574 talált cikk a nyugdíj kifejezésre

Kérdés: Az iskola bezárása miatt elbocsátottak. A felmentési időm vége 2008. 02. 27. Visszamenőleg 2007. decemberben elmehetek-e nyugdíjba, és érinti-e az én jogos végkielégítésemet, amit kaphatok? Van-e olyan lehetőség, hogy minden járandóságot (végkielégítés, felmentési pénz) megkapjak, és mégis 2007. december 31-én nyugdíjba vonulhassak?

Kérdés: Kifizethető-e a nyugdíjba vonuló dolgozónak a pénztárból a jubileumi jutalom, vagy csak folyószámlára utalható? Mivel ő később már nem lesz dolgozónk, a felvétel költségét sem tudjuk neki később megtéríteni. Megteheti-e a dolgozó, hogy ragaszkodik a készpénzben történő kifizetéshez?

Kérdés: Intézményünk megváltozott munkaképességű (50 százalékos rendszeres szociális járadékban részesülő) munkavállalót kíván alkalmazni. Alkalmazható-e napi 8 órás munkaidőben? A munkáltatónak esetlegesen milyen bejelentési kötelezettsége, illetve felelőssége van?

Kérdés: A bíróság megállapította, hogy közalkalmazott dolgozónk közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szüntettük meg. A dolgozó jogviszonyát helyreállítottuk. Hogyan alakul ebben az esetben a nyugdíj megállapításához a szolgálati idő számítása?

Kérdés: Munkáltatóm közalkalmazotti munkaviszonyomat 2006. 11. 04-vel kezdődő felmentési idővel 2007. 07. 03-án felmentéssel megszüntette. Munkáltatóm a felmentési béremből a nyugdíjjárulékot levonta 2006 novemberében. Ezzel a járulékösszeggel 2006-ban túlléptem a járulékfizetési kötelezettség felső határát, pontosan a 2007. 01. 01.-2007. 07. 03-ig elszámolt felmentési bérre jutó nyugdíjjárulékkal. Ezenkívül vonták a 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is ebből a felmentési bérből. Nyugdíjazásomat a felmentési idő lejártakor beadtam 2007 júliusában (törvény által engedélyezett 6 hónapra visszamenőleg). Tehát 2007. 01. 01-jétől vagyok nyugdíjas. Munkáltatóm 2006. 12. 31-ével megszűnt. Kérdésem, hogy a túlvont járulék visszaigénylésére milyen lehetőségem van?

Kérdés: A hivatal dolgozói a munkájukhoz biztosított telefont úgy használják, hogy a telefonáláshoz két kódot kaptak, a magán-, illetve a hivatalos hívások elkülönítéséhez. A hivatalos kóddal történő hívások ellenőrzése során az alábbi kérdések merültek fel: A dolgozóknak a tételes lista alapján kellett megjelölniük a hivatalos partnerek nevét. Hogyan kell minősíteni az alábbi hívásokat: – A dolgozó a céges kóddal hívja fel családját, hogy túlóra miatt később megy haza. – Saját adóbevallása, bankszámlája, nyugdíjazása miatt telefonál céges kóddal. – Tudakozó, kék szám hívása.

Kérdés: Milyen adókötelezettség keletkezik akkor, ha a nyugdíjba vonuló munkavállalónak nem kell visszafizetnie a korábban felvett munkáltatói lakáscélú kölcsönéből még fennálló tartozását?

Kérdés: 2007. március 18-ától nyugdíjas vagyok. Az intézet, ahol közel 25 évig dolgoztam, megtisztelt azzal, hogy ajándékozott részemre 30 ezer forint értékben üdülési csekket. Kérdésem, hogy nyugdíjasként kell-e adóznom ez után a juttatás után?

Kérdés: 59 éves férfi köztisztviselő vagyok, 2008. február 16-án töltöm be a 60. életévemet, 41 éves szolgálati jogviszonnyal rendelkezem. Ebben az évben korengedménnyel előrehozott öregségi nyugdíjat szeretnék megállapíttatni, amelyhez 1,5 hónap hiányzik. Amennyiben a munkáltató vállalja, hogy a hiányzó 1,5 hónapra a társadalombiztosításnak megfizeti a 1,5 hónapra esedékes nyugdíjat, és ennek alapján a nyugdíjfolyósító 2007. december 31-ével megállapítja az előrehozott öregségi nyugdíjat, dolgozhatok-e tovább a jelenlegi munkahelyemen a nyugdíj folyósítása mellett?

Kérdés: Munkáltatónk magán- és önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást kíván fizetni a munkavállalók részére. Kialakíthatók-e a munkáltató által támogatni kívánt csoportok az alábbiak szerint: a) kizárólag magán-nyugdíjpénztári tagok számára a munkabér 2 százaléka b) kizárólag önkéntes pénztári tagsággal rendelkező munkavállalók részére a munkabér 2 százaléka c) azon munkavállalók részére, akik egyidejűleg magán és önkéntes pénztártagsággal is rendelkeznek, csak a magánnyugdíjpénztárba fizetnék a munkabér 2 százalékát?