2289 talált cikk a rendelkezés kifejezésre

Kérdés: Közalkalmazottként dolgozom egy idősek otthonában élelmezésvezetőként anyagi, személyi és tárgyi felelősséggel. 2002-2007 között – ugyanitt, ebben a munkakörben – kaptam vezetői pótlékot. A jelenlegi, 2011. október 1-jén létesített, szintén élelmezésvezetői munkaviszonyomban azért nem kapok vezetői pótlékot, mert az SZMSZ-ben nincs rögzítve az élelmezésvezető pótléka. Az akkori átszervezés miatt más gazdaságvezető van, szerinte az élelmezésvezetői munkakör nem számít vezetői munkakörnek. Jár-e a fenti munkakörhöz vezetői pótlék, ha igen, visszamenőleg igényelhetem-e? Ha jár a vezetői pótlék, és munkáltatóm ismét elutasítja kérésemet, érdemes-e munkaügyi döntőbírósághoz fordulni?

Kérdés: A Munka Törvénykönyvének 86. §-a szerint a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek. Közalkalmazottaknál, szociális területen, napi 8 órában dolgozó munkavállalók esetében a munkavállalók javára ettől el lehet térni? Tehát ha a közalkalmazotti tanács és a munkáltató írásban megállapodnak, hogy a munkaközi szünet tartamát a munkaidő részének tekintik, akkor jogszerűen járnak el? Esetleg ezen megállapodás lehetőségét eleve kizárja az a tény, hogy az Mt. 92. §-ának (4) bekezdése, illetve a 135. §-a a köz­alkalmazotti jogviszony tekintetében nem alkalmazható?

Kérdés: Önkormányzatunk kizárólagos tulajdonában lévő építési telkek értékesítésével foglalkozó társaság több építési telek tulajdonosa. A társaság az építési telkek beszerzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított áfát a továbbértékesítési célra tekintettel levonásba helyezte. A társaság egy együttműködési megállapodás keretében az egyik tulajdonában lévő építési telket ingyenesen egy építési vállalkozó rendelkezésére bocsátja, aki az építési telken a megállapodásban meghatározott paraméterekkel épületet épít fel. Az épület elkészülését követően a felek közösen értékesítik az építési telket, valamint az épületet. Tekintettel a tulajdonviszonyokra, az építési telket a társaság, míg az épületet az építési vállalkozó fogja értékesíteni. A társaságnak az építési telek (épület felépítése érdekében) építési vállalkozónak történő rendelkezésére bocsátásakor keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége, különös tekintettel az Áfa-tv. 14. §-ára? Ha igen, a társaság milyen bizonylat kiállítására kötelezett?

Kérdés: A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. tv. 91/A. §-ának (1) bekezdése szerint "a tizenötezer fő alatti lakosságszámú településeken – a feladatellátás veszélyeztetése nélkül – a települési önkormányzat a muzeális intézményekkel, a nyilvános könyvtári ellátás biztosításával és a közművelődés támogatásával összefüggő feladatait közös szervezetben láthatja el". A településünk lakosságszáma 3300 fő, ezért nem indokolt a külön költségvetési szerv (intézmény) létrehozása a fenti feladatok ellátására. A képviselő-testület azt tervezi, hogy 2013. január 1-jétől a nyilvános könyvtári feladatot önálló szakmai intézményegységként működteti az önkormányzat (nem a polgármesteri hivatal) költségvetésén belül. A muzeális intézmény továbbra is szakfeladatként szerepelne az önkormányzat költségvetésében. Azért nem a polgármesteri hivatal költségvetésén belül tervezi a nyilvános könyvtár bevételi és kiadási elő­irányzatait megtervezni, mert közalkalmazott felett a munkáltatói jogkört a jegyző nem gyakorolhatja, így a közalkalmazott személyi juttatása terhére történő kötelezettséget sem vállalhatja.
Kérdéseink:
1. A fenti megoldásnak van-e jogszabályi akadálya?
2. A nyilvános könyvtár intézményegység-vezetője vezető beosztásnak minősül-e, ha igen, a pályázatot a polgármester írja ki?
3. Településünk esetében – figyelembe véve a lakossági igényeket – nincs szükség napi 8 órában könyvtárosra. Lehet-e úgy teljes munkaidős közalkalmazottat kinevezni, hogy a dolgozó munkaidejének egy részében könyvtárosi (egyben vezetői) feladatokat, a fennmaradó munkaidejében más önkormányzati feladattal kapcsolatos ügyintézői munkát látna el?

Kérdés: Költségvetési szerv munkavállalói részére a heti egyszeri hazautazást – a 39/2010. Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdésében szabályozottakon felül – saját, illetve nem saját tulajdonban lévő gépjármű igénybevétele költségének megtérítésével is elszámolja. A munkavállaló kiküldetési rendelvény alkalmazásával számol el az alábbiak szerint.
Alapadatok: havonta négyszer utazik haza, a megtett út oda-vissza 480 km, benzinár 448 Ft/liter, a gépjármű-üzemanyag normája 8,6 liter/100 km. Számítás: Adóköteles rész 4 x 480 (8,6/100 x 448 Ft/l) = 73 974 Ft (bruttó) > nettó 42 258 Ft. Adómentes rész 9 Ft/km-rel számolva 4 x 9 Ft/km x 480 km = 17 280 Ft. Összesen: 59 538 Ft. A 39/2010. Korm. rendelet 3. §-ának (3) bekezdésében szabályozottakon felül a munkáltató megtérítheti-e a munkavállalónak a gépjárművel történő – a bemutatott számítás szerinti – heti egyszeri hazautazását? A gépjárművel történő hazautazás költségei­nek megtérítése esetén is alkalmazni kell-e a 39/2010. Korm. rendelet 3. §-ának (3)–(4) bekezdései szerinti maximálisan kifizethető összeghatárt (2012. évben ez 32 700 forint)? Ha a munkavállaló nem a saját tulajdonában levő gépjárművel utazik haza, abban az esetben is elszámolható-e a fenti összeg?

Kérdés: Közalkalmazott dolgozónk jogviszonya 1992. július 1-jét megelőzően áthelyezéssel keletkezett nálunk, és azóta is fennáll. Jogviszonya most felmentéssel fog megszűnni. Végkielégítés szempontjából mennyi időt kell figyelembe venni, illetve a végkielégítés számításánál közalkalmazottaknál figyelembe kell-e venni a sorkatonai szolgálat időtartamát? Lehetséges, hogy az áthelyezést a felmentési időnél figyelembe kell venni, a végkielégítésnél viszont nem?

Kérdés: Hogyan történik az utófinanszírozás elszámolása európai uniós projektnél?

Kérdés: Intézményünk két dolgozója kérte a nők kedvezményes öregségi teljes nyugdíjjal (nők 40 éves jogosultsági idővel való nyugdíjba vonulása) történő nyugdíjba vonulására tekintettel közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetését felmentéssel. Egyikük a kérelmet 2012. július 1. előtt, a másik dolgozó pedig 2012. július 1. után adta be. Mindkét dolgozónak több mint 35 éves jogviszonya van a jubileumi jutalomhoz, de nincs meg a 40 év. Megilleti-e őket a 40 éves jubileumi jutalom vagy sem? Aki az idei évben kezdi meg nyugdíjba vonulás miatt a felmentési idő letöltését, de nyugdíjas csak a 2013. évben lesz, milyen nyugdíjszabályok vonatkoznak rá? A 2012. évi, vagy ha esetleg módosul a szabály 2013-ban, akkor az?

Kérdés: Köthet-e, illetve kell-e kötnie az önkormányzatnak vagyonkezelői szerződést az irányítása alá tartozó intézményekkel (pl. oktatási, nevelési intézmények, GAMESZ) abban az esetben, ha használatukba, üzemeltetésükbe kívánja adni a feladat ellátásához szükséges épületeket, egyéb ingatlanokat, melyek az önkormányzat tulajdonát képezik? Ebben az esetben át kell-e adni a könyvekben az ingatlanokat aktuális értéken, vagy az önkormányzatnál maradnak? Hogyan kell könyvelni az átadást az önkormányzatnál, illetve az intézményeknél?

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e a következő megosztás két kft. között?
1. kft.: férj 60%, feleség 40%.
2. kft.: nem egyenes ágbeli rokon 60%, feleség 40% tulajdoni arány.