Találati lista:
341. cikk / 517 Szakmai teljesítés igazolása
Kérdés: Szakmai teljesítés igazolásával kapcsolatos a kérdésem. Az Ámr. 76. § (5) bekezdés szerint a szakmai teljesítés igazolására jogosult személyt helyi önkormányzat nevében vállalt kötelezettség esetén a jegyző jelöli ki. Ez kizárja-e a korábban nálunk bevett gyakorlatot, hogy a polgármester által vállalt kötelezettségek egy részénél a szakmai teljesítés igazolását is a polgármester végzi?
342. cikk / 517 Polgármesteri költségátalány megállapítása
Kérdés: A polgármestert a Pttv. 3. § (2) bekezdése szerinti illetmény és a Ktv. 48. §-a szerinti nyelvpótlék, továbbá a 18. § (2) bekezdése szerinti költségátalány illeti meg. A költségátalány kiszámolásakor beleszámítjuk-e a nyelvpótlékot?
343. cikk / 517 Polgármesteri költségátalány bevételével szemben alkalmazható költséglevonás
Kérdés: Helyi önkormányzat alpolgármestere a Pttv. 4. § (2) bekezdése alapján tiszteletdíjat, illetve a 18. § (2) bekezdése szerint költségátalányt kap havi rendszerességgel. Milyen adózási szabályokat kell alkalmazni a tiszteletdíj és a költségátalány kifizetése esetén? (Van-e lehetőség a 10% igazolás nélkül elszámolható költséghányad alkalmazására mindkét kifizetés esetén?)
344. cikk / 517 Jegyző kötelezettségvállalása
Kérdés: Az Ámr. 27. § (9) bekezdése alapján a jegyző jogosult a törvény vagy kormányrendelet alapján a döntési hatáskörébe utalt feladatok előirányzatai és a választásokra felhasználandó pénzeszközök feletti kötelezettségvállalásra. Ennek a rendelkezésnek meg kell-e jelennie az önkormányzat költségvetésében, azaz el kell-e különíteni ezeket az előirányzatokat (pl. kóbor eb befogásának költsége stb.)?
345. cikk / 517 Körjegyzőség
Kérdés: Két község körjegyzőségének költségvetésében tervezésre került az Ámr. 85. § (2) bekezdés ac) pontja szerinti jutalom. A körjegyzőség költségvetését a két fenntartó önkormányzat együttes ülésen elfogadta határozattal. A körjegyzőség költségvetése beépült az "A" község költségvetési rendeletébe. "A" község képviselő-testülete a 2010. évi költségvetési rendeletet elfogadta. A körjegyzőség önállóan működő és gazdálkodó szerv, melynek előirányzatának rendelkezési joga a körjegyzőé. A körjegyző a polgármester kérésének eleget téve előterjesztést készített a képviselő-testületnek, melyben kéri a jutalom kifizetésének engedélyezését. A testület elutasította az előterjesztést, azzal az indokkal, hogy ezt a személyi juttatást fejlesztésre kívánják felhasználni. Kérdésem az lenne, hogy személyi juttatás (körjegyzőségé) átcsoportosítható, felhasználható-e "A" község önkormányzatának felújítási kiadásaira?
346. cikk / 517 Polgármesteri költségátalánnyal szemben elszámolható költségek
Kérdés: Újonnan megválasztott főállású polgármester a Pttv. 18. § (1) bekezdés szerinti költségtérítést választja. 1. Melyek lehetnek azok a polgármesteri tisztség ellátásával összefüggő költségek, amelyek ily módon megtéríthetőek? 2. Létezik-e arra vonatkozó szabályozás, amely a kifizetés ütemezésére tartalmaz előírást? (Havi, negyedéves.) 3. Milyen bizonylatokkal szükséges alátámasztani a polgármesteri hivatalban az elszámolt kifizetést? 4. Kinél kell őrizni a költségek eredeti bizonylatait, és ki jogosult ellenőrizni azokat?
347. cikk / 517 Szakfeladat
Kérdés: Önkormányzatunknál az országgyűlési választásokkal kapcsolatban jutalmat fizettünk ki a választásban részt vevő köztisztviselőknek. Erre a célra működési célú céltartalékon különítettünk el pénzeszközt. Kérdésem, hogy a dolgozóknak így kifizetett jutalmat (nem rendszeres személyi juttatás) melyik szakfeladatra kell elszámolni: a 841126-ra, vagy a 841114-re? A 841114-es szakfeladaton szerepelhet-e nem rendszeres személyi juttatás létszám nélkül?
348. cikk / 517 Utalványozás, ellenjegyzés
Kérdés: Utalványozók és ellenjegyzők a saját kezű aláírás helyett alkalmazhatnak-e aláírás-bélyegzőt? Amennyiben van rá lehetőség, mi a feltétele és a szabályozása?
349. cikk / 517 Polgármesteri hivatal gazdasági ügyintézőjére vonatkozó képesítési előírások
Kérdés: Az új Ámr. szerinti képesítési előírásokkal kapcsolatban tenném fel kérdésemet. Iskolai végzettségem közgazdasági érettségi, közgazdász gazdasági informatika szakon főiskolai diploma, illetve OKJ-s mérlegképes könyvelői szakképesítés vállalkozói szakon. 1997 júliusától dolgozom polgármesteri hivatalnál köztisztviselőként, gazdálkodási területen, a diplomát 2004. év végén, a mérlegképes szakképesítést 2007 áprilisában szereztem meg. 2010 májusában vettek fel a regisztrált mérlegképes könyvelők névjegyzékébe, mivel a hároméves gyakorlat is szükséges a regisztrációhoz. A polgármesteri hivatalnál mint gazdálkodási ügyintéző dolgozom, végzem a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatokat (könyvviteli feladatok, kontírozás, beszámolókészítés stb.), de vezetői kinevezésem nincs. A hivatal végzi az önállóan működő intézmények gazdálkodási feladatait a munka- és bérügyi feladatok kivételével. Kérdésem, hogy a 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (Ámr.) 18. § (1) bekezdése szerinti képesítési előírás vonatkozik-e rám, vagyis szükséges-e a mérlegképes könyvelő államháztartási szak elvégzése, vagy az csak az új kinevezésekre értendő, illetve hogy polgármesteri hivatal esetében ki minősül gazdasági vezetőnek, amennyiben nincs arra vonatkozóan konkrét kinevezés?
350. cikk / 517 Közcélú adomány
Kérdés: Érdeklődöm, hogy a közcélú adományokkal kapcsolatos jogszabályváltozásokból következik-e az, hogy ha pl. egy segélyszervezet megkap egy vállalattól egy adományt, és azt továbbadja egy nem közhasznú szervezetnek (pl. önkormányzat polgármesteri hivatala), akkor az továbbra is adómentes, vagyis a törvényszöveg szerint: "nem minősül termékértékesítésnek"? A kérdés azért merült fel, mert ez az adományozási lánc – függetlenül a jó szándéktól – nem meríti ki a törvényi feltételrendszert.
