700 talált cikk a részlet kifejezésre

Kérdés: Mik a negyedéves mérlegjelentés leadásának főbb időpontjai, és mi a negyedéves mérleg­jelentés oszlopainak tartalma?

Kérdés: Az önkormányzat személygépkocsi vásárlásához 2 400 000 Ft összegű kölcsönt vett fel X Finanszírozási Zrt.-től. A kölcsön és kamatai összegét az önkormányzat havi fix konstrukcióban 48 hónapon át fizette. A törlesztőrészlet minden hónapban tartalmazott tőketörlesztést és kamatot is. A kölcsön összege forintban került megállapításra, folyósításra és törlesztésre. A kölcsönszerződés szerint azonban a felek a svájci frankot határozták meg "mértékadó devizaként", ezért a futamidő alatti árfolyamváltozások hatásával a futamidő végén kell elszámolni, ami esetünkben azt jelenti, hogy a kölcsön folyósításakor alacsonyabb volt a CHF árfolyama, mint bármikor a futamidő alatt, így a futamidő végén az önkormányzatnak fizetési kötelezettsége keletkezett. Hogyan kell könyvelni a futamidő végén, az árfolyamváltozás miatt bekövetkező fizetési kötelezettséget?

Kérdés: A 2003. évi LXXXIV. törvény (Eütev-tv.) 2. sz. melléklete vonatkozik-e az egészségügyi alap­ellátásban dolgozókra, pl. éjszakai ügyelet, védőnői szolgálat, iskolaorvosi szolgálat? Az orvosokat 2012-től érintő illetménynövekedés hogyan érinti a táppénzen, GYED-en vagy TGYÁS-on lévő orvost?

Kérdés: Kérdésünk az önállóan működő és gazdálkodó iskola önállóan működő intézménnyé történő átalakításával kapcsolatos számviteli feladatokra, beszámoló aláírására vonatkozik. Átszervezés esetén az iskolában dolgozó két fő pénzügyes dolgozót köteles-e a polgármesteri hivatal az állományába átvenni, és az átszervezés jelenti-e az alapító okirat módosítását? A gazdasági önállóság megszüntetése esetén van-e beszámolókészítési kötelezettsége az önállóan működő és gazdálkodó iskolának, illetve a hozzá tartozó önállóan működő óvodának?

Kérdés: Hogyan történik a nyílt végű pénzügyi lízing számviteli elszámolása?

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a szakkönyvtárba beszerzésre kerülő szakkönyveket és folyóiratokat?

Kérdés: A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. tv. 91/A. §-ának (1) bekezdése szerint "a tizenötezer fő alatti lakosságszámú településeken – a feladatellátás veszélyeztetése nélkül – a települési önkormányzat a muzeális intézményekkel, a nyilvános könyvtári ellátás biztosításával és a közművelődés támogatásával összefüggő feladatait közös szervezetben láthatja el". A településünk lakosságszáma 3300 fő, ezért nem indokolt a külön költségvetési szerv (intézmény) létrehozása a fenti feladatok ellátására. A képviselő-testület azt tervezi, hogy 2013. január 1-jétől a nyilvános könyvtári feladatot önálló szakmai intézményegységként működteti az önkormányzat (nem a polgármesteri hivatal) költségvetésén belül. A muzeális intézmény továbbra is szakfeladatként szerepelne az önkormányzat költségvetésében. Azért nem a polgármesteri hivatal költségvetésén belül tervezi a nyilvános könyvtár bevételi és kiadási elő­irányzatait megtervezni, mert közalkalmazott felett a munkáltatói jogkört a jegyző nem gyakorolhatja, így a közalkalmazott személyi juttatása terhére történő kötelezettséget sem vállalhatja.
Kérdéseink:
1. A fenti megoldásnak van-e jogszabályi akadálya?
2. A nyilvános könyvtár intézményegység-vezetője vezető beosztásnak minősül-e, ha igen, a pályázatot a polgármester írja ki?
3. Településünk esetében – figyelembe véve a lakossági igényeket – nincs szükség napi 8 órában könyvtárosra. Lehet-e úgy teljes munkaidős közalkalmazottat kinevezni, hogy a dolgozó munkaidejének egy részében könyvtárosi (egyben vezetői) feladatokat, a fennmaradó munkaidejében más önkormányzati feladattal kapcsolatos ügyintézői munkát látna el?

Kérdés: Hogyan történik az utófinanszírozás elszámolása európai uniós projektnél?

Kérdés: Az önkormányzatunk által használt programmal előállított áfaanalitikán nem látszik az előzetesen felszámított számlák esetében, hogy melyik tétel levonható, melyik nem. A programban a számlák rögzítésekor jelölni lehet, hogy levonható vagy nem levonható a tétel, de ez a tételes listán nem látszik. A program előállít még egy áfabevallást segítő összesítőt, amelyen adókulcsonként összesítve szerepel a levonható áfa. Megfelel-e így az analitikus nyilvántartás?

Kérdés: Önkormányzatunk 100%-os tulajdonában lévő kft.-je (továbbiakban: kft.) ingatlanok adásvételével és bérbeadásával foglalkozik. A kft. megalakulásakor a­z általános szabályok szerinti adózást választotta, és ingatlanértékesítési, illetve bérbe­adási tevékenységével kapcsolatosan nem választott adófizetési kötelezettséget az Áfa-tv. 88. §-a alapján.
A kft. részt kíván venni egy felszámolás alatt lévő cég (továbbiakban: adós) tulajdonában lévő épület (jövőbeni társasház) értékesítésére kiírt pályázati eljárásban. Az adós szintén az általános szabályok szerint adózó adóalany, aki nem élt az Áfa-tv. 88. §-a szerinti választási jogával.
A társasházban a külön tulajdonba kerülő ingatlan (lakás, tároló, garázs, üzlethelyiségek) és a később közös tulajdonba kerülő helyiségek (pl. folyosó, lépcsőház), azaz az egész épület vonatkozásában ideiglenes használatbavételi engedély kiadására került sor, mely 2009 végén jogerőre emelkedett. Adós építőipari vállalkozás volt, amely főtevékenysége szerint ingatlanok adásvételével foglalkozott, azaz a tulajdonában lévő ingatlan nem minősül az Áfa-tv. 259. §-ának 21. pontja szerinti tárgyi eszköznek. Kérdés, hogy a fentiek szerinti ideiglenes használatbavételi engedéllyel rendelkező ingatlan után felmerül-e áfafizetési kötelezettség, vagy tekintettel arra, hogy az ingatlan 2 évnél régebben jogerőre emelkedett ideiglenes használatbavételi engedéllyel rendelkezik, annak értékesítése adómentes lesz? Amennyiben az adott ügylet kapcsán adófizetési kötelezettség merül fel, azt az egyenes vagy a fordított adózás szabályai szerint kell megfizetni?