2488 talált cikk az önkormányzat kifejezésre

Kérdés: Intézményünk önkormányzati támogatásból erdélyi és kárpátaljai gyermekeket táboroztat, illetve fogad tanulmányi kirándulásra. A táborozás, tanulmányi kirándulás során felmerülő költségeket (étkezés, szállás, strandbelépő, múzeumi belépő, autóbusz igénybevétele) terheli-e adó- és járulékfizetési kötelezettség?

Kérdés: Az önkormányzat saját költségén beszerzett alapanyagokból pörköltet főz, és a vendégek számára értékesíti támogatói jegy vásárlásával. A rendezvény közterületen van. Az önkormányzat kerámiaedényeket, üvegpoharakat vásárolt, és ezt is értékesíti. A támogatói jegynek, a kerámiaedényeknek, üvegpoharaknak áfatartalmuk van-e, nyugta- vagy pénztárgép-kötelesek-e? Az önkormányzat az üvegpoharaknál a visszaváltás lehetőségét is biztosítani szeretné. A visszaváltásnak milyen szabályai vannak?

Kérdés: Az alapkonstrukció értelmében az MLSZ által önkormányzati tulajdonon építtetett labdarúgópálya teljes kivitelezési költségét az üzembe helyezés napjával az MLSZ-nek egyéb építményként kell kimutatnia. Ugyanezzel az időponttal az MLSZ-nek a labdarúgópálya önkormányzati birtokba átadását értékesítésként kell elszámolnia, és a pálya teljes bekerülési értékét egyéb ráfordításként elszámolva a könyveiből ki kell vezetnie, tekintettel arra, hogy a helyi önkormányzatok és a Magyar Labdarúgó Szövetség között létrejött együttműködési megállapodások keretében megépült műfüves labdarúgópályák megépítését és üzembe helyezését követően az MLSZ könyveiből kivezetésre, majd ezzel egyidejűleg az önkormányzatok számviteli nyilvántartásaiban kell, hogy kimutatásra kerüljenek. Értékesítés alatt a megépített pálya tulajdonjogának és használati jogának számla ellenében történő átruházását értjük az önkormányzat részére, a teljes bekerülési érték 30%-ának megfelelő összegben, amely összeg a beruházás önkormányzati saját erejének tekintendő.
Összegezve: az önkormányzat részéről a teljes bekerülési költség 30%-a került finanszírozásra, és ezzel megegyező összegről áll rendelkezésre számla az önkormányzat nevére is. Helyes-e az a gyakorlat, hogy az önkormányzat könyveiben az MLSZ által kibocsátott számla értékének, és ezzel összefüggésben a teljes beruházási költség 30%-ának megfelelő összeg kerül aktiválásra?

Kérdés: Méhcsaládot szeretne az önkormányzat közcélú pályázat keretében őstermelőtől vásárolni. Hogyan kell szabályosan eljárni az őstermelő által benyújtott számla esetében, illetve ha nem ad számlát, milyen esetben kell felvásárlási jegyet a költségvetési szervnek kiállítania? Költségvetési szervként milyen összeget fizethetek ki neki a számla végösszegéből? Kell-e levonni közterheket?

Kérdés: 30 éves jubileumi jutalomra való jogosultság mikor vált/válik esedékessé a következő esetben? Jelenleg köztisztviselőként pénzügyi főelő­adó munkakörben dolgozó munkatársunk 1983. 08. 01.-1984. 10. 03. napjáig egy települési mezőgazdasági termelőszövetkezetnél kezdett munkaviszonyt, majd 1984. 10. 04.-2001. 06. 30. napjáig a települési nagyközségi tanács vb. GAMESZ-nél szintén pénzügyesként dolgozott. 2001. 07. 02.-2008. 09. 03. napjáig a települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál pénzügyes munkakört töltött be, majd a szomszéd település többcélú kistérségi társulás koordinációs irodájánál közalkalmazotti jogviszonyban, pénzügyi munkakörben 2008. 09. 04.-2012. 10. 31-ig dolgozott. 2012. november 1-jétől jelenleg is köztisztviselőként dolgozik önkormányzatunknál. Hogyan kell számolni a jubileumi jutalomra jogosító időket?

Kérdés: Az önkormányzat tulajdonát képezik egy társasház I. és III. emeletén található "iroda" minősítésű ingatlanok, amelyek önálló helyrajzi számmal rendelkeznek. A két külön helyrajzi számon lévő ingatlan már több mint két éve rendelkezik használatbavételi engedéllyel. Az önkormányzat célja, hogy az említett két ingatlanon lakásokat alakítson ki, és ezzel egyidejűleg a jelenleg "iroda" minősítésű ingatlanokat lakássá minősítse. Az átminősítéshez hatósági bizonyítvány szükséges. A lakások kialakításához kizárólag olyan átalakítási munkák elvégzése szükséges, amelyek nem igényelnek építési és használatbavételi engedélyt. Az átalakításokat követően az önkormányzat a lakások értékesítését tervezi. Az ingatlanok értékesítésére az Áfa-tv. 88. §-a alapján az önkormányzat nem választott adókötelezettséget. A fenti tényállással kapcsolatban a kérdésem az, hogy az ingatlanokat az önkormányzat értékesítheti-e adómentesen az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j) pontja értelmében?
Szerintem – mivel az ingatlanok nem kapnak új használatbavételi engedélyt – az ingatlanok nem tartoznak a 86. § (1) bekezdésének ja) vagy jb) pontja alá, tehát értékesítésüket nem terheli áfa.

Kérdés: Problémánk merült fel ingatlanok, közelebbről sportolásra használt ingatlanok bérbeadásával kapcsolatban, azon belül is az adómentesség kérdését illetően. Az önkormányzat, a hasznosítási jogosultságot is magában foglaló üzemeltetési joga alapján nem saját tulajdonú sportcélú ingatlanokat, sportpályákat ad bérbe. Kérdésként fogalmazódott meg, hogy helyes-e az az álláspont, mely szerint az említett ügylet az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdésének l) pontja alapján mentes az adó alól. Az önkormányzat nem választott adókötelezettséget az ingatlanok bérbeadására, és nem is minősül közszolgáltatónak a sportcélú ingatlanok üzemeltetése esetén. Felmerült még az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdése m) pontjának alkalmazhatósága, mi azonban inkább az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja szerinti mentességet tartjuk helyesnek. Ez utóbbi esetben fel kell tüntetni a számlán az Áfa-tv. említett pontját?

Kérdés: Ügyfelünk egy kézilabda-egyesület (a továbbiakban: egyesület), amely kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet folytat. Kizárólag gyerek és serdülő korosztályok edzésével és versenyeztetésével foglalkozik. Az egyesület a látványcsapatsport-támogatás pályázaton elnyert összeg felhasználása segítségével új sportcsarnokot építtet. A csarnok megvalósítása részint az említett támogatásból, részint önkormányzati kölcsönből, valamint saját erő bevonásával valósul meg. A kivitelezőtől kapott számlákat az egyesület az Áfa-tv. 142. §-a alapján a fordított adózás módszerével vallja be. Az elkészült csarnokot az egyesület üzemeltetés céljából bérbe adja az önkormányzat ingatlanüzemeltető vállalkozásának (üzemeltető), mivel az egyesületnek sem szakértelme, sem erőforrása nincs az ilyen jellegű tevékenységre. A bérbeadás áfa felszámításával történne, tekintve hogy az egyesület az ingatlanértékesítésre és -bérbeadásra adókötelezettséget fog választani. Az egyesület a csarnokot a teljes üzemeltetési idő kis részében kívánja használni, ezért erre az időre visszabérli az üzemeltetőtől. A maradék időben az üzemeltető hasznosíthatja az ingatlant, de az ő kötelessége gondoskodni a hasznosíthatóság alapvető feltételeiről (pl. fűtés, világítás, takarítás, őrzés stb.). A fent vázolt tényállással kapcsolatban a következő kérdéseink merültek fel:
1. Helyesen jár-e el az egyesület, amikor a kivitelezőtől kapott számlákról benyújtandó adóbevallásban az általa felszámított adó mellett ugyanazt az összeget levonásba is helyezi, mivel az ingatlan-bérbeadásra és -értékesítésre adókötelezettséget választott, és így az üzemeltetésre bérbeadás áfa felszámításával valósul meg?
2. Helyesen jár-e el az egyesület, ha az alaptevékenységére tekintettel a visszabérlés áfatartalmát nem helyezi levonásba, ellenben a teljes üzemeltetésre bérbeadás áfatartalmát bevallja és meg is fizeti?

Kérdés: Önkormányzatunk óvodások, iskolások részére rendezett versenyek alkalmából, illetve táborozó gyerekek részére kitűzőt, tollat, pólót, sapkát ad, melyen a rendezvény logója, vagy az önkormányzat logója szerepel. Melyik rovaton számoljuk el? Vásárolunk 500 pólót ajándékozás céljából (elszámoljuk K123-on), majd későbbi időpontban nyomdai számla jön, ezekre a pólókra logót nyomtatnak. Ezt a számlát hol kell elszámolni? Az önkormányzat a lakosság részére szervezett rendezvényén kiosztott toll, kitűző, egyéb kis összegű szóróajándék elszámolása mely rovaton történik?

Kérdés: Községi önkormányzatként a háziorvosi szolgálat ellátását vállalkozásba adtuk. Képviselő-testületi döntés alapján nyújthatunk-e támogatást a vállalkozó háziorvosi szolgálatnak, ha igen, akkor milyen célból és milyen feltételekkel?