1516 talált cikk a nyilvántartás kifejezésre

Kérdés: A villanyszámla továbbszámlázásakor a szolgáltató által számlázott áfa hatályán kívüli díjak esetében milyen áfamértékkel kell a számlát kiállítani?

Kérdés: Önkormányzatunk "Szerkezeti terv, rendezési terv arculati kézikönyv" elkészíttetését tervezi. Ehhez először beszereztük városunk "Teljes digitális állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisát", melyre egyszeri felhasználási jogot kaptunk. Továbbá beszereztük az ugyanehhez szükséges közigazgatási területre vonatkozó, digitális szintvonalakat tartalmazó "Topográfiai szelvény vektoros domborzata" térképet. A már megvett szolgáltatásokat milyen rovatrendre, illetve pénzforgalmi számlára kellene könyvelni (K61 és 111 vagyoni értékű jogok önmagukban vagy esetleg K337szolgáltatás)? Jól gondoljuk, hogy az elkészített végtermék K61 és 112 szellemi termékre kerül?

Kérdés: Központi költségvetési szervnél a külföldi kiküldetéshez a dolgozónak adott előleget nem a házipénztárból készpénzzel, hanem bankszámlára történő átutalás formájában folyósítják. Az elszámoláskor viszont a visszavett összeggel a pénztárban számolnak el, bruttó módon visszavételezi a teljes összeget, és kiadásba helyezi a felhasznált összeget. Az adott előleg elszámolása T36515 – K 32/33, visszavételkor T 32/33 – K36515, illetve végleges kötelezettségvállalásként és teljesítésként a kötelező számlák alkalmazásával történik. A 33 bankszámla és a 32 pénztárszámla közötti elszámolási kapcsolat megfelelőségére irányul a kérdésem. Helyes-e ez az eljárás, ha nem, hogyan kell megfelelően könyvelni?

Kérdés: Az önkormányzatunk tulajdonában álló egyik gazdasági társaság meg kíván vásárolni egy, az ingatlan-nyilvántartásban az adásvételi szerződés megkötésének napján még "kivett telephely" megjelölésű ingatlant. Az ingatlan tulajdonosa egy spanyolországi gazdálkodó szervezet. A – még az eladó tulajdonában lévő – ingatlanra a vevő kft. korábban saját beruházásban a vevő nevére szóló építési engedély alapján raktárcsarnokot létesített, amely elkészült, használatbavételi engedélyt kapott, és amelynek feltüntetése iránti kérelem az ingatlan tulajdoni lapján széljegyzésre került (vagyis a felépítmény már eleve a vevő tulajdona, az ingatlan-adásvétel tárgyát kizárólag a földterület képezi). A fenti ingatlan adásvétele esetén az értékesítést terheli-e áfa, és ha igen, milyen módon?

Kérdés: Kérdés: Intézményünktől a fenntartó döntése szerint a köznevelési intézmények működtetése 2016. január 1-jétől új intézményhez került. Ez az új intézmény megkapta a vagyont és a befektetett eszközök tartós használati jogáért kapott bevételelhatárolást. Az a kérdésünk, hogy a befektetett eszközök, illetve az elhatárolás kivezetését hogyan könyveljük az átadónál, illetve az átvevőnél?

Kérdés: Intézményünk költségvetési szerv. Év végével leltárhiány került megállapításra, melyet szeretnénk megtéríttetni a munkavállalóval. A?nyilvántartásunkban nettó értéken szerepelnek a készletek. A számlát nettó értékben áfa nélkül, nettó értékben áfával, vagy felbruttósított nettó értékben állítsuk ki?

Kérdés: Költségvetési szervünknél külső ellenőrzés során az alábbi megállapítást, észrevételt tették: "A kötelezettség összesen sora a főkönyvi kivonattal és analitikával megegyezett. A kötelezettség állományának év végi egyeztetése szabályosan megtörtént, ugyanakkor a szállítói kötelezettségről az Szt. 42. §-ának előírása ellenére a szállító partnerek által hitelesített visszaigazolások nem állnak teljeskörűen rendelkezésre, mivel a dokumentáltan kiküldött egyenlegkérő leveleket döntő részben költségvetési intézmények nem igazolták vissza a mérlegkészítés időpontjáig". Ez azt jelenti, hogy a szállító által visszaküldött hitelesített egyenlegközlők jelentik az elismertséget? Véleményünk szerint a könyvvizsgáló felelőssége, hogy a "Külső megerősítési eljárások eredményei (jelen esetben számlaegyenlegek) releváns és megbízható könyvvizsgálati bizonyítékot nyújtanak-e, vagy szükség van-e további könyvvizsgálati bizonyítékra", valamint a könyvvizsgálati bizonyíték megbízhatóbb, ha a gazdálkodóegységen kívüli független forrásokból szerezték be. Kötelezettségegyenlegek esetén megbízható képet a mérlegfordulónap utáni pénzkifizetések, vagy harmadik féltől érkezett levelezés és egyéb nyilvántartások mutatnak, nem pedig az általunk nem teljeskörűen visszakapott és bemutatott egyenlegközlők.

Kérdés: Az adószakértő munkaköri leírásában szerepel az érvényesítési feladat ellátása. Ezenfelül a pénzügyi kötelezettség zavartalan működése érdekében több megfelelő végzettségű pénzügyi munkatárs külön írásbeli meghatalmazással rendelkezik az érvényesítői jogkör gyakorlásáról, de a munkaköri leírásukban nem szerepel. Aláírásmintával a jogcím gyakorlásához rendelkeznek. Mivel az Ávr. 55. §-ának (2) bekezdése csak az írásbeliséget írja elő kötelező erővel, és a kijelölés módjáról nem rendelkezik, ezért kérdésünk arra vonatkozik, hogy intézményünk eleget tett az Ávr. 58. §-ának (4) bekezdésében az érvényesítők kijelölésére vonatkozó előírásnak? Az Ávr. 55. §-ának (2) bekezdése értelmében a kötelezettséget vállaló szervnél kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére költségvetési szerv gazdasági vezetője, vagy az általa e rendelet előírásainak megfelelően írásban kijelölt, a 9. § (5) bekezdésének a) pontja szerinti költségvetési szerv alkalmazásában álló személy jogosult.

Kérdés: Egy korlátolt felelősségű társasági formában működő leányvállalat beolvad részvénytársasági formában működő anyavállalatába (az anyavállalat a beolvadáskor belföldön nyilvántartásba vett adóalany). Álláspontunk szerint, amennyiben a beolvadás kapcsán teljesülnek az Áfa-tv. 18. §-ának (1)–(2) bekezdéseiben meghatározott feltételek, akkor az Áfa-tv. hatályán kívüli ügyletről van szó, és a leányvállalatnak a beolvadással kapcsolatban nincs számlakibocsátási kötelezettsége, valamint nem keletkezik áfabevallási és áfafizetési kötelezettsége sem. Helyes ez a meglátás?

Kérdés: Egy vitorlássportklub a bíróság által nyilvántartásba vett egyesület, amely rendelkezik alapszabállyal és tagsággal. Az egyesület "Közhasznú" közhasznúsági fokozattal rendelkezik. Az egyesület önálló szervezeti egységekkel (hét vitorlástelep) rendelkezik, amelyek saját szervezeti és működési szabályzat alapján önálló tagsággal működnek sportcéllal (utánpótlás-nevelés, versenyszerű felnőtt és ifjúsági vitorlázás, szabadidős túratevékenység), az önkormányzattól sportcélú felhasználásra kapott vitorlástelepeken. Az egyesület áfaalany, bevételét a minden tagra kötelező központi tagdíj képezi, illetve a vitorlástelepek tagjai külön további telepi tagdíjat, közösköltség-hozzájárulást, valamint telepi hozzájárulást is fizetnek, amelyek ellenében a vitorlástelepek a saját tagjaiknak biztosítják az adott vitorlástelep kikötőhelyeinek használatát. A vitorlástelepek használati szerződéseket kötnek tagjaikkal, amelyek alapján a tagok használhatják a telep sportlétesítményeit, így a kikötőhelyeket is. Jól gondoljuk, hogy a használati szerződések és a telepi tagdíjak alapján az Áfa-tv. szerinti ingatlan-bérbeadás valósul meg a kikötőhelyek tekintetében az egyesület önálló szervezeti egységei (vitorlástelepek) és azok tagjai között, és hogy ez az ingatlan-bérbeadás adómentesnek minősül? Közlekedési eszköznek tekinthető-e a hajó, figyelemmel arra, hogy igen válasz esetén az Áfa-tv. 86. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján a kikötőhely bérbeadására az Áfa-tv. 86. §-ának (l) bekezdés l) pontja nem alkalmazható?