1888 talált állásfoglalás a szerződés kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk szolgálati lakásait bérleti szerződés alapján bérbe adta magánszemélyek részére. Az eddigi gyakorlat szerint számla nem került kiállításra, ez év januárjától számlázzuk ki a bérleti díjakat havonta. Sok esetben többéves tartozás halmozódott fel. A kérdésem, hogy számla nélkül is behajthatjuk-e a bérletidíj-tartozásokat, vagy visszamenőlegesen kiállíthatjuk-e, és hány évre a számlákat, valamint milyen jogszabályra hivatkozhatunk a visszamenőleges számlázással kapcsolatban? (Az önkormányzat adóalany, a bérleti díjat áfamentesen számlázza.)

Kérdés: 1. Az Nvt. az önkormányzati költségvetési intézmények ingó és ingatlan vagyonelemeire vonatkozik-e? Lehet-e az önkormányzati költségvetési intézménynek olyan tulajdonjogilag és könyvvitelileg elkülönült saját ingó és ingatlan vagyona, amely nem tartozik a nemzeti vagyonról szóló törvény hatálya alá?
Az Nvt. 1. §-ának (2) bekezdése szerint
"Nemzeti vagyonba tartozik:
a) az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő dolog".
Az Áht. 3. §-ának (3) bekezdése szerint "az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozik
a) a helyi önkormányzat, [...]
e) az a)-d) pontban foglaltak által irányított költségvetési szerv."
Azaz az Áht. külön definiálja a helyi önkormányzatot és az irányított költségvetési szervet, míg az Nvt. helyi önkormányzatot említ.
2. Fenti kérdésből kiindulva egy tekintet alá esik-e az önkormányzati költségvetési intézmény részére az önkormányzat mint alapító által rendelkezésére bocsátott ingó és ingatlan vagyon az önkormányzati költségvetési intézmény által saját forrásából beszerzett ingó és ingatlan vagyonnal?
3. Önkormányzati költségvetési intézmény által beszerzett és a könyveiben nyilvántartott ingó és ingatlan vagyonról rendelkezhet-e egyoldalú alapítói döntéssel az önkormányzat, azaz elvonhatja-e az intézmény ilyen vagyonát egyoldalúan?
4. Az Nvt. alapján az önkormányzat költségvetési intézménye a nemzeti vagyonban nyilvántartott saját tulajdonú ingó és ingatlan tárgyi eszközét milyen feltételek mellett értékesítheti vagy adhatja ingyenes tulajdonba?
5. Az önkormányzat költségvetési intézménye adhat-e ingó és ingatlan vagyont az államháztartáson kívülre (pl. közfeladatot ellátó gazdasági társaságnak)?
6. Az Nvt. 11. §-ának (13) bekezdése alapján az önkormányzat költségvetési intézménye átadhat-e közfeladat ellátására ingyenesen ingó és ingatlan vagyont (államháztartáson kívülre)?

Kérdés: Mely szerv minősül közhatalmi költségvetési szervnek az államigazgatás területén?

Kérdés: Elszámolható-e a székhely és a telephely közötti munkába járás sajátgépkocsi-használattal, ha munkába induláskor napi feladatom volt, hogy előbb a lakásomhoz közel lévő postai hivataltól bérelt postafiókból felvegyem az értesítéseket, és intézzem a cég egyéb ügyeit (egyébként a cég székhelye a lakásom volt). A telephely viszont a város másik végén van. A napi munkába járásom a cég postaügyeinek rendezése, kb. 1,5 km a lakásomtól, és onnét mentem tovább a telephelyre dolgozni. Napközben is szükség volt az autóhasználatra, mivel a cég érdekében hivatalos helyeken ügyet kellett intézni. Hazafelé szintén feladatom volt a telephelyről a postára menni, aztán haza. Ebben az esetben milyen szabályok vonatkoznak a sajátgépkocsi-elszámolásokra? Munkaszerződésem egy mondatban kitér arra, hogy jogosult vagyok sajátgépkocsi-használatra.

Kérdés: Az intézményünk által ellátott feladatokat egy cég veszi át. Mire jogosult az a közalkalmazott, aki nem szeretne átmenni a céghez dolgozni? Jár-e részére felmentési idő, végkielégítés? Köteles-e a cég átvenni a dolgozókat? Mi történik azzal a dolgozóval, aki az átadás tervezett időpontját köve­tően jogosult lesz a nők negyvenéves öregségi nyugdíjára, ezért jogviszonyát felmentéssel szüntetnék meg erre tekintettel még az átadást megelőzően? Kinek kell kifizetni részére a járandóságokat, meddig terjed a felmentési ideje?

Kérdés: Kollégiumi nevelőtanár esetében hány órát kell beosztania a munkáltatónak, ha az érintettet munkaidőkeretben foglalkoztatja? Beosztható-e az érintett rendes munkaidőben szombat-vasárnapra, ha tanulókat kell elkísérnie egy versenyre? Milyen díjazás jár részére ekkor?

Kérdés: 2014. december hónapban megrendeltünk informatikai eszközöket, melyeket még de­cemberben tárgyévi költségvetést terhelő előzetes kötelezettségvállalásként lekönyveltünk. Az eszközök 2015. 01. hóban a mérlegkészítésig megérkeztek, megtörtént a bevételezésük, a számla 2015. 01. hónapban kifizetésre is került. A megrendelés tehát 2014. évi, a 2014. évi költségvetés terhére, viszont a számlán szereplő teljesítés dátuma és a számlakiállítás dátuma 2015. 01. hó. Mivel a számla megérkezett, és kifizettük a mérlegkészítés időpontjáig, helyesen jártunk-e el, ha végleges kötelezettségként is elszámoltuk 2014. évre?

Kérdés: Önkormányzatunk a korábbi években értékesített egy telket, mely után az áfát megfizettük. Ezt követően a telket visszavásároltuk, majd újra eladtuk. Most ismét visszavásároljuk, és újra szeretnénk értékesíteni. Időközben a telken már az alapozás megtörtént. Ha most értékesítjük a telket, ismét áfásan kell leszámlázni, és az áfát befizetni?

Kérdés: 1. Önkormányzataink megállapodást kötöttek egy másik önkormányzat költségvetési szervével, hogy az általuk kiadott, havonta megjelenő időszaki laphoz (önkormányzati laphoz) "szerződési támogatást" biztosít a kiadó részére, számla alapján. A megállapodásban szerepel, hogy a ki­adó vállalja, a megjelenő lapból havonta az önkormányzat részére példányokat biztosít, melyet egy társaság terjesztésében eljuttat a község valamennyi háztartásába. A fentiek alapján az önkormányzatoknak kell-e a kifizetett "támogatási összeg" után egészségügyi hozzájárulást, valamint kifizetői (szja) adót fizetni?
2. Az önkormányzatok olyan ingatlanokkal is rendelkeznek, amelyet bérbe adnak (vállalkozásnak, magánszemélynek). Előfordul, hogy az egész épületet, van, amikor csak egy-egy épületrészt, helyiséget hosszú távra, illetve eseti jelleggel. Mikor számít vállalkozási tevékenységnek a bérbeadás? Ha az önkormányzat vállalkozási tevékenységet végez, akkor társasági adót is kell fizetni?

Kérdés: Munkaruhapénz az óvónőknek, pedagógiai asszisztenseknek, dajkáknak jár-e? Ha igen, mennyi? Az illetékes önkormányzat köteles-e kifizetni, ha nem teszi meg, és jár az illetmény, milyen következményeket von ez maga után?