2289 talált cikk a rendelkezés kifejezésre

Kérdés: Városunk egyik lakója az alábbi kérdéssel fordult önkormányzatunkhoz. Az adózó az édesapjával vásárolt 1999-ben egy ingatlant a hozzá kapcsolódó telekkel 1/3-2/3 arányban úgy, hogy a rájuk áthárított forgalmi adót mindketten levonásba helyezték. 2005-ben az adózó és édesapja a tulajdoni hányaduk arányában beruházást hajtottak végre, melynek eredményeként emeletráépítés történt az ingatlanon. A ráépítés során felmerült áfa 1/3-át az adózó levonásba helyezte, míg édesapja levonási jogot nem gyakorolt, tekintettel arra, hogy időközben bejelentkezett az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá. 2011-ben az édesapa elhunyt, és a tulajdonát képező ingatlan 2/3 részét megörökölte az adózó úgy, hogy nyilatkozott az édesapja vállalkozásának folytatásáról. Az ingatlan 1999 óta bérbeadás keretében került hasznosításra. Az ingatlan adómentes értékesítése esetén az Áfa-tv. rendelkezései és az Eva-tv. szabályai alapján, hogyan alakul az adózó esetleges áfakorrekciója az ingatlan 2/3-os tulajdoni hányada tekintetében az adómentes értékesítés okán?

Kérdés: Hogyan szüntethető meg a közalkalmazotti jogviszony, ha a nő jogosulttá vált a negyvenéves öregségi nyugdíjra? Milyen juttatások illetik meg ekkor? Visszafoglalkoztatható-e az érintett közalkalmazottként, és ha igen, az illetményből milyen járulékokat kell vonni? Mikortól, hogyan fogják szüneteltetni az érintett nyugdíját, ha közalkalmazottként helyezkedik el a nők öregségi nyugdíjának igénybevétele mellett, illetve milyen szabályok vonatkoznak rá akkor, ha magánszférában helyezkedik el a nyugdíj mellett?

Kérdés: Önkormányzatunk több adóköteles tevékenységet is végez, havi bevallók vagyunk, és a beszerzéseket terhelő általános forgalmi adót rendszerint a beszerzés hónapját követő hónap áfabevallásában levonásba szoktuk helyezni, amennyiben a beszerzett termékek, igénybe vett szolgáltatások részben vagy egészében adóköteles tevékenységet szolgálnak. Úgy értesültünk, hogy 2016. január 1-jétől bizonyos mértékű változás következett be az adólevonási jogra vonatkozó áfaszabályokban. Valóban így van? Ha igen, akkor a változás mennyiben érinti az eddigi gyakorlatunkat?

Kérdés: Magánszemélyek egy csoportja egy építési vállalkozót tervez megbízni, hogy az általuk tulajdonolt telken számukra egy társasházat építsen fel. A megbízás végrehajtása révén a magánszemélyek a megépült és használatbavételi engedéllyel rendelkező házban az egyes lakások tulajdonosaivá válnak, ezért teljesül az Áfa-tv. 10. §-ának d) pontja szerinti termékértékesítés. Az egyes lakások mind 150 nm nagyság alattiak, így mindegyik esetében alkalmazható az Áfa-tv. 3. sz. mellékletének 50. pontja, ezért a lakások értékesítését 5 százalékos áfa terheli. Mindazonáltal vannak olyan megépítendő objektumok, elvégzendő építészeti munkák, amelyek esetében nem határozható meg egyértelműen az alkalmazandó adómérték.
Az alábbi objektumok, építészeti munkák esetében tehát kérdésünk az, hogy azok milyen adómérték alá tartoznak:
– a társasház alatt fedett parkoló épül autóbeállókkal és tárolókkal;
– a domboldalon felépítendő ház mellett statikailag szükséges egy támfal, ehhez pedig szivárgórendszer építése a csapadékvíz és egyéb vizek elvezetésére, ezáltal a támfal statikai állapotának biztosítására, a föld megcsúszásának elkerülésére;
– a lakóház felépítéséhez szükséges elkészülniük a következő munkálatoknak: kukatároló, kerítés, útcsatlakozás, járda, közműcsatlakozás megépítése;
– az építési hatóság a lakóház mellett a kert kialakításáról is rendelkezett, az építési engedélyben előírta meghatározott növénytámfalak létesítését, valamint a kivágott fák helyett újak telepítését meghatározott mennyiségben.
A fenti munkák elvégzésére a lakóház építésére vonatkozó szerződés alapján kerül sor, azaz a vállalkozó ezeket nem tervezi külön számlázni, hanem ezek beépülnek a lakóház megépítésének árába, de kérdésként merült fel, hogy szükséges-e ezek különbontása és a kedvezményes lakókulcstól eltérő áfakulccsal való kezelése?

Kérdés: Szakképzési hozzájárulásra nem kötelezett szervnek (a nulla kötelezettséggel szemben elszámolható kötelezettség csökkentő tételei után), a NAV kiutalja az igényelt összeget. Melyik ERA-kódra könyvelendő, B16 mint kapott támogatás vagy B411 mint egyéb bevétel? Azt figyelembe véve, hogy ez nem egy előírt kötelezettség visszatérítése.

Kérdés: Költségvetési intézményünk folyamatos szolgáltatást nyújtott az egyik ügyfelének. A felek a megállapodásukat írásbeli szerződéssel is megerősítették, melyben a szolgáltatás ellenértéke fix havi díjban került megállapításra, és a felek a szerződés alapján időszakonként számoltak el egymással.
A határozott időre szóló írásbeli szerződés azonban 2012. december 31-i hatállyal megszűnt, viszont intézményünk a szolgáltatást mégis tovább nyújtotta 2015. november 30-ig partnerének. A 2012. december 31-ei hatállyal megszűnt szerződés nem került írásban megújításra, és az ezt követő időszakokban a felek a szolgáltatás fenntartása ellenére nem számoltak el egymással. Ugyanakkor egy rövid 4 hónapos időszak vonatkozásában volt a felek között érvényes írásbeli szerződés, mely 4 hónapos időszakra vonatkozóan a felek között megtörtént a szolgáltatási díj pénzügyi elszámolása és a szolgáltatási díj kiszámlázása. A felek azonban a teljes, 2013. január 1-jétől 2015. november 30-ig tartó időszakra vonatkozóan most kívánnak elszámolni egymással, és ezt a helyzetet rendezni szeretnék mind pénzügyi, mind adó szempontból. Ennek érdekében megállapodtak, hogy 2016-ban 2016-os fizetési határidővel számolnának el egymással a szerződéssel le nem fedett időszakok vonatkozásában. Ennek megfelelően most történne meg a számlák kiállítása is. A felek a jelen elszámolással érintett időszakokra eső teljes ellenérték összegét is meghatározták, a kalkulációhoz pedig a korábbi írásbeli szerződésükben meghatározott egyhavi fix díjat vették alapul. A felek közötti utólagos elszámolással érintett időintervallumok a következőek:
– 2013. január 1.-2013. október 31.: szerződéssel le nem fedett 10 hónapos időszak, mely során nem történt meg a felek között az erre az időszakra esedékes szolgáltatási díj pénzügyi elszámolása, illetve annak kiszámlázása.
– 2013. november 1.-2014. február 28.: szerződéssel lefedett és pénzügyileg elszámolt időszak, melyről a számlák is kiállításra kerültek.
– 2014. március 1.-2015. november 30.: szerződéssel le nem fedett 21 hónapos időszak, mely során nem történt meg a felek között az erre az időszakra esedékes szolgáltatási díj pénzügyi elszámolása, illetve annak kiszámlázása.
Intézményünk valamennyi, fentiekben említett időszak vonatkozásában tartalmilag ugyanazt a szolgáltatást nyújtotta a partner számára. Kérdésünk a folyamatosan nyújtott szolgáltatás teljesítési időpontjának meghatározására – ezen belül is az Áfa-tv. 58. §-a (3) bekezdésnek b) pontjában foglalt szabály értelmezésére –, valamint az ügyletek adóalapjának meghatározására vonatkozik.

Kérdés: Az informatikai szolgáltatások közé van sorolva a POS-terminálok után fizetett bérleti díjak ellenértéke, az alábbi meghatározással: "nem mechanikus működésű bolti kártyaleolvasó (POS) terminál". A nem mechanikus fogalom alatt milyen készülékeket kell érteni (melyik mechanikus)? Egy általános, pl.: OTP Bank által kitelepített hordozható POS-terminál idetartozik?

Kérdés: Gyermekétkeztetés keretében önkormányzatunk a Gyvt. 21. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján az óvoda zárva tartása idejére, valamint az általános iskolában a nyári szünet és az őszi, tavaszi és téli szünetek időtartama alatt minden azon gyermek részére biztosítja a szünidei étkezést (déli meleg főétkezést), akinek a szülője vagy törvényes képviselője ezt kérelmezi. [Nem csak azon gyermekek részére, akik étkeztetését a Gyvt. 21/C §-ának a) pontja alapján az önkormányzat ingyenesen köteles ellátni.] Azon gyermekek esetében, akik nem jogosultak ingyenes szünidei étkeztetésre, a gyermekétkeztetés térítési díjának megfizetése mellett igényelhetik a szünidei étkezést, az önkormányzat külön kedvezményt nem nyújt.
Kérdéseink:
1. Azon gyermekek kapcsán felmerült bevételeket és kiadásokat melyik kormányzati funkción kell elszámolni, akik nem rászorultság alapján (ingyenesen) veszik igénybe a szünidei étkezést, hanem megfizetik az önkormányzati rendeletben a gyermekétkeztetés igénybevételéért fizetendő térítési díjat?
2. A 68/2013. (XII. 29.) NGM rendeletben foglaltak szerint a "104037 Intézmények kívüli gyermekétkeztetés" kormányzati funkción a rászoruló gyermekek intézményen kívüli szünidei étkeztetésének biztosításával összefüggő feladatok ellátása szerepeltethető, ezért nem egyértelmű számunkra az elszámolás helyessége.
3. Azon gyermekek szünidei étkeztetésével kapcsolatos kiadások finanszírozásához, akik megfizetik a térítési díjat (nyersanyagköltséget), melyik jogcímen nyújtott állami támogatás használható fel?
(A befizetett térítési díj nem fedezi az étel előállításával kapcsolatos teljes költséget, a rezsiköltséget az önkormányzat saját költségvetése terhére fizeti.)

Kérdés: 1. Az adóhatóság honlapján 2016. február 2-án megjelent "Gyakran ismételt kérdések a lakásértékesítés 5%-os adómértékével összefüggésben I." című tájékoztató 11. pontja szerint amennyiben a vállalkozási szerződés alapján megvalósuló társasházépítés megfelel az Áfa-tv. 10. §-a d) pontjában foglaltaknak, az 5%-os adómérték alkalmazható, feltéve hogy az átadásra kerülő ingatlan megfelel az Áfa-tv. 3. számú melléklete I. részének 50. vagy 51. pontjában foglaltaknak. Kérdésem az, hogy a társasházban kialakítandó/kialakított lakásoknál külön-külön kell-e megvizsgálni, hogy azok megfelelnek-e a 3. számú melléklet ide vonatkozó rendelkezéseinek?
2. Figyelemmel a lakóingatlan Áfa-tv.-beli fogalmára, mely szerint nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület, kérdés a következő ügylet megfelelő áfakezelése. Adott egy családi ház, melynek az alsó szintjén található egy garázs. A vevő a családi ház megvásárlásával a garázst is megveszi. Az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján beletartozhat-e a garázs a családi ház értékesítésének adóalapjába, s ezáltal adózhat-e 5 százalékos adómértékkel?
3. A Nemzetgazdasági Minisztérium "Lakásépítéshez igényelhető állami támogatásokról" címmel megjelent tájékoztatója a támogatás igénylésével összefüggésben az Áfa-tv. 10. §-ának d) pontja kapcsán akként fogalmaz, hogy abban az esetben, "ha az építtető magánszemély olyan kivitelezőnek ad megbízást, amely a felépítendő lakóingatlan használatbavételre és ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas állapotban való átadását vállalja a megrendelő részére, az a hivatkozott rendelkezés értelmében ingatlanértékesítésnek minősül, ezért arra a kedvezményes adókulcs alkalmazandó, adó-visszatérítés nem igényelhető".
Ezzel szemben az adóhatóság honlapján 2016. február 2-án megjelent "Gyakran ismételt kérdések a lakásértékesítés 5%-os adómértékével összefüggésben I." című tájékoztató 10. pontja kimondja, hogy a kivitelező által teljesített ügylet Áfa-tv. 10. §-ának d) pontja szerinti megítélését "nem befolyásolja, hogy az adott, rendeltetésszerű használatba nem vett ingatlan félkész, szerkezetkész vagy befejezett ingatlan, továbbá azon körülmény sem, hogy az építési-szerelési munkával létrehozott ingatlannak az ingatlan-nyilvántartásba vétele nem az általa teljesített ingatlanátadással szoros összefüggésben, hanem további építési-szerelési munkák elvégzését követően történik meg. Mivel a kivitelező által teljesített ügylet termékértékesítésnek minősül, amennyiben az értékesített szerkezetkész lakóingatlan megfelel az Áfa-tv. 3. számú melléklete I. részének 51. pontjában foglaltaknak, az ügyletre 5%-os adómérték vonatkozik." Véleményem szerint a két álláspont ellentmondásban áll egymással. Kérem válaszukat, hogy a két álláspont közül melyik a helyes.

Kérdés: Parkolási számla kifizetéséhez szükséges-e a parkolást végző gazdasági szervezettől az Áht. alapján átláthatósági nyilatkozat beszerzése? Kifizethető-e a szabályos, a számviteli törvény előírásainak megfelelően kiállított, áfát tartalmazó parkolási számla átláthatósági nyilatkozat hiányában?