11 talált cikk a taggyűlés kifejezésre

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság esetében a 2025. évi beszámoló alapján a gazdasági társaság saját tőkéje a jegyzett tőke alá csökkent, és veszteséggel is zárta az évet. Van-e a tulajdonosi önkormányzatnak ezzel összefüggésben teendője, tőkepótlási kötelezettsége?

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú kft.-nél ázsiós tőkeemelést hajtottunk végre. Hogyan kell lekönyvelni az ázsió összegét?

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja értékesíteni fogja az üzletrészét. 2025 májusában, a 2024. adóévre vonatkozó beszámoló és osztalék jóváhagyásának időpontjában a társaság tagja volt. Ezt követően, 2025. júliusban értékesíti az üzletrészét, azonban az osztalék az üzletrész értékesítésének időpontjáig nem kerül részére kifizetésre. Ennek a helyzetnek a kezeléséről sem a társasági szerződés, sem az üzletrész értékesítéséről szóló szerződés nem tartalmaz rendelkezést. Osztalék jogcímén kell az adófizetési kötelezettségeket a feleknek megállapítani?

Kérdés: Hogyan kell könyvelni/eljárni az alábbi esetben: Önkormányzatunk és a kistérség tagtelepülései alapítottak nonprofit kft.-t a kistérség lakosainak járóbeteg-szakellátását biztosító intézmény létrehozására, fenntartására, működtetésére. Az önkormányzat törzsbetéte áll egyéb betétből – melyet apportként (ingatlan) vitt be – és pénzbeli betétből. Ennek együttes összegét a 16-os főkönyvön nyilvántartjuk. A kistelepülések csak pénzbeli betétet vittek be. 2024. július 1-jével az újonnan létrejövő költségvetési szerv a járóbeteg-szakellátási feladatokat átveszi, a vagyont pedig az önkormányzat. Mi történik a kistelepülések üzletrészével? Kifizeti őket a kft.? Megvásárolja az önkormányzat a kistelepülések üzletrészét? Mindezt annak eredményeképp, hogy a kistelepülések nem kívánnak részt venni és hozzájárulni a feladat ellátásában/ellátásához. Hogyan könyveljük, mi lesz az üzletrésszel abban az esetben, ha a kft. teljes egészében megszűnik, a vagyon az önkormányzathoz kerül, a feladatellátó pedig az új költségvetési szerv? Hogyan könyveljük, mi lesz az üzletrésszel akkor, ha a kft. nem szűnik meg, de a vagyon és a feladat az előbb említettek szerint, a törvény erejénél fogva átkerül?

Kérdés: A Vszktv. 2021. 06. 13. napján hatályba lépett módosítása értelmében az ellátásért felelős önkormányzat a víziközművagyon, illetve a tulajdonában álló víziközmű-működtető eszköz tulajdonjogát térítésmentesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel is átruházhatja az államra, ha a víziközműrendszeren kizárólagos vagy az állammal közös tulajdonnal rendelkezik. Önkormányzatunk élt a lehetőséggel, és a víziközművagyont átadta az állam részére. A tárgyi eszközökön kívül át kellett adni a víziközműszámlán található, vízmű által fizetett használati díjból fel nem használt összeget is az állam javára, vagy nyilatkozni kellett, hogy nincs fel nem használt összeg. Mi a helyzet a 160/1995. Korm. rendelet alapján megszűnt víziközmű-társulattól átvett ingó és ingatlan vagyonnal? Az átvett pénzeszközök számára egy teljesen új bankszámlát kellett nyitnia az önkormányzatnak. Véleményünk szerint ezt a pénzösszeget nem kell átadni a magyar állam javára, mivel nem a használati díjból beszedett összegeket tartalmazza. Ugyanakkor a víziközművagyon részévé válik/vált a társulat által létrehozott vagyon. A társulat megszűnésekor az általa az önkormányzatnak átadott iratokból nem derül ki egyértelműen a követelések és kötelezettségek összege (pedig véleményünk szerint az átvett kötelezettségeket kellene tartalmaznia az átvett pénzösszegnek), a mérleg nem tartalmazza ezeket. Mire lehet az ezen a számlán átvett összeget felhasználni? Elköltheti ezt az önkormányzat bármire, vagy kizárólagosan olyan tevékenységre, amire a víziközmű-társulat korábban létrejött?

Kérdés: Egyetemünk alkalmazottja tag egy kft.-ben. Ha a kft. egyszerűsített végelszámolással megszűnik, és a kft. három tagja közül kettő úgy határoz, hogy lemond a tulajdoni hányaduk alapján őket megillető vagyonról a harmadik tulajdonostárs javára, milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség keletkezik?

Kérdés: Az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő nonprofit kft. törzstőkéjét megemelte a kft. eredménytartalékából. A részesedés növekedését hogyan kell könyvelni az önkormányzatnál?

Kérdés: Önkormányzatunk a víziközmű-társulat végelszámolással történő megszűnése után átvette a társulat vagyoni eszközeit (tárgyi eszközök); az önkormányzati utakon végzett víziközmű-társulati felújítások nyilvántartási számláit; pénzeszközeit; tartozásállományát. Hogyan kell ezeket az önkormányzat könyveiben megjeleníteni mind a költségvetési, mind a pénzügyi számvitelben? Az önkormányzat a pénz átvételére külön elkülönített számlát nyitott, melyre terveink szerint a későbbiekben befizetett érdekeltségi hozzájárulásokat fogja kezelni. A később befizetett érdekeltségi hozzájárulásokat milyen főkönyvi számlán kell könyvelni? A társulat egyes esetekben részletfizetést engedélyezett. Azok havi befizetéseit hogyan kell megjeleníteni a költségvetési és pénzügyi számvitelben?

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek szakmai segítséget nyújtani az alábbi gazdasági események helyes számviteli elszámolásához:
1. Önkormányzat uniós projekt keretében 10 millió Ft támogatási előleget kapott 2013-ban. 2014-ben az előlegből 8 millió Ft elszámolásra, 2 millió Ft visszafizetésre került. Hogyan könyvelünk 2014-ben a költségvetési és a pénzügyi számvitelben?
2. Az önkormányzat 100%-os tulajdonú gazdasági társasága részére veszteség fedezetére pótbefizetést teljesít. Hogyan számoljuk el az önkormányzatnál, illetve a gazdasági társaságnál?
3. Az önkormányzat 100%-os tulajdonú gazdasági társasága részére pénzeszközt ad át tőketartalék növelése céljából. Hogyan számoljuk el az önkormányzatnál, illetve a gazdasági társaságnál?

Kérdés: Az önkormányzat 100%-os gazdasági társasága tőkehelyzetének rendezése érdekében pótbe­fizetésről rendelkezett. Hogyan könyvelendő:
a) a pótbefizetési kötelezettségről szóló döntés és
b) a pótbefizetési kötelezettség pénzügyi teljesítése?