299 cikk rendezése:
111. cikk / 299 Polgármester részére nyújtott hivatali telefon-, illetve gépkocsihasználat
Kérdés: A Mötv. 71. §-ában foglaltak alapján a polgármester illetményének, tiszteletdíjának 15%-ában meghatározott összegű költségtérítésre jogosult. Az Önök véleménye szerint a 15% költségtérítésen felül kaphat-e a polgármester hivatali telefonhasználatot, illetve hivatali gépkocsihasználatot, amelyet magáncélra is igénybe vehet, vagy el kell különíteni a hivatali és a magáncélú használatot, és a magáncélú használat költsége a 15%-on belül vehető csak figyelembe?
112. cikk / 299 Önkormányzati főzőkonyha
Kérdés: A jelenleg az önkormányzat által működtetett főzőkonyhát 2015. január 1-jétől ki szeretnénk adni külső vállalkozónak üzemeltetésre. A konyha 4 gazdálkodónak nyújt szolgáltatást: a polgármesteri hivatalnak, az önkormányzatnak, az idősek otthonának és az óvodának. Ha egyenként a szolgáltatás nettó értéke, amelyet a külső vállalkozó nyújt, nem éri el a szolgáltatásnyújtásra vonatkozó közbeszerzés nemzeti értékhatárát, kell-e közbeszerzési eljárást lebonyolítani?
113. cikk / 299 Képviselőknek biztosított gumicsizma, esőkabát
Kérdés: Településünk polgármestere szeretne a képviselő-testület tagjainak gumicsizmát és esőkabátot vásárolni. Hogyan tudjuk elszámolni a részükre vásárolt dolgokat?
114. cikk / 299 Önkormányzati vagyon kezelése
Kérdés: Kérném szíves szakmai véleményüket az önkormányzat irányítása (és fenntartása) alá tartozó költségvetési szervek (polgármesteri hivatal, GAMESZ, óvodák) használatában lévő, alaptevékenységük ellátásához rendelkezésükre bocsátott önkormányzati vagyonnal (ingatlan és ingó vagyon) kapcsolatosan, az alábbiak szerint:
Amennyiben a költségvetési szerv nem minősül az Nvt. 3. §-ának 19. pontjában meghatározott vagyonkezelőnek, akkor
– a használatukba kerülő vagyon átadását milyen dokumentum alapozza meg (pl.: vagyonrendelet, szerződés stb.)?
– a használatukba adott vagyont mely szerv könyveiben kell nyilvántartani (önkormányzat vagy költségvetési szerv)?
– a használatukba adott vagyon felett mely szerv vagy személy gyakorolja a tulajdonosi jogokat (képviselő-testület, bizottság, polgármester, intézményvezető)?
– az intézmény nyilvántartásában szereplő vagyonelemek (pl. számítógép) térítésmentes átadásáról mely szerv vagy személy dönthet?
– mely vagyontárgyak számítanak a költségvetési szerv mint önálló jogi személy saját tulajdonának, és ez elkülönül-e az önkormányzat mint önálló jogi személy vagyonától [Áhsz. 10. §. (2) bek.]?
– az intézményeket érintő beruházások, felújítások lebonyolítása ebben az esetben milyen szabályok szerint történik (az előirányzatot az önkormányzat vagy a költségvetési szerv költségvetése tartalmazza, mely szerv a kötelezettségvállaló, mely szerv nevére szól a számla, mely szerv könyveiben kell a beszerzést és az aktiválást elszámolni, hogyan történik az intézmény részére a használatba adás)?
Amennyiben a képviselő-testület úgy dönt, hogy az irányítása alá tartozó költségvetési szerveknek vagyonkezelésbe adja a működésükhöz szükséges önkormányzati vagyont (ingatlan és ingó), akkor
– az intézményi vagyonkezelést úgy kell folytatni, mintha egy 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság vagyonkezelésébe került volna az önkormányzati vagyon, vagy vannak eltérések a kétféle vagyonkezelés között?
– az intézményi vagyonkezelő részére adható-e finanszírozás a vagyonkezelésbe adott eszközök működtetésére, fenntartására, beruházásra, felújításra?
Amennyiben a költségvetési szerv nem minősül az Nvt. 3. §-ának 19. pontjában meghatározott vagyonkezelőnek, akkor
– a használatukba kerülő vagyon átadását milyen dokumentum alapozza meg (pl.: vagyonrendelet, szerződés stb.)?
– a használatukba adott vagyont mely szerv könyveiben kell nyilvántartani (önkormányzat vagy költségvetési szerv)?
– a használatukba adott vagyon felett mely szerv vagy személy gyakorolja a tulajdonosi jogokat (képviselő-testület, bizottság, polgármester, intézményvezető)?
– az intézmény nyilvántartásában szereplő vagyonelemek (pl. számítógép) térítésmentes átadásáról mely szerv vagy személy dönthet?
– mely vagyontárgyak számítanak a költségvetési szerv mint önálló jogi személy saját tulajdonának, és ez elkülönül-e az önkormányzat mint önálló jogi személy vagyonától [Áhsz. 10. §. (2) bek.]?
– az intézményeket érintő beruházások, felújítások lebonyolítása ebben az esetben milyen szabályok szerint történik (az előirányzatot az önkormányzat vagy a költségvetési szerv költségvetése tartalmazza, mely szerv a kötelezettségvállaló, mely szerv nevére szól a számla, mely szerv könyveiben kell a beszerzést és az aktiválást elszámolni, hogyan történik az intézmény részére a használatba adás)?
Amennyiben a képviselő-testület úgy dönt, hogy az irányítása alá tartozó költségvetési szerveknek vagyonkezelésbe adja a működésükhöz szükséges önkormányzati vagyont (ingatlan és ingó), akkor
– az intézményi vagyonkezelést úgy kell folytatni, mintha egy 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság vagyonkezelésébe került volna az önkormányzati vagyon, vagy vannak eltérések a kétféle vagyonkezelés között?
– az intézményi vagyonkezelő részére adható-e finanszírozás a vagyonkezelésbe adott eszközök működtetésére, fenntartására, beruházásra, felújításra?
115. cikk / 299 Pénzügyi ellenjegyzés
Kérdés: Amennyiben a jegyző rendelkezik pénzügyi végzettséggel és mérlegképes regisztrációval, az önkormányzatnál és az intézményeknél – hivatal kivételével – lehet-e pénzügyi ellenjegyző?
116. cikk / 299 Köztisztviselők részére szervezett sportnaphoz kapcsolódó adófizetési kötelezettség
Kérdés: Polgármesteri hivatalban reprezentációnak minősülnek-e a hivatali sportnappal kapcsolatosan felmerült költségek, illetve a sportnap végén a köztisztviselők megvendégelése? Reprezentációnak minősül-e a köztisztviselői napon a hivatal köztisztviselőinek juttatott vendéglátás, amelyet egy szakmai értekezlet előz meg?
117. cikk / 299 Képesítési előírások – polgármesteri hivatal gazdasági csoportvezető
Kérdés: Polgármesteri hivatalunknál (gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv) hamarosan a gazdasági csoportvezető helyébe fiatalabb dolgozó lép, aki felsőfokú banki szakügyintéző végzettséggel rendelkezik. E mellé szeretne elvégezni egy mérlegképes könyvelői tanfolyamot is. Elegendő-e a vállalkozási mérlegképes könyvelői végzettség a pozíció betöltéséhez, illetve ezek ismeretében valóban betöltheti-e a pozíciót?
118. cikk / 299 Önkormányzat gazdálkodási feladatainak ellátása
Kérdés: Önkormányzati szférában, polgármesteri hivatalnál gazdálkodással összefüggő feladatokat (pl. könyvelés, pénztár kezelése) végezhet-e megbízási szerződéssel külső vállalkozó? Illetőleg olyat is tapasztaltunk, miszerint közfoglalkoztatás keretében alkalmazott személyre bízták a pénztárak kezelését. Ez lehetséges? Vagy az ilyen jellegű feladatokat kizárólag köztisztviselő végezheti?
Az Ávr. 9. §-ának (3) bekezdése szerint a költségvetési szerv működtetésével, üzemeltetésével, a vagyon használatával, hasznosításával, védelmével kapcsolatos feladatok ellátása a gazdasági szervezeten kívül, szolgáltatás megrendelésével is történhet. Kérdés, hogy a könyvelés, pénztárkezelés besorolható-e a "szerv működtetésével" kapcsolatos feladatok közé?
Az Ávr. 9. §-ának (3) bekezdése szerint a költségvetési szerv működtetésével, üzemeltetésével, a vagyon használatával, hasznosításával, védelmével kapcsolatos feladatok ellátása a gazdasági szervezeten kívül, szolgáltatás megrendelésével is történhet. Kérdés, hogy a könyvelés, pénztárkezelés besorolható-e a "szerv működtetésével" kapcsolatos feladatok közé?
119. cikk / 299 Önkormányzati hivatal jegyzőjének kell-e rendelkeznie pénzügyi végzettséggel?
Kérdés: A jegyző pénzügyi végzettség nélkül lehet az önkormányzat gazdasági vezetője? Ha a polgármesteri hivatalban nincs külön gazdasági szervezet, ki tekinthető gazdasági vezetőnek?
120. cikk / 299 Önkormányzati ingatlan felújítása
Kérdés: A 2014. április 29-én megjelent 3686. kérdéshez kapcsolódóan szeretnék kérdezni. A kérdés arra vonatkozott, hogy az intézmény saját költségvetése terhére újítja fel az önkormányzat tulajdonában lévő épületet, és ezt hogyan tudja az önkormányzat mint tulajdonos aktiválni? A válaszadó azt írja, hogy adójogilag és számvitelileg is kezelhetőbb lenne, ha a kivitelező közvetlenül a tulajdonos önkormányzatnak számlázná a felújítást, annak kiadásait az önkormányzatnál terveznék meg. Vegyünk egy konkrét példát. Az önkormányzat tulajdonában van a konyha épülete, amelyben a közétkeztetési feladat ellátása történik. A közétkeztetési feladat ellátására a képviselő-testület az általa alapított intézményt jelölte ki, amely feladat az intézmény alapító okiratában szerepel. Az intézmény költségvetésében kerülnek megtervezésre a konyha üzemeltetésével kapcsolatos bevételek és kiadások, szükség esetén az épület felújításához, korszerűsítéséhez szükséges előirányzat is, amely feladatok ellátásához intézményfinanszírozást kap. Az intézmény áfaalany, nincs önálló gazdasági szervezete, pénzügyi, számviteli feladatait a polgármesteri hivatal látja el. Mivel önálló jogi személy, külön adószáma van, végzett adóköteles tevékenységei miatt az áfakörbe bejelentkezett. Ha az intézmény a konyha épületének felújítását külső vállalkozóval elvégezteti, a felújítással kapcsolatban felmerült kiadások után előzetesen felszámított áfát az intézmény levonhatja. Hogyan alakul az áfa elszámolása az intézmény által történő felújítás esetén, illetve ha az önkormányzat mint tulajdonos újítaná fel az épületet (aki áfakörbe tartozik, azonban nem ő látja el az étkeztetési tevékenységet)?
