916 cikk rendezése:
871. cikk / 916 Jogviszony számítása
Kérdés: A Kötségvetési Levelek 10. szám 258. kérdésben, a "Jogviszony-megállapítás szabályai"-ban olvastam, hogy 1992. 07. 01. napjától kezdődően voltak olyan munkaviszonyok, amelyek a törvény erejénél fogva közalkalmazotti jogviszonnyá alakultak át. További kérdés, hogy 30 évi munkaviszonnyal rendelkező szakmunkást (aki eddig vállalkozásoknál dolgozott) a B1 kategóriába soroljuk-e, figyelemmel a Kjt. 87. § (3) bekezdésére?
872. cikk / 916 Jubileumi jutalom részmunkaidő esetén
Kérdés: Költségvetési intézmény rokkantnyugdíjas dolgozót alkalmaz portás munkakörben, napi 7 órában 2002. januártól. Jogosult-e a 30 éves jubileumi jutalomra, mivel intézményünknél alkalmazása előtt már 29 éves közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezett?
873. cikk / 916 Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalóknak kifizetett ruházati költségtérítés adókötelezettsége
Kérdés: Polgármesteri hivatalunk ruházati költségtérítést fizet (összegszerűen a köztisztviselőkével azonosan 49 500 Ft-ot) fizikai alkalmazottainak, akik az Mt. hatálya alá tartoznak. Ezek a dolgozók nem Ktv. alól "kiszervezett" dolgozók, nincs köztisztviselői múltjuk, egy kft. alkalmazottai voltak, mielőtt a polgármesteri hivatalhoz kerültek. A hivatalban olyan munkakört töltenek be, amely nem ügykezelői, tehát a Ktv. 2003-as módosítása után sem kerülnek a Ktv. hatálya alá. – Meg kell-e fizetnie a munkahelynek a közterheket (44% szja, 29% tb) az Mt. hatálya alá tartozó dolgozóknak fizetett ruházati költségtérítés után? – A dolgozóknak el kell-e számolniuk számlával az összeg felhasználásáról annak érdekében, hogy számukra az összeg adómentes juttatás legyen?
874. cikk / 916 Nyugdíjban részesülő jubileumi jutalma
Kérdés: Intézményünk határozott időre kinevezett nyugdíjast foglalkoztat teljes munkaidőre, akinek közalkalmazotti jogviszonya 1963-tól folyamatos. 2003 őszén 40 éves közalkalmazotti munkaviszonya lesz. A 35 éves jubileumi jutalmát aktív dolgozóként megkapta. Jár-e neki a 40 éves jubileumi jutalom?
875. cikk / 916 Az adómentesen adható iskolakezdési támogatás mértéke
Kérdés: Intézményünk anyagi lehetőségei ebben az évben lehetővé teszik, hogy iskolás gyermeket nevelő dolgozóink számára a tanévkezdés terheinek enyhítése céljából személyenként 20 ezer forint pénzbeli támogatást nyújtsunk. Terheli-e adófizetési kötelezettség az intézményt az ilyen juttatás után?
876. cikk / 916 Jubileumi jutalom kifizetése
Kérdés: Előrehozott nyugdíj esetén a jubileumi jutalmat a munkában töltött utolsó napon, vagy a munkaviszony megszűnésének napján lehet kifizetni? A dolgozó 38 év közalkalmazotti munkaviszonnyal rendelkezik. 60. életévét betöltötte. Mikor minősül valaki nyugdíjasnak, a nyugdíjfolyósítás napjától?
877. cikk / 916 Munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt megítélt összeg adókötelezettsége
Kérdés: A bíróság kötelezett bennünket egy munkavállalónk munkaviszonyának jogellenes megszüntetése miatt hathavi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére, mivel volt alkalmazottunk nem kérte eredeti munkakörébe történő visszahelyezését. Vita van közöttünk, mert a volt dolgozó kártérítésként kéri kifizetni a megítélt összeget. Valóban adóköteles a kifizetés?
878. cikk / 916 Munkába járás költségeinek elszámolása
Kérdés: Egyik – részben önállóan gazdálkodó – intézményünk dolgozója a napi munkába járáshoz (vidékről jár be) a VOLÁN-buszbérlet árát (a teljes vételár 80 százalékát) költségtérítésként kívánja igénybe venni a bérlet leadása nélkül, hivatkozva az 1998/111. APEH iránymutatásra. A költségtérítés milyen adó- és járulékterhet jelent a dolgozónak és a munkáltatónak?
879. cikk / 916 Nyugdíjba vonuláskor adható adómentes ajándék
Kérdés: Intézményünk igazgatónője 3 éve saját jogú nyugdíját igényelte. A nyugdíja mellett tovább dolgozott. Most bejelentette, hogy lemond közalkalmazotti jogviszonyáról és nem kíván tovább dolgozni. Mivel a nyugdíjazáskor nem kapott egyszeri természetbeni adómentes ajándékot, most, mikor igazán "nyugdíjba vonul", megszünteti munkaviszonyát, adható-e részére adómentes ajándék?
880. cikk / 916 Szakértői tevékenység
Kérdés: Az igazságügyi szakértői tevékenység 2003. január 1-jétől kikerült az áfakörből. Ez azt jelenti, hogy a nyomozó hatóság, bíróság, más hatóság által kirendelt szakértők díjait ezentúl csak számla ellenében lehet kifizetni, a díjjegyzék nem elegendő? Mi a szakértő státusa az áfa szempontjából? Mely esetben állítja ki a számlát az intézet, és mikor az alkalmazásában álló szakértő? Mi a szakértői díjról kiállított számlán a teljesítési időpont, mivel a szakértés időpontjában a díj még nem ismert, arról az eljáró hatóság később hoz határozatot? Lehet-e gazdasági társasági formában folytatni a szakértői tevékenységet?
