644 cikk rendezése:
341. cikk / 644 Bruttó kettőszázezer forintos cafeteriajuttatás nettó értéke
Kérdés: A cafeteriaszámítással kapcsolatban lenne kérdésem körjegyzőség vezetőjeként. A költségvetési törvény alapján 2011. évtől maximum 200 000 Ft cafeteriajutattásban részesíthetem a dolgozókat, melynek adóját munkáltatóként fizetem be. Az adó csökkenti a cafeteria összegét. Saját számításom alapján az adó összege: 200 000 x 1,19 x 0,16 = 38 200 Ft. A kifizethető nettó összeg 161 800 Ft. Kérem mielőbbi tájékoztatásukat, hogy helyesen számítottam-e ki a nettó jutattást!
342. cikk / 644 Önkormányzati cafeteria
Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú melléklete szerint a kifizető által ugyanazon magánszemélynek juttatott sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet 50 ezer Ft/adóév értékhatárig adómentes. Az önkormányzatnál bekerülhet-e ez választható elemként a cafeteriajuttatások közé, illetve részét képezi-e a magánszemély összevonandó jövedelmének?
343. cikk / 644 Ingatlan térítés nélküli átadása, sorozat jelleg
Kérdés: Nem adóalany magánszemély önkormányzat részére, a felek megállapodása értelmében térítés nélkül ad át 6 db magánút megjelölésű ingatlant. A térítés nélkül átadott ingatlanok esetében, számosságuk okán, gazdasági tevékenységnek fog-e minősülni, áfaalanyiságot keletkeztet-e, így az ügylet során az értékesítéshez kapcsolódik-e forgalmiadó-fizetési kötelezettség, illetve az önkormányzat – amennyiben ezen ügylethez kapcsolódóan áthárított forgalmi adóval növelt beszerzést valósít meg – élhet-e adólevonási jogával?
344. cikk / 644 Családtámogatás
Kérdés: A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény alapján a gyámhatóság a családi pótlék, illetve az iskoláztatási támogatás természetbeni nyújtását rendeli/rendelheti el. Ugyanezen törvény 37. § (5) bekezdése alapján a települési önkormányzat részére a Kincstárban megnyitott családtámogatási folyószámlára történik fenti jogcímeken az utalás. Továbbá az önkormányzatok e területet érintő feladatait – közöttük a pénzügyi lebonyolítást is – a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 91/F-L. § pontja szabályozzák, mely szerint eseti gondnok rendelkezik a támogatás felett, melynek felhasználásáról a jegyzőnek számol el. Milyen főkönyvi számlaszámon kell kezelni a Kincstárban megnyitott családtámogatási folyószámlát? Hogyan kell e tételeket az önkormányzatnak könyvelnie, milyen főkönyvi számlákat kell alkalmaznia? [Milyen bevétel a családtámogatási számlára megérkező pénz? Az eseti gondnok által természetbeni ellátásra fordított kiadása(i) milyen kiadási jogcímen jelenik/jelennek meg az önkormányzat könyveiben?]
345. cikk / 644 Elismert követelés
Kérdés: Napközi otthonos óvodánk főzőkonyhával rendelkezik, és igény esetén vendégétkezést is biztosít. Az elmúlt években az étkezési térítési díjak megfizetése utólag történt, hó végén. Ez azt eredményezte, hogy folyamatosan voltak hátralékos étkezők, akik nem fizették meg az étkezési térítési díjat. A mai napig is van néhány személy, akik viszonylag nagy összegű tartozást halmoztak fel. Az étkezési térítési díjak befizetése készpénzben történt az óvodában, melyről az élelmezésvezető készpénzes számlát állított ki. A nem fizető egyének esetében az elfogyasztott ételekről analitikus nyilvántartást vezetnek, ahonnan az elfogyasztott adag, valamint a fizetendő összeg kigyűjthető. Az óvoda önállóan működik, de nem önállóan gazdálkodik, az önkormányzat van megbízva a gazdálkodással. A követelések kimutatása a mérlegben (önkormányzat mérlegében) elismert vevői tartozás esetén lehetséges. Mi tehát a teendő, hogyan lehet "elismertetni" a tartozásokat a vevőkkel? Nyilatkoztatni kell az elfogyasztott étellel – dátum, összeg feltüntetésével – kapcsolatban? És ha nem ismeri el, illetve nem reagál a vevői elismerő nyilatkozatra, mi a teendő? Mi a teendő akkor, ha az illető külföldön dolgozik, tehát egyáltalán nem elérhető (itthoni tartózkodása bizonytalan)? Az elismerő nyilatkozatok megelőzik a felszólító levelet, vagy függetlenek egymástól?
346. cikk / 644 Közalkalmazott besorolása, illetménynövekedés
Kérdés: Jogosult-e az az alkalmazottunk a "B" fizetési osztály helyett "C" fizetési osztályba történő besorolásra, akinek kinevezése iskolánkban 2003. december 11-től munkakör/munkaköri csoport/beosztás szerint kisegítő, de a FEOR 4193 (irodai adminisztrátor, írnok) és munkaköri leírása alapján tevékenysége adminisztrátor munkakörben történik jelenleg is? Ügyviteli munkakört ellátva gondolunk itt a "C" fizetési osztályba sorolásra a Kjt. végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8). Korm. rendelet mellékletét figyelembe véve. A fizetési osztály és fokozat megállapításánál figyelembe vehető-e szakképesítésnek, szakképzettségnek, képesítésnek az 1983-1985-ig tartó titkárnőképző tagozaton szerzett látogatási bizonyítvány, mely igazolja, hogy nevezett két éven át a titkárnőképző tagozatot (a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat B-A-Z Megyei Szervezete Kazinczy Ferenc Szabadegyetemének titkárnőképző tagozatán) rendszeresen látogatta és sikeresen elvégezte? Alkalmazottunk 1997-ben számítógépkezelő (OKJ 47131399003) szakképesítést, 2000-ben gépíró és szövegszerkesztő (OKJ 33 3404 02) szakképesítést igazoló bizonyítványokat szerzett. Megilleti-e további szakképesítésért százalékos illetménynövelés, ha igen, mennyi százalékban és melyik fizetési osztályban?
347. cikk / 644 Számlán feltüntetett teljesítési időpont
Kérdés: Pályázathoz kapcsolódó projektmenedzseri szerződés 2010. szeptember 30-ig szól. Határozott időre szóló elszámolásos ügylet szerint a fizetési és a teljesítési határidő október 15. Az Irányító Hatóság nem fogadta el a számlát, arra hivatkozva, hogy a szerződés szeptember 30-ig szól.
348. cikk / 644 Önkormányzat – elszámolási időszakos ügylet
Kérdés: Önkormányzat ingatlan-bérbeadásra szerződik belföldi adóalannyal, mely tevékenységre adófizetési kötelezettséget választ. A felek közti megállapodás alkalmával kétféle elszámolási mód kerül szóba. Egyik eset szerint az önkormányzat úgy állapodna meg, hogy a bérbeadás első 18 hónapjáról egyszerre számolnak el, a 19. hónap első napján, míg a másik esetben havi elszámolásban állapodnak meg, azonban a fizetési határidőt úgy határoznák meg, hogy az a 18. hónapot követő hónap első napján keletkezne. Az önkormányzat bérleti tevékenységének adójogi megítélése tekintetében melyik adózási mód alkalmazható, illetve a bérbevevő adólevonási joga mely időponttól gyakorolható?
349. cikk / 644 Építési tevékenység áfája
Kérdés: XY önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) és "Z" Kft. (továbbiakban: Fővállalkozó) 2007. évben építési szerződést kötött egy sportlétesítmény megépítésére/kivitelezésére. A Fővállalkozó az építési szerződés alapján a munkálatokat még 2007-ben megkezdte. A Fővállalkozó a munkálatokhoz alvállalkozókat vesz igénybe, és az alvállalkozóktól 2007-ben az általuk elvégzett munkálatokról áfát tartalmazó számlákat fogadott be. A Fővállalkozó és az Önkormányzat között ugyanakkor 2007-ben számlakiállításra, előlegfizetésre, részteljesítésre nem került sor. Kérdésként merül fel a fentiekkel kapcsolatban, hogy a kivitelezési munkálatokról (annak egyes fázisairól) egyenes vagy fordított számlát kell/kellett-e kiállítania a Fővállalkozónak 2008-2010-ben? (A felek az átmeneti szabályok alapján nem nyilatkoztak, hogy az új szabályokat kívánják alkalmazni, és mindketten az általános szabályok szerint adózó adóalanyok.)
350. cikk / 644 Polgármesteri költségátalány megállapítása
Kérdés: A polgármestert a Pttv. 3. § (2) bekezdése szerinti illetmény és a Ktv. 48. §-a szerinti nyelvpótlék, továbbá a 18. § (2) bekezdése szerinti költségátalány illeti meg. A költségátalány kiszámolásakor beleszámítjuk-e a nyelvpótlékot?
