1268 talált cikk a szja kifejezésre

Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú melléklet 1.3. pontjában foglalt temetési segély juttatásával kapcsolatban a következő kérdéseink vannak: az adómentességnek feltétele-e, hogy a munkavállaló igazolja azt, hogy valóban ő fizette a temetési költségeket? Az adómentesen ilyen címen juttatható összegnek van-e felső korlátja? Fizethető-e ilyen címen segély a munkavállaló elhunyt élettársának temetési költségeihez való hozzájárulás címén?

Kérdés: Az egyik dolgozónk élettársi kapcsolatban él. Az élettársa gyermekét közösen nevelik. Az édesanyának nincs adóköteles jövedelme, ezért a dolgozónk kérte, hogy a kedvezményt az ő adójából vonjuk le. Tudomásunk szerint az élettársak esetében, ha nem közös gyermekről van szó, a családi kedvezményt csak a családi pótlékra jogosult szülő érvényesítheti, illetve év végén a kedvezményt megoszthatják egymás között. Ebben az esetben viszont szerintünk még a megosztásra sincs lehetőség, hiszen az élettársa semmilyen összegű kedvezményt nem tud igénybe venni.

Kérdés: Intézetünk arra az elhatározásra jutott, hogy vásárol egy olyan ingatlant, amelyben szerény körülmények között ugyan, de családias jellegű üdülést tud biztosítani a dolgozói részére. Adódott is egy kedvező lehetőség, mivel az egyik munkatársunk örökölt egy horgásztóhoz közeli nyaralót, amelyet eladna. A gondot csak az okozza, hogy ebben az évben már lebonyolított – családi okok miatt – egy lakáscserét, és tart attól, hogy ha az üdülőt is ebben az évben adja el, akkor az új szabályok szerint ez a második ingatlaneladása már üzletszerű tevékenységnek minősül.

Kérdés: Az Szja-tv. 69. §-a szerint természetbeni juttatásnak számít a kifizető által a sporttevékenység végzéséhez nyújtott ingyenes szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott jövedelem. Kérdésem az, hogy a törvény alapján természetbeni juttatásnak minősül-e, ha a munkavállaló fitnesz- vagy uszodabérletről hoz számlát, és a munkáltató megtéríti azt, vagy az ilyen juttatás a munkavállaló progresszíven adózó, összevonandó jövedelmét képezi?

Kérdés: A Munkaügyi Bíróság jogerős határozata alapján 20 százalékos késedelmi kamattal fizettünk ki munkabért. A késedelmi kamat összege után az adóelőleg levonásakor teljesítenünk kell-e valamely speciális adóelőleg-levonási kötelezettséget?

Kérdés: Az alkalmi munkavállalói könyvvel való foglalkoztatás esetén a közteherjeggyel teljesített társadalombiztosítási kötelezettséggel kapcsolatban 2003. évre vonatkozóan igénybe vehető-e az Szja-tv. 33/A. § szerinti adókedvezmény? A munkaügyi központ által kiállított igazoláson a nyugdíjjárulék összege nem szerepel. Az Amk-tv. 3. § (2) bekezdés b) pontja alapján a munkáltató az alkalmi foglalkoztatás esetén a melléklet második oszlopában meghatározott értékű közteherjeggyel teljesítheti a Tbj-tv. 19. § (2) bekezdésében foglalt nyugdíjjárulék-levonási kötelezettségét. A hivatkozott törvény 8. § (1) bekezdése szerint az Szja-tv. alkalmazásában a munkavállaló bérjövedelmeként kell figyelembe venni a kifizetett munkadíj sávjához tartozó ellátási alapot, melyet a kiadott igazolás tartalmaz. Tekintettel arra, hogy a közteherjeggyel teljesíthető a nyugdíjjárulék-levonási kötelezettség, ezért értelmezésünk szerint az Szja-tv. 33/A. §-a alapján a számított adót csökkenti a nem megállapodás szerint fizetett nyugdíjjárulék, a magánnyugdíjrendszer keretében – nem megállapodás alapján és nem kiegészítésként – fizetett tagdíj együttes összegének a 25 százaléka, függetlenül attól, hogy a kiadott igazoláson feltüntették-e. Helyesen értelmezzük-e a hivatkozott jogszabályokat?

Kérdés: Nem egyértelmű számunkra, hogy az Szja-tv. alkalmazásában a külföldi kiküldetésre és a külszolgálatra ugyanazon szabályokat kell-e alkalmaznunk, vagy ez a két fogalom eltérő. Kérdésünk az, hogy az igazolás nélkül elszámolható költségekre, valamint a külföldön történő tartózkodás tartamának számítására mely szabályokat kell alkalmaznunk.

Kérdés: Sokat hallottam a távmunka bevezetéséről, de hiába kerestem az 56. számú Magyar Közlönyben a törvénymódosítások között, ilyen rendelkezést nem találtam.

Kérdés: Intézményünk sportnapokat fog szervezni, melyek keretében hivatásos mérkőzésvezetőket kértünk fel az egyes mérkőzések vezetésére. Kérjük szíves ismertetésüket a kifizetett összegből történő helyes adóelőleg-levonási szabályokat illetően!

Kérdés: Intézményünk egyik munkatársa Németországba utazik azért, hogy egy ottani kórházban már alkalmazott gyógyítási eljárást elsajátítson. A külföldi (munkavégzéssel is járó) utazást intézményünk igazgatója rendelte el. A külföldi tartózkodás előreláthatólag több hónapig tart majd. Kérdésünk, hogy ez tartós kiküldetésnek számít-e, és ha igen, akkor milyen elszámolási (adóelőleg-levonási) szabályokat kell alkalmaznunk?