Belső ellenőri feladatok ellátása nyugdíj mellett

Kérdés: Egy önkormányzati hivatal megbízási szerződéssel kíván foglalkoztatni egy már öregségi nyugdíjkorhatárt elért magánszemélyt belső ellenőri feladatok ellátására. A nyugdíjhatározat rendelkezésre áll. A megbízási díj meghatározott időszakonként kerülne számfejtésre és kifizetésre, pl. negyedévente. A kérdés az, hogy a magánszemély ilyen jellegű foglalkoztatása együtt jár-e a nyugdíj folyósításának a szüneteltetésével? Vagy pedig megilleti a nyugdíj és a megbízási díja is együtt?
Részlet a válaszából: […] ...jogszerű legyen.Amennyiben a megbízási szerződés a fentiek alapján jogszerű, és a belső ellenőri feladatokkal megbízott öregségi nyugdíjas jogállású személy, akkor a megbízási díj és a nyugdíj együttfolyósítása tekintetében egyfelől azt kell figyelembe venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Nyugdíjas köztisztviselő továbbfoglalkoztatása

Kérdés: Köztisztviselő kolléganőnk nyugdíjba vonult, azonban az Mt. alapján tovább foglalkoztatnánk a polgármesteri hivatalban – nyugdíja szüneteltetése nélkül. Az eddig végzett feladatait változatlan formában és jogosultságokkal végezheti-e? (Pénzügyi ellenjegyzőként aláír, érvényesít, béreket könyvel, analitikus nyilvántartásokat vezet, KGR (költségvetési gazdálkodási rendszer) programban jelentéseket készít. Amennyiben nem, milyen feladatköröket láthat el az új, Mt. alapján megkötött jogviszonya alapján?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 8. §-ának (1) és (2) bekezdése a következőket tartalmazza: „A közigazgatási szerv közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő, valamint ügyviteli fel-adat ellátására kizárólag (…)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Terembérlet áfája

Kérdés: Megyei jogú városban működő, a költségvetési törvény alá tartozó kulturális központ vagyunk. Alapszolgáltatásunkat a Kult-tv. határozza meg. Ennek 76. §-a szerint feladatunk a művelődési közösségeknek helyszín biztosítása. Intézményünk eddig a nyugdíjaskluboknak, tevékenységüket ingyen nyújtó művelődési közösségeknek, szakköröknek, társadalmi szervezeteknek sokszor ingyenesen termet biztosított, ingyenes terembérleti szerződéssel. Szabad kapacitásunk függvényében a termeket térítési díj ellenében is kiadjuk. Adókötelezettséget (áfa) választottunk a bérbeadásra. A fenti esetekben, ha a közösségeknek ingyen biztosítunk termet, annak áfáját be kell-e fizetnünk? (A járulékos költségek áfáját, víz, villany stb. visszaigényeljük, arányosításra nincs lehetőségünk.) Ha áfafizetésre kötelezettek vagyunk ingyenes terembérlet esetén, köthetünk-e olyan szerződést, hogy az áfát az adott csoport köteles megfizetni, oly módon, hogy azt úgy számlázuk ki: Terembérlet: nettó+áfa = bruttó, majd kedvezmény: mínusz nettó, áfamentesen? Így a számlán csak a fizetendő áfa marad.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 14. §-ának (1) bekezdése szerint ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás [2. § a) pontja] az is, ha az adóalany a terméket a vállalkozásából időlegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Intézményvezető határozatlan idejű kinevezése

Kérdés: Önkormányzat által fenntartott intézményünkben az intézményvezetőnek határozatlan idejű közalkalmazotti kinevezése van 5 évre szóló vezetői megbízással. Ha 2 év után a munkáltató felmond, mert megszűnik az intézmény, akkor mi a felmondás következménye? Ha az intézményvezető lemondással el akar menni 2 év után, akkor mi a lemondás következménye?
Részlet a válaszából: […] ...értelemszerűen nem érintheti. Marad tehát az intézményvezető személyében rejlő ok, az egészségügyi vagy szakmai alkalmatlanság vagy a nyugdíjasnak minősülés – kérdés, hogy jelen esetben ezen okok valamelyike ténylegesen fennáll-e.A Púétv. 29. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.

Nyugdíjas köztisztviselő foglalkoztatása

Kérdés: A Költségvetési Levelek 221. számában, a 4095. számú kérdésben írták, hogy az önkormányzati hivatal könyvelési feladatai nem szervezhetők ki például könyvelőirodának. Kiszervezésnek minősül-e, ha a nyugdíjba vonuló köztisztviselő munkatársunk nyugdíjasként megbízási szerződéssel folytatná a könyvelési tevékenységet (a beszámolót ő készítené) a többi (köztisztviselő) ügyintéző munkatárs támogatásával? (A munkatárs további szakmai alkalmazását az indokolja, hogy gyakorlott államháztartási könyvelőt a kis önkormányzatok állományába nehéz találni.)
Részlet a válaszából: […] Megbízásos jogviszonyban történő foglalkoztatás nem minősül kiszervezésnek, ugyanakkor figyelemmel kell lenni a megbízási jogviszony és a munkaviszony közötti tartalmi különbségekre.A munkajogviszony jellemzői:– alá-fölé rendeltségi kapcsolat jön létre a felek között. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.

Intézményi engedélyezett létszám

Kérdés: Intézményünk egy önkormányzati fenntartású költségvetési szerv. Az alapító okirat szerint intézményünknél az alkalmazásban álló személyek lehetnek közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban és megbízási jogviszonyban. Az engedélyezett létszámkeretbe melyik jogviszony tartozik bele? Megbízási szerződéssel csak nyugdíjast alkalmazunk. A megbízási szerződéssel alkalmazott az engedélyezett létszámban benne van?
Részlet a válaszából: […] Korábban az Áht. 23. §-ának (1) bekezdése, valamint a (2) bekezdés b) pontja alapján a helyi önkormányzatnak a költségvetési rendeletében kellett megállapítania az általa irányított költségvetési szervek engedélyezett létszámát, az Áht. hatályos szövege azonban ilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.

Nyugdíjas közalkalmazott továbbfoglalkoztatása

Kérdés:

Önkormányzatunknál falugondnoki szolgálatot végző közalkalmazott 2024. 12. 25-ével betölti az öregségi nyugdíjkorhatárát (65 éves). Az önkormányzat főállásban közalkalmazottként foglalkoztathatja-e tovább a nyugdíj mellett? Kaphat-e bért és nyugdíjat egyszerre?

Részlet a válaszából: […] ...felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül [Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont]”. Maga a törvény tehát csak lehetőségként nevesíti a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Köznevelési foglalkoztatotti jutalom

Kérdés: Óvodapedagógusunk 2024. augusztus 1. napján volt jogosult a 40 éves jubileumi jutalomra, aminek kifizetését 3 héttel később kérte. Ezzel egy időben kézhez kaptuk tőle a nyugdíjas határozatát, amely szerint 2024. július 24. napjától nyugdíjas. Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya nem szűnt meg. Ilyen esetben is kifizethető az általa kért jubileumi jutalom?
Részlet a válaszából: […] A pedagógusoknak már nem jubileumi jutalom, hanem köznevelési foglalkoztatotti jutalom jár 2024. január 1., a Púétv. hatálybalépése óta. A Púétv. 105. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy „köznevelési foglalkoztatotti jutalom jár a 25, 30 és 40 évi szakmai gyakorlattal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Férfi kolléga nyugdíjazása II.

Kérdés: Ha a férfi dolgozó a 65. életévét betölti novemberben, és nem kéri felmentéssel a jogviszonyát megszüntetni, hanem marad tovább, fél–egy év múlva kérheti a jogviszonyának megszüntetését felmentéssel, vagy a felmentés akkor már nem fog járni, csak abban az esetben, ha a munkaadó mond föl a munkavállalónak felmentéssel? (Ebben az esetben pedig nem jár a végkielégítés.) Jól értelmeztem?
Részlet a válaszából: […] ...d) pontban nevesített ok, miszerint „a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül”. Tehát, ha a munkáltató a 65. életév betöltését követő fél év vagy egy év múlva akarja közölni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.

Karbantartó alkalmazása

Kérdés: Önkormányzati fenntartású családsegítő központban nyugdíjast lehet-e alkalmazni munkaviszonyban határozott időre, a keresőképtelenség miatt tartós távolléten lévő karbantartó kolléga helyére?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzati fenntartású családsegítő központ a Kjt. hatálya alá tartozó költségvetési intézmény. A Kjt. hatályáról szóló 1. § (1) bekezdése így rendelkezik: „E törvény hatálya – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az állami és a helyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.
1
2
3
25