2265 talált cikk a rendelkezés kifejezésre

Kérdés: Szerződés alapján önkormányzatunk a rendeletében meghatározott mértékű összegben számlázza ki a közterületet használó vállalkozásoknak a közterület-használati díjat. Egyes esetekben a vállalkozó kérelmezi, hogy a díjat visszamenőleg csökkentsék le számára. Az önkormányzati rendelet indokolt esetben lehetővé teszi a kérelem alapján történő díjcsökkentést. Amennyiben a kérelemnek eleget tesz az önkormányzat, csökkenthető-e a korábban kiszámlázott adóalap és adó összege az Áfa-tv. 77. §-ában megfogalmazottak szerint, vagy más egyéb megfontolás alapján? Ha teljes mértékben elengedésre kerül a díj (a rendelet lehetővé teszi), akkor érvényteleníthetők-e a korábban kiállított számlák, illetve módosíthatóak-e azok az Áfa-tv. 69. §-ában meghatározott adóalapra? E kérdések további specifikációja, hogy amennyiben nem külső okokra (például időjárás miatti korlátozott tényleges közterület-használat stb.) hivatkozik a vállalkozó, hanem az anyagi problémáira, akkor lehetséges-e az adóalap és az adó csökkentése? Amennyiben a közterület-használati szerződés olyan módon kerül módosításra, hogy nem a korábbi díjak kerülnek csökkentésre, hanem a módosítást követő (jövőbeni) időszakok díjait csökkentik, akkor a csökkentett összeg lesz az adóalap, vagy az eredeti díjat kell továbbra is számlázni a vállalkozó részére? E tekintetben kérjük, hogy az Áfa-tv. 71. §-ában foglaltakat értelmezzék számunkra. Milyen módon kell eljárnunk akkor, ha a jövőbeni időszakra teljes mértékben elengedésre kerül a díjfizetés a szerződés módosításának következtében?

Kérdés: Helyi nemzetiségi önkormányzat határozatban döntött, hogy a helyi nemzetiségi gimnázium ballagási ünnepségén 10 kiemelkedően tanuló nemzetiségi diáknak egy konkrét bevásárlóközpontban vett vásárlási utalványt – melyet a bevásárlóközpont üzleteiben lehet felhasználni – és 1-1 fotóalbumot ajándékoztak. A tanulókat és a kifizetőt terheli-e adófizetési kötelezettség?

Kérdés: Múzeum esetében, mely a 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik, mit jelent pontosan a "gazdasági szakalkalmazott" munkakör? Milyen feltételekkel, milyen feladatellátással sorolható be a gazdasági ügyintéző az "F" fizetési osztályba?

Kérdés: Magánszemély, illetve egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság milyen módon nyújthat támogatást szabályosan az önkormányzat részére? Milyen jogcímen lehetséges a támogatás, és milyen szabályoknak kell megfelelni? Működési célra lehetséges-e támogatást nyújtani?

Kérdés: Talajterhelési díj megfizetése alól adhat-e mentességet az önkormányzat helyi rendeletében?

Kérdés: Hivatalunk társasháztól bérel helyiséget raktározás céljára. A társasház a közös tulajdon bérbeadása után az Szja-tv. 75. §-a alapján személyijövedelemadó-kötelessé válik, mely adót a kifizető – esetünkben a hivatal – állapítja meg, levonja, és befizeti az adóhatóság részére. Mely rovatokon kell helyesen elszámolni?

Kérdés: Önkormányzatunk 2015. évben szolgálati lakás építését kezdte meg saját rezsis beruházásként. Az építkezés során 27 százalékos áfa került megfizetésre, melyet a termék beszerzéséhez kapcsolódóan más adóalany rá áthárított, illetve az építési-szerelési szolgáltatások igénybevétele kapcsán fizetendő adóként megállapított. A beruházással létrehozott lakóingatlan mint tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavétele 2016. január 1-je utáni időpontra esett (a használatbavételi engedélyt önkormányzatunk 2016 januárjában meg is kapta). Az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján fizetendő áfa esetében alkalmazható-e az 5 százalékos adómérték, amennyiben a lakóingatlan a kedvezményes, 5 százalékos adómérték alkalmazhatósága kapcsán előírt valamennyi feltételnek megfelel?

Kérdés: A kormányrendelet előírásai szerint a mérlegkészítés időpontja február 25. A pénzügyi számvitelben a december havi vevők és szállítók rögzítésénél problémát jelent, hogy nem érkezik be a számla a mérlegkészítés időpontjáig, nem állítják ki, különösen ha a fenntartó korábbi mérlegkészítési időpontot határoz meg. Még érdekesebb a helyzet a készletek könyvelésénél, itt ugyanis könnyen előfordulhat az év végi beszerzéseknél, hogy a bevételezése az anyagnak megtörténik, a számla viszont nem érkezik meg, vagy nem kerül feldolgozásra a mérlegkészítés határidejére, emiatt a technikai számlának egyenlege marad. Ha jól tudom, a pénzügyi számvitelben nem értelmezhető a nem számlázott szállító szállítóként történő könyvelése. Amennyiben így van, hova kell könyvelni év végén a technikai számlán maradt egyenleget? Az egyéb, nem készletet érintő, de le nem könyvelt szállítókkal van-e teendő? Hibának minősül-e a költségvetési beszámoló szempontjából, ha nincs lekönyvelve az összes december havi számla a be nem érkezés/feldolgozás miatt? Ha igen, és ez jelentős, akkor a következő évben 3 oszlopos mérleget kell készítenie a költségvetési szervnek?

Kérdés: Főállású polgármesterként dolgozom, és nem a településen élek. Kérdésem, hogy munkába járás címén a 9 Ft-ot elszámolhatom-e? A 15%-os költségtérítésnek – nem számolom el tételesen – milyen terhei vannak?

Kérdés: Az önkormányzat közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatott munkavállalói részére megtérített egészségügyi szolgáltatást, tanfolyamdíjat (pl. mellkasröntgen, növényvédelmi tanfolyam) az önkormányzat nevére szóló számla ellenében megtéríthet-e, van-e szja-vonzata?