289 cikk rendezése:
271. cikk / 289 Adómentes munkaruha – étkezési támogatás
Kérdés: 1. Intézményi dolgozók (pedagógus, takarító, karbantartó, gazdasági vezető stb.) hogyan részesülhetnének adómentesen munkaruha-juttatásban?2. Három- és többgyermekes szülők gyermekének étkezési normatív támogatása (50 %) áfaköteles-e, számlát kell-e kiállítani az intézménynek vagy támogatásként kell lekönyvelni?Az 1001 Ft/fő gyermekenként járó étkezési támogatás áfaköteles-e?
272. cikk / 289 Adómentes természetbeni étkeztetés II.
Kérdés: Önkormányzatunk intézményeink kiszolgálására konyhát működtet, ahol óvodások, diákok, pedagógusok és a többi intézmény alkalmazottai étkeznek. Belső szabályzatunk alapján dolgozóink csak a nyersanyagnorma egy részét fizetik térítési díjként. A kérdés, hogy mi a 44 százalékos természetbeni juttatás után fizetendő adó alapja: csak a nyersanyagnorma meg nem térített része, vagy az előállított étel teljes értéke, amely a nyersanyagnorma + az előállítási költség (rezsi) + áfa?
273. cikk / 289 Pedagógus részére biztosított adómentes juttatások
Kérdés: A pedagógus a munkahelyén igénybe veszi a 4000 forintos étkezési hozzájárulást. Az adott hónapon belül tanulmányi versenyre viszi a tanulókat. Velük együtt az étkezést is igénybe veszi, amit a munkáltató megtérít számára. Ezt a költséget a munkáltatónak le kell-e jelentenie akkor is, ha magában foglalja a térítési díj részét is?
274. cikk / 289 Képzési díj fizetése, ill. tanulmányi szerződés kikötése megbízási szerződésben
Kérdés: Művészeti oktatás szakfeladaton megbízásos jogviszonyban óraadó pedagógust alkalmazunk. Részére fizethetünk-e képzési díjat? Ilyen jogviszonyban köthetünk-e vele tanulmányi szerződést?
275. cikk / 289 Számla tartalmi elemei
Kérdés: Pedagógus egyéni vállalkozóként számlát nyújt be az intézményhez. Elegendő-e, ha a számlán SZJ-megjelöléssel oktatási szolgáltatást alkalmaz, és nem részletezi az óradíjat, óraszámot? Szerződés készült az intézmény és a pedagógus között.
276. cikk / 289 Támogatás helye a mérlegben
Kérdés: A kollégium egyik pedagógusa pályázaton nyert a minisztériumtól támogatást. A támogatási összeget az intézmény kapta, melyből a pedagógusnak számítógépet vásároltak. Az intézmény a mérlegben hol szerepeltesse az átadott tárgyi eszközt? Vagy térítés nélkül adja át üzemeltetésre a pedagógusnak? Az értékcsökkenés elszámolása hogyan történjen?
277. cikk / 289 Külföldi tanulmányúttal kapcsolatos kiadások
Kérdés: Pedagógusok külföldi tanulmányúton vesznek részt. A kiadásokat az intézmény költségvetési pénzből fizeti. Terheli-e az iskolát valamilyen fizetési kötelezettség (pl. adó, tb stb.)?
278. cikk / 289 Vizsgáztatási díj kifizetése
Kérdés: Szakképző intézményünk minden évben érettségi és szakmai vizsgákat tart külső vizsgáztatók, illetve saját pedagógusaink közreműködésével. Az előző években a vizsgadíjakat megbízási díjként fizettük, külső vizsgáztatók közül volt, aki leszámlázta. 2003. évtől milyen formában lehet vizsgáztatási díjat fizetni az ilyen tevékenységre (a munkaköri leírásban a vizsgáztatás nem szerepel)?
279. cikk / 289 Képernyő előtti munkavégzés
Kérdés: A képernyő előtti munkavégzés minimális követelményeiről szóló 50/1999. EüM rendelet és az azt módosító 3/2002. ESzCsM rendelet vonatkozik-e az informatikát oktató tanárokra? A kolléga heti nyolc órában oktatja az informatikát. Tudomásom szerint napi négy órában kell képernyős munkahelyen munkát végezni ahhoz, hogy a rendelet vonatkozzon a közalkalmazottra is.
280. cikk / 289 Pedagógusok rendkívüli munkájának díja és a helyettesítési díj
Kérdés: Rendkívüli munka (túlmunka) és helyettesítési túlmunka díjának kiszámításakor mi a meghatározó: az iskolai végzettség, vagy a hely, ahol a régi nevén "túlmunka" felmerül? Pl. felsőtagozatos tanár esetében az osztószám: 4,33 x 20 heti kötelező óra = 86,60; napközis nevelő esetében 4,33 x 23 heti kötelező óra = 99,59. Ha felsős tanár napköziben heti 23 órában napközis nevelő, és helyettesít a napközi otthonban, mennyi az osztószám: 86,60 vagy 99,59?
