2265 talált cikk a rendelkezés kifejezésre

Kérdés: Milyen feltételek teljesülése esetén lehet a közalkalmazott munkavállalót a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozóvá minősíteni, és a munkavállaló köteles-e ezt elfogadni? Intézményünk vállalkozási tevékenységet szeretne folytatni, jelenleg a munkavállalók közalkalmazotti státuszban vannak. A vállalkozási tevékenységben tevékenykedőket át kell-e minősítenünk "munkatörvénykönyvessé"?

Kérdés: Városüzemeltetési és hulladékgazdálkodási feladatokat ellátó 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság az üzemeltetésében lévő önkormányzati tulajdonú vagyonelemekre alkalmazhat-e a cég a Tao-tv. 2. sz. mellékletében foglalt leírási kulcsoktól eltérő kulcsokat, tekintettel az eszközök speciális jellegére és azok "szokásostól eltérő" elhasználódási fokára? (Ezzel kapcsolatban szakértői állásfoglalás áll rendelkezésre.)
Ha igen, akkor ezt az önkormányzat számviteli politikájában nyilván rögzíteni kell, jól gondoljuk?
A 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság a saját beszerzéseire (ingó, ingatlan) milyen leírási kulcsokat kell, hogy alkalmazzon alapesetben?
A városüzemeltetési társaságból kiválással létrejött egy új hulladékgazdálkodási társaság, mely korábban a jogelőd részére üzemeltetésre átadott, a feladatellátást szolgáló önkormányzati vagyont is viszi magával. Az új államháztartási számvitel hatálybalépése előtt üzemeltetésbe adott eszközök értékcsökkenési leírási kulcsait aktualizálni szükséges-e a kiválással egyidejűleg a Tao-tv. 2. sz. mellékletében foglalt leírási kulcsokra, vagy az új társaságban is a régi és egyedileg alkalmazott speciális leírási kulcsok lehetnek érvényben?

Kérdés: Költségvetési intézményünk többször rendel interneten keresztül karbantartási anyagokat, amit rendelés után postán kapunk meg. A számlán az adott termék mellett külön fel van tüntetve a szállítási költség is. Ezt a költséget külön rovatra kell könyvelni?

Kérdés: Idősek nappali intézményében, melyhez nemrég bölcsődei egység is kapcsolódott, az intézményvezető – besorolás alapjául szolgáló – egyetemi szintű iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett a következő további – felső képzettségi szinthez tartozó – szakképesítésekkel rendelkezik: művelődésszervező, kulturális menedzser, valamint csecsemő- és gyermekgondozói OKJ-s szakképesítés. Az intézményvezetőt hány további szakképesítés után illeti meg az illetménykiegészítés?

Kérdés: Az önkormányzat milyen módon támogathatja a nem jogi személyiségű "szervezeteket"? Például olyan kertbarátkör, mely az önkormányzattal a rendezvények terén együttműködik, de nincs bejegyezve, nincs adószáma stb. Támogatásnak minősül-e vagy a dologi kiadások között kell elszámolni, mert a kertbarátkör nevére nem is kérhető számla, támogatási szerződést nem lehet vele kötni, mert nem szervezet? Ha lehet támogatni, hogyan számoltatható el? Mi a kötelezettségvállalás dokumentuma ilyen esetben?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 231. számában megjelent 4270. számú kérdésre adott válaszban olvastam: "A likvid hitel a folyamatos működéshez felvett hitel, amit a gazdasági éven belül vissza kell fizetni. A likvid hitel lehet: folyószámla, munkabér és rulírozó hitel. Ezzel tudják a költségvetésben megtervezett működési hiányt finanszírozni, amelyet viszont év végéig vissza is kell fizetni. Amennyiben nem kerül év végéig visszafizetésre, akkor hosszú lejáratú hitellé kell átminősíteni." Az említett átminősítést miként kell értelmeznünk, illetve hogyan és milyen bizonylat alapján kell könyvelnünk év végén, tekintve hogy hosszú lejáratú hitelfelvételre kormányengedéllyel nem rendelkezik az önkormányzat, illetve a számlavezető pénzintézettel kötött szerződés is folyószámlahitelre vonatkozik, nem pedig hosszú lejáratú hitelre?

Kérdés: Városunk egyik lakója az alábbi kérdéssel fordult önkormányzatunkhoz. Az adózó az édesapjával vásárolt 1999-ben egy ingatlant a hozzá kapcsolódó telekkel 1/3-2/3 arányban úgy, hogy a rájuk áthárított forgalmi adót mindketten levonásba helyezték. 2005-ben az adózó és édesapja a tulajdoni hányaduk arányában beruházást hajtottak végre, melynek eredményeként emeletráépítés történt az ingatlanon. A ráépítés során felmerült áfa 1/3-át az adózó levonásba helyezte, míg édesapja levonási jogot nem gyakorolt, tekintettel arra, hogy időközben bejelentkezett az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá. 2011-ben az édesapa elhunyt, és a tulajdonát képező ingatlan 2/3 részét megörökölte az adózó úgy, hogy nyilatkozott az édesapja vállalkozásának folytatásáról. Az ingatlan 1999 óta bérbeadás keretében került hasznosításra. Az ingatlan adómentes értékesítése esetén az Áfa-tv. rendelkezései és az Eva-tv. szabályai alapján, hogyan alakul az adózó esetleges áfakorrekciója az ingatlan 2/3-os tulajdoni hányada tekintetében az adómentes értékesítés okán?

Kérdés: Hogyan szüntethető meg a közalkalmazotti jogviszony, ha a nő jogosulttá vált a negyvenéves öregségi nyugdíjra? Milyen juttatások illetik meg ekkor? Visszafoglalkoztatható-e az érintett közalkalmazottként, és ha igen, az illetményből milyen járulékokat kell vonni? Mikortól, hogyan fogják szüneteltetni az érintett nyugdíját, ha közalkalmazottként helyezkedik el a nők öregségi nyugdíjának igénybevétele mellett, illetve milyen szabályok vonatkoznak rá akkor, ha magánszférában helyezkedik el a nyugdíj mellett?

Kérdés: Önkormányzatunk több adóköteles tevékenységet is végez, havi bevallók vagyunk, és a beszerzéseket terhelő általános forgalmi adót rendszerint a beszerzés hónapját követő hónap áfabevallásában levonásba szoktuk helyezni, amennyiben a beszerzett termékek, igénybe vett szolgáltatások részben vagy egészében adóköteles tevékenységet szolgálnak. Úgy értesültünk, hogy 2016. január 1-jétől bizonyos mértékű változás következett be az adólevonási jogra vonatkozó áfaszabályokban. Valóban így van? Ha igen, akkor a változás mennyiben érinti az eddigi gyakorlatunkat?

Kérdés: Magánszemélyek egy csoportja egy építési vállalkozót tervez megbízni, hogy az általuk tulajdonolt telken számukra egy társasházat építsen fel. A megbízás végrehajtása révén a magánszemélyek a megépült és használatbavételi engedéllyel rendelkező házban az egyes lakások tulajdonosaivá válnak, ezért teljesül az Áfa-tv. 10. §-ának d) pontja szerinti termékértékesítés. Az egyes lakások mind 150 nm nagyság alattiak, így mindegyik esetében alkalmazható az Áfa-tv. 3. sz. mellékletének 50. pontja, ezért a lakások értékesítését 5 százalékos áfa terheli. Mindazonáltal vannak olyan megépítendő objektumok, elvégzendő építészeti munkák, amelyek esetében nem határozható meg egyértelműen az alkalmazandó adómérték.
Az alábbi objektumok, építészeti munkák esetében tehát kérdésünk az, hogy azok milyen adómérték alá tartoznak:
– a társasház alatt fedett parkoló épül autóbeállókkal és tárolókkal;
– a domboldalon felépítendő ház mellett statikailag szükséges egy támfal, ehhez pedig szivárgórendszer építése a csapadékvíz és egyéb vizek elvezetésére, ezáltal a támfal statikai állapotának biztosítására, a föld megcsúszásának elkerülésére;
– a lakóház felépítéséhez szükséges elkészülniük a következő munkálatoknak: kukatároló, kerítés, útcsatlakozás, járda, közműcsatlakozás megépítése;
– az építési hatóság a lakóház mellett a kert kialakításáról is rendelkezett, az építési engedélyben előírta meghatározott növénytámfalak létesítését, valamint a kivágott fák helyett újak telepítését meghatározott mennyiségben.
A fenti munkák elvégzésére a lakóház építésére vonatkozó szerződés alapján kerül sor, azaz a vállalkozó ezeket nem tervezi külön számlázni, hanem ezek beépülnek a lakóház megépítésének árába, de kérdésként merült fel, hogy szükséges-e ezek különbontása és a kedvezményes lakókulcstól eltérő áfakulccsal való kezelése?