3063 talált cikk a számla kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk 100%-os tulajdonú cégének a korábbi években tagi kölcsönöket nyújtott. A cég saját tőkéjének erősítése érdekében az önkormányzat tagi kölcsönökből származó követeléseit pótbefizetés keretében a társaság részére rendelkezésre bocsátotta, ezzel egyidejűleg az önkormányzat a pótbefizetés visszafizetéséről is lemondott. Hogyan történik a pótbefizetés visszafizetéséről való lemondás számviteli elszámolása, könyvelése?

Kérdés: Hogyan kell értelmezni az Áhsz. 14. §-ának (12) bekezdését? Az előző években 443-ra könyvelt elhatárolások bevételeit is szükséges-e átkönyvelni 441-re, amíg a bekerülési érték meghatározása nem történt meg, vagy ez csak a 2023 után érkezett bevételekre vonatkozik?
„14. § (12) A mérlegben az eredményszemléletű bevételek passzív időbeli elhatárolása között a mérleg fordulónapja előtt a pénzügyi számvitelben elszámolt olyan eredményszemléletű bevételeket kell kimutatni, amelyek a mérleg fordulónapja utáni időszak eredményszemléletű bevételét képezik. Az eredményszemléletű bevételek passzív időbeli elhatárolása között kell kimutatni az Szt. 44. §-ának (2) bekezdése szerinti támogatásokat is, azzal, hogy azon az egységes rovatrend B16. Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről és B65. Egyéb működési célú átvett pénzeszközök rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott bevételeket kell érteni, továbbá a pénzügyi számvitelben elszámolt felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételeit, ha azok a (14) bekezdés szerinti halasztott eredményszemléletű bevételek között – a fejlesztés során megvalósított eszköz végleges bekerülési értékének hiányában – nem mutathatók ki, azonban nem a mérleg fordulónapja előtti időszak eredményszemléletű bevételét képezik.”

Kérdés: Egy számlát önkormányzatunk az Áfa-tv. rendelkezései alapján folyamatos teljesítéssel állított ki 2024. év elején a vevő részére. A számlában leszámlázott szolgáltatás teljes egészében a 2023. évet érintette. A folyamatos teljesítés szabályai szerint a számlán szereplő teljesítés dátuma és a tényleges teljesítés dátuma eltér egymástól, a kiállított számlán szereplő minden dátum már 2024. évi, de a számlán a megjegyzésben feltüntettük a tényleges teljesítés dátumát. A 2023. évi éves költségvetési beszámoló összeállításával kapcsolatos egyes kérdésekről kiadott pénzügyminisztériumi tájékoztató a számlák év végi kezelése pontban is csak a folyamatos teljesítésű, 2024. évben érkezett, 2023. évi számlák könyveléséről ad tájékoztatást, a vevői számlákról nem esik szó, ezért szeretnénk állásfoglalásukat kérni, hogy a tárgyban szereplő vevői számlát kell-e szerepeltetnünk következő évi követelésként a 2023. évi mérlegünkben? (Ez a kérdés amiatt is aktuális, mert a vevő szerepeltette ezt a számlát a 2023. évi mérlegében, és meg is küldte az egyenlegközlőt részünkre.)

Kérdés: Önkormányzatunk egy cégtől kedvező ajánlatot kapott komposztálóedények nagy mennyiségben történő beszerzésére. Településünk polgármestere azt szeretné, ha az önkormányzat vásárolna több száz darab edényt, és azt a lakosok részére – kb. a beszerzési ár feléért – értékesítené. A cél az lenne, hogy a lakosok a zöldhulladékot ne égessék, hanem komposztálják. Abban bízik, hogy ezzel a kedvező beszerzési lehetőséggel sok háztartás fog élni, ezáltal tisztább lesz a levegő, és környezettudatosabb a lakosság. Hogyan lehet ezt az „akciót” szabályosan lebonyolítani? Minden lakosnak – aki szeretne ilyet – állítsunk ki 27%-os áfát tartalmazó számlát? Ez nem minősül az önkormányzat szempontjából vállalkozási tevékenységnek?

Kérdés: Alanyi adómentes központi költségvetési szerv vagyunk. Közhatalmi bevételeinken kívüli bevételeink 80%-át államháztartáson belülre történt közvetített szolgáltatások ellenértéke teszi ki. Valószínűsíthető, hogy az alanyi adómentesség 12 millió forintos értékhatárát is kizárólag a társszervek részére – államháztartáson belülre – közvetített közüzemi díjak miatt lépnénk túl. A fenti bevételt be kell számítani az alanyi adómentesség értékhatárába?

Kérdés: A munkavállaló márciusban országbérletszámlát adott le, amit a BKK állított ki. Ezt a számlát is el lehet számolni adómentesen? A munkavállaló lakcíme Győrben van.

Kérdés: Önkormányzatunk az 55/2009. (X. 16.) IRM rendelet alapján a kerékbilincs közterület-felügyelet általi alkalmazására, a járművek elszállítására és a felmerült költségekre vonatkozóan számlát állít ki a kerékbilincs fel- és leszereléséről, a gépjárművek szállításáról, továbbá tárolásáról. A jogszabály mellékletében meghatározott költségek (a 6. pont alapján) nettó összegek, ezeket milyen áfakulccsal kell számláznunk? Közhatalmi tevékenységnek minősülnek? Milyen rovatra kell ezeket a bevételeket könyvelnünk?

Kérdés: Önkormányzatunk 2-es adószámmal rendelkezik. Nyári rendezvénysorozatunk keretében jótékonysági bált szervezünk, melynek teljes bevételét egy alapítvány javára ajánljuk fel. A rendezvény nem ingyenes, belépőjegyet árusítanánk. Mindenképpen szükséges áfás számlát kiállítanunk az értékesített belépőjegyekről? Van mód arra, hogy ún. támogatói jegyeket értékesítsünk? Ha igen, milyen módon tehetjük ezt szabályosan?

Kérdés: Egy teleknek kettő magánszemély tulajdonosa van 50-50%-ban. Nem rokonok, nem házastársak. Szeretnék bérbe adni. Van-e arra lehetőség, hogy az egész telket csak az egyik tulajdonos adja bérbe? Az Szja-tv. 4. §-ának (6) bekezdésében találtam, hogy a több tulajdonos közös tulajdonában álló ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem után a magánszemély tulajdonost alapesetben a tulajdoni hányada arányában terheli adókötelezettség, azonban írásban adott nyilatkozatban a tulajdonosok ettől eltérően is megállapodhatnak. Ezek szerint megállapodhatnak írásban, hogy csak az egyik tulajdonos adja bérbe az egész telket, és ő adózza le a jövedelmet?

Kérdés: Költségvetési intézmény (kórház) beszámolójában a saját tőke elemeként kimutatott nemzeti vagyon induláskori értéke 2014. év óta magasabb, mint a leltárral alátámasztott érték. 2014. évtől a 411-es főkönyvi számla értéke magasabb, mint az azt alátámasztó analitikában szereplő összeg. Az idő múlása miatt a különbözet okát nem tudja az intézmény fellelni. Az Áhsz. 14. §-ának (3) bekezdése értelmében: A mérlegben a nemzeti vagyon induláskori értékeként a 2014. január 1-jén meglévő, a nemzeti vagyonba tartozó eszközök bekerülési értékének forrását kell kimutatni. Ez a mérlegsor csak a 49/A–49/B. § szerinti esetben, vagy törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet előírása alapján változhat. Mivel a 2014. január 1-jei nyitóértékben van eltérés, hogyan lehet javítani a főkönyvi könyvelés és az analitika különbözetét?