy milyen jogcímen és milyen mértékig jutalmazza egyes dolgozóit? Azaz meddig terjed a hatás- és jogköre ezen ún. érdek-képviseleti szerveknek?

Kérdés: A köztisztviselő jubileumi jutalmának megállapításához szükséges időtartamok beszámításánál van-e jelentősége, hogy közszolgálati jogviszonya nagy részében részmunkaidőben foglalkoztattuk, egy hónapja teljes munkaidőben? Milyen időpontban és mennyi jubileumi jutalomra jogosult?

Kérdés: 2000-ben öregségi nyugdíjba ment egy 1942-ben született dolgozónk, 36 éves munkaviszony után. Továbbra is közalkalmazotti jogviszonyban maradt. 2004. évben érné el a 35 éves jubileumi jutalomra való jogosultságot. Jár-e neki a nyugdíj melletti munkaviszony alatt a jubileumi jutalom?

Kérdés: Intézményünk módszertani feladataiból kifolyólag jogszabály által előírt – pontszerző – akkreditált továbbképzést szervez gondozónők részére. A képzéshez saját dolgozót és külső óraadókat alkalmaz, megbízási szerződéssel. Az intézetet az OKÉV nyilvántartásba vette, a képzést a FAT akkreditálta. Az óraadó benyújtott számlájában érvényesíthet-e áfát? Az intézet saját dolgozóját megbízási szerződéssel foglalkoztathatja-e óraadóként?