1516 talált cikk a nyilvántartás kifejezésre

Kérdés: Költségvetési intézményként működünk, áfakörbe tartozunk, a NAV-hoz havi bevallási kötelezettségünk van. Áfa-visszaigénylés esetén az összeget nem kérjük részünkre kiutalni a NAV-tól, hanem a különböző adónemekre, kötelezettségeinkre átvezetéseket kérünk. Ezek a rehabilitációs hozzájárulás, az önellenőrzési pótlék, a késedelmi pótlék és a bírság. Az átvezetések nem járnak pénzmozgással, így viszont nem tudjuk, hogyan kellene helyesen lekönyvelni, hogy a könyvelésünkben megjelenjenek ezek a tételek, és egyezzünk a NAV által biztosított folyószámla-kivonattal. Havonta, negyedévente, évente egyszer kell rendezni e tételeket?

Kérdés: Integrált költségvetési intézmény vagyunk, sok telephellyel, szervezeti egységgel és mintegy 30 szakfeladattal rendelkezünk. A tárgyi eszközök analitikus nyilvántartása is ennek megfelelően épül fel, azaz az eszközöket szakfeladat- és szervezetbontásban tartjuk nyilván. A főkönyv részére az egyeztethetőség érdekében szintén szakfeladat- és szervezetbontásban készül el a feladás. Mind a terv szerinti értékcsökkenés, mind az 1-es főkönyvi számok tekintetében így könyvelünk. Például amikor egy eszköz két szervezet között átadásra kerül, ennek hatása a könyvelésben is megjelenik, átkönyveljük az adott 1-es főkönyvi számon mind a bruttó érték, mind a halmozott értékcsökkenés tekintetében. A könyvelési programunk úgy épül fel, hogy a 15-ös űrlap terv szerinti értékcsökkenés, növekedés soraiba a 119-139 tartozik és követel forgalmát gyűjti a program, nem az egyenleget. Tehát a fenti szervezetek közötti átadás halmozódva látszódik a 15-ös űrlap egyéb növekedés, egyéb csökkenés, terv szerinti ÉCS növekedés és csökkenés soraiban. Ehhez hasonlóan a sztornózott tételek, illetve helyesbítő tételek könyvelése is halmozódást okoz. Ezeket a halmozódásokat ki kell-e szűrni a 15-ös űrlap megfelelő soraiból?

Kérdés: Kis értékű eszköz aktiválásakor az eszközt az állományi főkönyvi számra aktiváljuk, majd elszámoljuk a terv szerinti értékcsökkenést egy összegben. Értékcsökkenés elszámolása után az eszközt átsoroljuk a 0-ra íródott eszközök közé. Ez az átsorolás is egyéb növekedés és csökkenésként jelentkezik a 15-ös űrlapon. Helyes ez a megoldás?

Kérdés: Önkormányzatunk többek között ingatlanok bérbeadásával is foglalkozik, amely tevékenységünkre adókötelezettséget választottunk. Az elmúlt időszakban számos ingatlan felújítására került sor (alapok megerősítése, festés, burkolás, támfalak megerősítése, néhány esetben épületvillamossági munkák elvégzése), s egyes esetekben erdélyi cégeket bíztunk meg, amelyek egyébként román adóalanyok, Magyarországon adószámmal nem rendelkeznek. Az elvégzett felújítási munkák 5-8 hétnél nem tartottak tovább. A román cégek által kiállított számlában áfa nem szerepelt, s a megállapodásunk alapján az áfát mi fizettük meg a számlában áthárított adóalap után. A kérdésünk az, hogy helyesen jártunk-e el, vagy a román cégeknek áfával növelt ellenértékről kellett volna kiállítaniuk a számlát? Önkormányzatunk áfaalany, adószámunkban az adókód kettes, a felújítási munkák pedig olyan ingat­lan­okhoz kapcsolódtak, amelyeket adókötelesen adunk bérbe. Kérdésünk továbbá, hogy az önkormányzat által felszámított és a bevallásban fizetendő adóként feltüntetett áfa előzetesen felszámított adónak minősül-e, és azt levonásba helyezhetjük-e?

Kérdés: Az önkormányzat által, a Start közmunkaprogram keretében foglalkoztatott dolgozók által előállított terményekkel kapcsolatos alábbi gazdasági események könyvelését kérnénk levezetni:
1. Önkormányzatnál:
Az önköltségszabályzatban foglaltak alapján megállapításra kerül a közfoglalkoztatottak által előállított élelmiszer-nyersanyag önköltsége, amely alapján:
1.3. Készletre vétel könyvelése az önkormányzatnál.
1.4. Felhasználás könyvelése:
– saját célra történő felhasználás esetén (szociális rászorultság alapján természetbeni juttatásként),
– térítésmentes átadás az önkormányzati költségvetési szervnek (intézménynek), amely az önkormányzat konyháját üzemeltetve látja el a közétkeztetéssel kapcsolatos feladatokat. (Az önkormányzat áfaalany, de az előállítással kapcsolatban felmerült kiadások áfáját nem vonta le.),
– feleslegessé vált készlet értékesítése külső szerv, illetve magánszemély részére.
2. Intézménynél:
2.1. Önkormányzattól kapott élelmiszer-nyersanyag térítésmentes átvételének könyvelése.
2.2. Felhasználás könyvelése:
– intézmény által üzemeltetett konyhán történő felhasználás.
A könyvelési tételeket szíveskedjenek a költségvetési számvitel szerint (rovatok), pénzügyi számvitel szerint és az előirányzat könyvelése szerint is levezetni.

Kérdés: A 190. lapban megjelent 3599. számú kérdésre adott válaszban olvasható, hogy "A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény rendelkezései szerint a vízi közművekre vonatkozó üzemeltetési szerződést kell kötni". Az önkormányzat mint tulajdonos üzemeltetésre átadta a vízi közművet az Önkormányzati Közüzemi Szolgáltató Zrt.-nek. A kérdésre adott válaszban szerepel, hogy az üzemeltetésre átvett eszközökről az üzemeltetőnek analitikus nyilvántartást kell vezetnie, és év végén leltároznia kell ezeket az eszközöket, amelyről az adatokat az önkormányzat részére meg kell küldenie. Az önkormányzat mint tulajdonos üzemeltetésre átadta (visszaadta) a vízi közművet az Önkormányzati Közüzemi Szolgáltató Zrt.-nek. Az Áhsz. 22. §-a csak a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközökre tartalmaz leltározási kötelezettséget. Az önkormányzat levélben kérte az Önkormányzati Közüzemi Szolgáltató Zrt.-től a leltár elkészítését (tévesen hivatkozva a kormányrendelet 22. §-ára), és annak megküldését. A szolgáltató válaszlevelében jelezte, hogy a víziközmű-vagyont bérleti-üzemeltetési – nem vagyonkezelési – szerződés alapján üzemelteti, a kért leltár megküldése nem áll módjukban. Az üzemeltetésre átadott eszközök az önkormányzat tulajdonában vannak, a leltározás eredményét, illetve az esetleges eltérést is neki kell a könyveiben, illetve a mérlegben kimutatni, korrigálni. Az értékcsökkenést is az önkormányzat számolja el. A leltározást az önkormányzat nem tudja elvégezni. Melyik jogszabály írja elő az üzemeltetésre átadott vagyon esetében a leltározási kötelezettséget az üzemeltető részére?

Kérdés: 2014. évben elengedtünk több kis összegű követelést. 2015. év januárjában az egyiket befizették. Mi a teendő a befolyt összeggel?

Kérdés: 2015. év januárjában egyik dolgozónk megkapta a teljes havi fizetését. Közben kiderült, hogy táppénzen volt, ezért a táppénzes időre járó bérét jogosulatlanul vette föl. A következő hónapban már levonni nem tudtuk tőle, mert elment intézményünktől. A kilépéskor ez az összeg rákerült a MIL lapjára. Hogyan kell ezt az összeget a kétféle számvitelben kezelnünk?

Kérdés: 1. Az Nvt. az önkormányzati költségvetési intézmények ingó és ingatlan vagyonelemeire vonatkozik-e? Lehet-e az önkormányzati költségvetési intézménynek olyan tulajdonjogilag és könyvvitelileg elkülönült saját ingó és ingatlan vagyona, amely nem tartozik a nemzeti vagyonról szóló törvény hatálya alá?
Az Nvt. 1. §-ának (2) bekezdése szerint
"Nemzeti vagyonba tartozik:
a) az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő dolog".
Az Áht. 3. §-ának (3) bekezdése szerint "az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozik
a) a helyi önkormányzat, [...]
e) az a)-d) pontban foglaltak által irányított költségvetési szerv."
Azaz az Áht. külön definiálja a helyi önkormányzatot és az irányított költségvetési szervet, míg az Nvt. helyi önkormányzatot említ.
2. Fenti kérdésből kiindulva egy tekintet alá esik-e az önkormányzati költségvetési intézmény részére az önkormányzat mint alapító által rendelkezésére bocsátott ingó és ingatlan vagyon az önkormányzati költségvetési intézmény által saját forrásából beszerzett ingó és ingatlan vagyonnal?
3. Önkormányzati költségvetési intézmény által beszerzett és a könyveiben nyilvántartott ingó és ingatlan vagyonról rendelkezhet-e egyoldalú alapítói döntéssel az önkormányzat, azaz elvonhatja-e az intézmény ilyen vagyonát egyoldalúan?
4. Az Nvt. alapján az önkormányzat költségvetési intézménye a nemzeti vagyonban nyilvántartott saját tulajdonú ingó és ingatlan tárgyi eszközét milyen feltételek mellett értékesítheti vagy adhatja ingyenes tulajdonba?
5. Az önkormányzat költségvetési intézménye adhat-e ingó és ingatlan vagyont az államháztartáson kívülre (pl. közfeladatot ellátó gazdasági társaságnak)?
6. Az Nvt. 11. §-ának (13) bekezdése alapján az önkormányzat költségvetési intézménye átadhat-e közfeladat ellátására ingyenesen ingó és ingatlan vagyont (államháztartáson kívülre)?

Kérdés: Mely szerv minősül közhatalmi költségvetési szervnek az államigazgatás területén?