1516 talált cikk a nyilvántartás kifejezésre

Kérdés: A Kjt. 66. §-a értelmezésében szeretnénk segítséget kérni.
Intézményünk (múzeum) gazdasági vezetője az alábbi képesítésekkel rendelkezik:
– főiskolai diploma gazdálkodási szakon,
– főiskolai diploma kommunikációs szakon (PR-szakirány),
– államháztartási és vállalkozási mérlegképes könyvelői végzettség,
– bér- és társadalombiztosítási ügyintézői végzettség,
– adótanácsadói végzettség.
Gazdasági ügyintézőnk (akinek munkaköri leírásában szerepelnek könyvtárral kapcsolatos feladatok is) az alábbi képesítésekkel rendelkezik:
– főiskolai diploma könyvtári szakon,
– államháztartási és vállalkozási mérlegképes könyvelői végzettség.
A két dolgozó mely szakképesítéseit lehet beszámítani az illetménybe?

Kérdés: Önkormányzatunk a köztisztviselői, illetve közalkalmazottai részére év végén azonos összegű juttatást szeretne adni. Ezt csak olyan formában teheti meg, hogy mindenképp fizetnie kell munkáltatói közterhet?

Kérdés: Költségvetési intézmény TÁMOP támogatási szerződést kötött 2013-ban, a támogatás utófinanszírozásos volt, 2015-ben elszámoláskor folyósították. A bér, járulék és egyéb dologi kiadások viszont nagyobbrészt 2014-ben, illetve 2013-ban merültek fel, a kiadások nem kerültek 2013-ban átfutó kiadásként elszámolásra, 2014-ben is dologi, illetve személyi jellegű kiadásként került elszámolásra. A támogatást 2015-ben számolták el működési bevételként. Helyes-e a fenti elszámolás? 2013-ban szerintem átfutó kiadásként kellett volna elszámolni a kiadásokat, 2014-évben adott előlegként. Az összemérés elve jelenleg nem érvényesül, hiszen a támogatással érintett költségek nem abban az évben kerültek elszámolásra, mint a támogatási bevétel.

Kérdés: A költségvetési szerveknél a kötelezően alkalmazandó könyvelési lépéseket a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet tartalmazza, mely a december havi bérek és járulékok esetében passzív időbeli elhatárolásról rendelkezik. Amennyiben a december havi bér decemberben kifizetésre kerül, akkor a kifizetést a 3661-es főkönyvi számlára kell könyvelni a pénz­eszközökkel szemben, azért, hogy teljesítésként csak a következő évben jelenjen meg, mivel költségvetési számvitelben továbbra is decembertől novemberig kell a béreket kötelezettségvállalásként elszámolni. Bonyolítja a helyzetet, ha a bérek utalása nem az intézmény, hanem a fenntartó számlájáról történik, mert ebben az esetben működési támogatásként kell elszámolni a kiutalt bért a követelésekkel szemben, és ezt kell összevezetni a bérkötelezettséggel szemben (mivel a támogatást nem utalják az intézmény számlájára). 2014-ben az intézmény a december havi bér esetében a bérköltséget és járulékot nem határolta el passzívan, hanem kötelezettségként számolta el, és mivel a bérek decemberben kiutalásra kerültek, ezért elszámolta a kiutalt bért mint működési támogatást, a követelést és a kötelezettséget összevezette, és a működési támogatást határolta el passzívan. Helyes-e a fenti elszámolás 2014. december hónap vonatkozásában? Véleményem szerint nem, mivel a költségvetési számvitelben kötelezettségvállalás teljesítésként került elszámolásra 2014-ben a 2014. december havi bér, holott azt csak 2015. évre lett volna szabad. A működési támogatást, ami a december havi bérek kiutalását jelentette, szerintem 2015-ben kellett volna elszámolni (és nem elhatárolni 2014-ben), mert így lenne biztosítva, hogy a december havi bér teljesítése 2015. évi kötelezettségvállalás teljesítéseként kerüljön elszámolásra. A bérköltséget és a járulékot 2014. de­cemberben nem kötelezettségként, hanem a fenti NGM rendelet előírásának megfelelően passzív időbeli elhatárolásként kellett volna elszámolni.

Kérdés: Karácsonykor az önkormányzat ünnepséget rendezett a nyugdíjasok részére, és ajándékként 4000 Ft/fő értékű utalványt kaptak. Az utalványt a helyi boltokban vásárolhatják le. Miként kell minősíteni ezt a juttatást? Csekély értékű ajándék?

Kérdés: A Gyvt. 146. §-ában szabályozott térítésidíj-hátralék esetén a fenntartó önkormányzat megkeresésére az adók módjára történő behajtásra van-e lehetőség?

Kérdés: Költségvetési szervnél kis értékű tárgyi eszköz beszerzése történt. A kis értékű tárgyi eszköz úgy került minősítésre, hogy az tartósan, egy évet meghaladóan fogja szolgálni a költségvetési szerv tevékenységét. A beszerzést követően a rendeltetésszerű használatbavétel megtörtént. Helyesen jártunk-e el, amikor az állományba vételi bizonylaton (B.11-46/Vr.sz.) jelöltük (az üzembe helyezés dátumánál) a használatbavétel dátumát, mivel ezen eszköznél nem kellett alkalmazni üzembe helyezési eljárást, vagy az állományba vételt mint gazdasági eseményt és a használatbavételt is eltérő bizonylatokon kellene hitelt érdemlően igazolni? Kiváltható lenne-e az állományba vételi bizonylat a pénzügyi és könyvviteli nyilvántartó rendszer által generált "eszköz mennyiségi nyilvántartásba vételi dokumentummal", amelyen rögzítésre kerül az eszköz használatbavételi időpontja is?

Kérdés: Önkormányzatunk részére egy kft. szobrot adományozott, amit a társaság maga készített, az általa vásárolt alapanyagból. A szobor felállítására köztéren kerül sor. A felek közjegyzői okiratba foglalták, hogy az adomány közcélú. Kell-e számlát kiállítani az adományozásról, vagy elegendő az erről szóló közjegyzői okirat? Ha szükséges a számla, adómentesen vagy áfásan kell kiállítani?

Kérdés: A 2014. január 1. után beszerzett 200 ezer Ft alatti, kis értékű tárgyi eszközök bekerülési értékébe bele kell számítani az állományba vételig felmerült összes költséget (például a szállítási költséget)?

Kérdés: Intézményünk év közben leltározta tárgyi eszközeit. Találtunk olyan tárgyi eszközöket, melyek nem szerepeltek a tárgyieszköz-nyilvántartásunkban. Hogyan kell elszámolnunk a fellelt nagy értékű tárgyi eszközöket?