2265 talált cikk a rendelkezés kifejezésre

Kérdés: 1. Partnerünk egy külföldi, de az Európai Unió egyik tagállamában letelepedett webáruház (a továbbiakban: külföldi társaság), amely távolsági értékesítést végez Magyarországra a honlapján megrendelhető termékekből, főként magánszemélyek részére. Ezeket egy magyar raktárba kamionnal beszállítja, ahonnan társaságunk alvállalkozói a termékeket felveszik, majd szortírozás után a futáraink viszik ki házhoz vagy egyéb átvevőponthoz a csomagokat. Értesüléseink szerint a külföldi társaság a magyar magánszemélyek részére már magyar áfa felszámításával számláz, magyar áfa regisztrációval rendelkezik, de magyar letelepedettsége, telephelye nincs, és erről írásos nyilatkozatot is adott ki társaságunk számára.
Kérdésünk, hogy a futárpostai szolgáltatást számlázhatjuk-e a külföldi társaságnak áfa hatályán kívüli szolgáltatásként az Áfa-tv. 37. §-ának (1) bekezdése alapján, továbbá befolyásolja-e az áfapozíciót az, hogy az áruk eladása áfásan történik harmadik fél viszonylatában, illetve hogy az árut egy magyar raktárban kell felvennünk és kiszállítanunk a webáruház vevői részére?
2. A külföldi társaság azt tervezi, hogy bevezet olyan szolgáltatást, mely abból áll, hogy más, főként magyar cégek termékeinek megrendelhetőségét is elérhetővé teszi a honlapján, azaz megteremti a kereslet-kínálat találkozását (marketplace szolgáltatás). Tehát aki meglátogatja a honlapját, nemcsak a saját, hanem más vállalkozók termékeiből is rendelhet. A termékek kiszállítása azonban továbbra is a külföldi társaság megrendelésével történne, társaságunk megrendelője továbbra is ez a külföldi webáruház. A külföldi társaság a futárszolgáltatás költségét vagy továbbszámlázza a magyar partner webshop felé, vagy beépíti a szolgáltatása árába, viszont a fuvarozás indulási helye tipikusan Magyarország lenne, magyar vásárlók felé.
Ebben az esetben is számlázhatjuk a futárpostai szolgáltatás díját a külföldi társaság részére az Áfa-tv. 37. §-ának (1) bekezdése alapján áfa hatályán kívüli szolgáltatásként, amennyiben rendelkezünk a külföldi társaság nyilatkozatával, mely szerint nincs magyar letelepedettsége?

Kérdés: Fordított áfával kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy mikor kell a fordított áfát bevallani és megfizetni a NAV részére abban az esetben, ha a kivitelező fordított adózású számlája megérkezett az önkormányzathoz, de annak kifizetésére csak kb. 2-3 hónap múlva kerül sor? A kiegyenlítéshez az önkormányzat még pályázati támogatást vár, ami még nem érkezett meg.

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk, amennyiben névadóra 1-3 ezer forint értékben ajándékot vesz a gyermek részére, minek minősül? Anyagként elszámolható, vagy üzleti ajándéknak számít?

Kérdés: Önkormányzatunk járda és parkoló építését tervezi. A beruházás érint országos közterületet is. A konzorciumi megállapodásban a következő pont is szerepel: A vállalkozói szerződésben az országos közutat érintő munkarészek tekintetében a Magyar Közút, az egyéb munkarészek tekintetében az önkormányzat a megrendelő. A vállalkozói díjról szóló számlán ennek megfelelően az önkormányzatot érintő munkarész tekintetében az önkormányzatot, az országos közutat érintő munkarész tekintetében a Magyar Közutat kell vevőként megjelölni. Az önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy az országos közutat érintő munkarészekre vonatkozó, Magyar Közút nevére szóló számlán feltüntetett vállalkozói díj összegét tartozásátvállalással a kivitelező részére megfizeti. Szabályos-e, hogy az önkormányzat kifizet olyan számlát, amelyen nem ő a vevő? Milyen módon tudjuk a tartozásátvállalást helyesen lekönyvelni?

Kérdés: Egy városi önkormányzattal – stadionfejlesztés céljából – támogatási szerződést kötöttünk. A támogatás teljes összege előleg, az első részlet kifizetése megtörtént, a második részletre a kedvezményezett jogosulatlan maradt. Módosítási kérelmet a szakmai teljesítés határidejének meghosszabbítására nem adott be, ezért a támogató javaslatot tett a kedvezményezett részére a támogatási szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésére, felhívta továbbá a kedvezményezettet a rendelkezésre bocsátott támogatással való elszámolásra. Az elszámolást a kedvezményezett benyújtotta, és a számlák alapján a stadion tervdokumentációja készen van. A kiviteli terveket az önkormányzat 100%-os tulajdonában levő kft. valósította meg. A befejezetlen beruházás esetleges selejtezését követően a tervdokumentáció hasznosítható-e még, követelésünk származhat-e abból, ha az önkormányzat a terveket hasznosítaná?

Kérdés: A vízi közművek vagyonértékelése 2015. 06. 30. fordulónappal készült el. A vagyonértékelés egy konkrét vagyontárgyra a következő adatokat tartalmazza:
Megnevezés: vízvezeték
Üzembe helyezés: 1980
Várható élettartam: 50 év
Állagmutató: 30%
Pótlási év: 2030
Pótlási költség: 3 090 990 Ft
Vagyonérték: 927 297 Ft
Mennyi lesz konkrétan a vízvezeték bruttó értéke, az elszámolt értékcsökkenés összege 2016. június 30-ig, valamint a tárgyi eszköz leírási kulcsa?

Kérdés: Egy közös önkormányzati hivatal köztisztviselője vagyok. A hivatalhoz 8 település tartozik. A kinevezésemben a munkavégzés helyeként a székhely önkormányzati hivatala került rögzítésre. Jár-e kiküldetés, amennyiben munkámat végezve a többi településre, illetékességi területen belül saját gépkocsival közlekedem hivatali ügyeket intézni?

Kérdés: Egy magyarországi székhelyű társaság – amely önkormányzatunk részére is gyakran szervez különféle rendezvényeket – egy prágai üzleti kiállításon, konferencián való részvételhez szükséges előkészületekkel, marketingfeladatokkal, valamint a konferencián a standok, marketinganyagok kialakításával és legyártásával bíz meg egy cseh társaságot. Milyen számlát kell kiállítania a cseh társaságnak a fent említett szolgáltatásnyújtásról:
– cseh áfával növelt számlát, mivel a kiállítás, konferencia helye Csehország, vagy
– a megrendelő székhelye határozza meg a teljesítés helyét, és így a fordított adózás szabályai szerint kell kiállítani a számlát a magyar társaság részére?
Egységes szabályozás van hatályban ezen szolgáltatások teljesítési helyére vonatkozóan az Európai Unió valamennyi tagállamában?

Kérdés: 2015. évben egy, az önkormányzatunk 100 százalékos tulajdonában álló társaság személygépkocsit vásárolt nyílt végű pénzügyi lízinggel. Az előlegszámlának és a havi számláknak az áfáját a társaság levonásba helyezte. A futamidő vége előtt végtörlesztésre került sor, és az eddigi "bérlő", vagyis a társaság tulajdonába került a személygépkocsi, a lízingcég az általános forgalmi adóval növelt ellenértékről a számlát ki is állította. A társaság most értékesíteni szeretné a személygépkocsit. A termék értékéhez mérten csekély összegű maradványértéken megvásárolt személygépkocsi értékesítése adómentes ügyletnek tekinthető-e az Áfa-tv. 87. §-ának b) pontjában foglalt szabály alapján, figyelemmel arra, hogy a termék beszerzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó az Áfa-tv. 124-125. §-ai szerint valóban nem levonható, vagy a személygépkocsi nyílt végű lízingjét terhelő áfa levonásának lehetősége kizárja a 87. § b) pontjának alkalmazását?

Kérdés: A Mötv. 42. §-ának 4. pontjában foglaltak szerint a képviselő-testület nem ruházhatja át többek között az "alapítványi forrás átvétele és átadása" tárgyában hozandó döntési hatáskört. Önkormányzati forrás alapítvány részére történő átadása esetében a jelenleg hatályos szabályozás szerint ki a hatáskör gyakorlója, hol található meg ennek szabályozása? A helyi önkormányzat feladatai ellátása során támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. Az önkormányzat a Mötv. 13. §-ának (1) bekezdése szerinti helyi közügyek és a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok kapcsán jogosult – saját bevételei vagy az erre a célra biztosított külön források terhére – természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek (civil szervezetek) támogatására, feltéve hogy ez a kötelező önkormányzati feladatok ellátását nem veszélyezteti.