Saját dolgozó részére nyújtott szolgáltatás I.

Kérdés: Egészségügyi intézmény antitestvizsgálatért az intézmény dolgozói részére alacsonyabb árat határoz meg, mint más, a szolgáltatást igénybe vevő, az intézménytől független személy/szervezet esetében. A dolgozók részére megállapított vizsgálati díj összege a vizsgálat önköltségi árát eléri/minimálisan meghaladja. Ilyen esetben keletkezik-e a saját dolgozó részére nyújtott szolgáltatás után adó- és járulékfizetési kötelezettsége az intézménynek? Ha igen, akkor az miként adózik?
Részlet a válaszából: […] Az Eütv. 59. §-ának (1) bekezdése szerint a járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálat célja a fertőző megbetegedések korai felismerése, azok forrásainak felkutatása, valamint a fertőzés veszélyének elhárítása.A "járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálat"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.

Szövetkezeti részjegy öröklése

Kérdés: Édesanyám után termelőszövetkezeti befektetői részjegyet örököltünk a testvéremmel közösen. Kértük az egyösszegű kifizetést, azonban közben kiderült, hogy a termelőszövetkezetet a vezetőség értékesíteni kívánja. Ennek tudatában kértük az egyösszegű kifizetés visszavonását, és ezzel egyidejűleg kértem tagi felvételemet a termelőszövetkezetbe, mivel így a befektetői részjegyünk a sokszorosát érné. Az igazgatóság a tagi felvételemet elutasította, melyet tudomásul veszek. Köteles vagyok-e eladni a befektetői részjegyet a termelőszövetkezetnek, vagy megtarthatjuk-e testvéremmel, és igényt tarthatunk-e a termelőszövetkezet eladása során keletkező értéknövekményre?
Részlet a válaszából: […] A szövetkezeti törvény szerint a tagsági viszony a tag halálával megszűnik. A törvény 51. §-a (2) bekezdésének alapján az örökös kérheti taggá való felvételét. Ha ezt részére nem engedélyezték, vele a törvény alapján el kell számolni. A tagsági jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Munkahelyi étkeztetés

Kérdés: Az önkormányzat és intézményei azokon a helyeken, ahol gyermekétkeztetés van, az alkalmazottak esetében is csak a nyersanyagnormát térítteti meg. Keletkezik-e adófizetési kötelezettség a dolgozóval meg nem fizettetett rezsi miatt? Ha igen, akkor a meg nem fizetett rész után a munkáltató adózik, mintha egyes meghatározott juttatás lenne?
Részlet a válaszából: […] 2019-től a munkahelyi étkeztetéshez nyújtott munkáltatói támogatás bérként adózik.Béren kívüli juttatásnak az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján csak a SZÉP-kártya-juttatás minősül.Egyes meghatározott juttatás sem lehet, mert azokat az Szja-tv. 70....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Tőkevisszapótlás

Kérdés: Önkormányzatunk alapító tagja egy részvénytársaságnak. 2012-ben tőkevisszapótlás jogcímen egy bizonyos pénzösszeget fizettünk, mellyel a részesedésünk könyv szerinti értéke meg lett növelve. Helyes-e így a részvényünk könyv szerinti értéke? Továbbá egy hulladékgazdálkodási társulásban (önállóan gazdálkodó költségvetési szervben) részesedéssel rendelkezünk, melynek könyv szerinti értéke az alapításkori vagyoni hozzájárulásból és a társulási megállapodásban foglalt, minden évben befizetett vagyoni hozzájárulással növelt összegből áll. Helyes-e a könyv szerinti érték?
Részlet a válaszából: […] Sajnos a kérdésből nem derül ki, hogy a részvénytársaság részére milyen jogcímen történt a befizetés, a tőke-visszapótlás ugyanis nem egy jogszabály által definiált meghatározás. A 2012-ben hatályban lévő Gt. 245. §-ának (1)-(2) bekezdései értelmében, amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.

Cégértékelés

Kérdés: Az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő nonprofit kft. törzstőkéjét megemelte a kft. eredménytartalékából. A részesedés növekedését hogyan kell könyvelni az önkormányzatnál?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 16. §-ának (5) bekezdése szerint a gazdasági társaságban való részesedés bekerülési értékét alapításkor, tőkeemeléskor, vásárláskor, a társaság átalakulásakor, beolvadásakor az Szt. 49. §-ának (3), (4), (6) és (7) bekezdése szerint kell meghatározni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.

Beolvadás - részesedés értéke

Kérdés: A helyi víziközmű-társulásban lévő törzsbetétünk (részesedésünk) értéke beolvadás után 950?000 Ft-ról 10?000?000 Ft-ra emelkedett. Szeretnék segítséget kérni ennek a tételnek a helyes lekönyvelésében. Könyvelési segédletekben nem találtam útmutatást arról, hogyan kell (kell-e?) a saját tőkével (412 fkv.) szemben könyvelni. Egyéb beruházás, felújítás során kell a nemzeti vagyon változását (412) könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Beolvadáskor a beolvadó gazdasági társaság megszűnik, vagyona az átvevő (beolvasztó) társaságra mint jogutódra száll át, melynek társasági formája változatlan marad.Beolvadás esetén a jegyzett tőkével kapcsolatban az alábbi szabályokat be kell tartani:- a jogutód gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Vagyonkezelésbe adás

Kérdés: Milyen főkönyvi számon történik a vagyonkezelésbe adott, 0-ra leíródott eszközök számviteli elszámolása, mik lesznek azok helyes főkönyvi számai?
Részlet a válaszából: […] A vagyonkezelésbe adott eszközök állománycsökkenésének számviteli elszámolása, terv szerinti értékcsökkenésének elszámolása legalább negyedévente történik.A pénzügyi számvitelben az államháztartáson kívülre vagyonkezelésbe adott eszközök terv szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 12.

Számviteli átrendezés

Kérdés: A 36/2013. (IX. 13.) NGM rendelet szerinti rendezőmérleg néhány sorával kapcsolatban kérdeznénk, hogy a kezelésbe vett eszközök tartós tőkéjének megadásánál
a) a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök bruttó értékénél a 2013. évi záró bruttó értéket vagy a 2014. évi nyitó bruttó értéket kell belevenni, valamint
b) a nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök közé a 2013. évi zárómérlegünkben szereplő készletek értékét is bele kell-e számítani a tartós tőke összegébe?
Részlet a válaszából: […] Az új számviteli előírásoknak megfelelően a rendező, technikai tételek feladatai között a saját tőkébe fel kell venni (az új Áhsz. szerinti átrendezett) a befektetett eszközök bekerülési értékét, és a forgóeszközök aktivált állományi értékét értékvesztés nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 17.

Kölcsön nyújtása

Kérdés: A 2014. évi jogszabályi előírásokat figyelembe véve önkormányzat vagy polgármesteri hivatal adhat-e kölcsönt egy egyesületnek vagy egyéb civilszervezetnek? A kölcsön célja: pályázaton elnyert támogatásból megvalósuló beruházás előfinanszírozása, illetve önrész biztosítása. A kölcsönre kötelező-e kamatot felszámítania az önkormányzatnak?
Részlet a válaszából: […] A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény foglalkozik azokkal a definíciókkal, amelyekből megítélhető, hogy a kölcsön nyújtása pénzügyi szolgáltatásnak minősül-e, és az önkormányzat üzletszerűen végez-e pénzintézeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.

Önkormányzati ingatlanok értékesítése, illetve bérbeadása

Kérdés: Önkormányzatunk havi áfabevallásra kötelezett, ingatlanértékesítés és ingatlan-bérbeadás tekintetében is éltünk az Áfa-tv. 88 §-ában foglalt választási jogunkkal, és áfakötelezettséget választottunk mindkét gazdasági tevékenységre. Önkormányzatunk határozatban döntött arról, hogy azon vállalkozások számára (tőle független feleknek), akik az ipari park területén munkahelyteremtő vállalkozás céljából kívánnak telket vásárolni vagy bérelni, azt kedvezményes áron - támogatással - tehetik meg az előterjesztés mellékletét képező szerződéstervezetek szerint.
Ezen szerződések bruttó támogatás részét (kedvezmény) csekély összegű de minimis támogatásként kapják a vállalkozások. A szerződéseket elő­zetesen a támogatás nyújtása előtt megküldjük a Támogatásokat Vizsgáló Irodának (továbbiakban TVI), mely állásfoglalásával hagyja jóvá az ingatlan eladási/bérbeadási árában megtestesülő támogatás nyújtását. A bérleti, illetve adásvételi szerződésekben rögzítésre kerül, hogy a vevő/bérlő kötelezettséget vállal arra, hogy bizonyos időn belül (általában 4-5 év) munkahelyteremtő beruházást hoz létre, esetleg foglalkoztatási kötelezettséget is vállal az azt követő "X" időpontig. Amennyiben a meghatározott időn belül a vállalkozó nem teljesíti a szerződésben foglalt kötelezettségét (jogerős építési engedély, jogerős használatbavételi engedély), illetve nem valósítja meg a foglalkoztatást a beruházás megvalósítása után, akkor az önkormányzat felmondhatja a bérleti szerződést, értékesítés esetén pedig a vevő visszavásárlási jogot enged az eladó javára. Továbbá a vevő/bérlő tudomásul veszi, hogy amennyiben fenti kötelezettségeket nem teljesíti, köteles a kedvezményes vételárat/bérleti díjat az önkormányzat részére a szerződésben meghatározott inflációval növelt piaci forgalmi érték/bérleti díj erejéig kiegészíteni számla ellenében. A szerződésekkel kapcsolatban az alábbi kérdésekre kérjük válaszukat:
1. Az értékesítésről/bérbeadásról a számlát a szerződés megkötésekor a kedvezményes árral (kedvezményes áfaalappal) kell-e kiállítani? Csak a kedvezményes ár után keletkezik-e áfafizetési kötelezettségünk, vagy már szerződéskötéskor pénzügyileg rendezni kell a teljes forgalmi érték után fizetendő áfát? Ez utóbbi viszont ellentmond annak, hogy a TVI a de minimis támogatást bruttó módon állapítja meg.
2. Amennyiben a vállalkozó nem teljesíti a szerződésben foglalt kötelezettségek bármelyikét, akkor a piaci forgalmi értékre/piaci bérleti díjra történő kiegészítést tulajdonképpen milyen jogcímen kell számláznunk? Eladási ár/bérleti díj kiegészítés, támogatás-visszafizetés, kártalanítás vagy esetleg kártérítés?
3. Jól értelmezzük, hogy a 2-es pontban vázolt jogcímek közül csak a kártérítés az a jogcím, melyet áfafizetési kötelezettség nem terhel, és számlakiállítási kötelezettség sem keletkezik? Ebben az esetben bírósági eljárás nélkül kártérítés jogcímen a szerződésben szereplő nettó vagy bruttó támogatási összeget követelhetjük-e? A többi jogcím esetén, véleményünk szerint, áfás számlát kell kiállítani, és a teljesítéstől számított 45 nap lejárta után be kell fizetnünk az általános forgalmi adót az adóhatóságnak.
4. Amennyiben áfás számlát kell kiállítani, és az adós fizetési kötelezettségét nem tudja teljesíti, a követelés behajthatatlanná válik a hatályos jogszabályok alapján - s ennek ténye a szükséges dokumentumokkal egyértelműen bizonyított -, jól tudjuk, hogy a jelenleg hatályos Áfa-tv. alapján be kell fizetnünk a behajthatatlan követelés áfáját, és a behajthatatlanság ténye nem jogosít fel az áfa meg nem fizetésére, esetleg levonására, helyesbítésére vagy visszaigénylésére?
5. Tovább bonyolíthatja a helyzetet az a tény, hogy a visszavásárlási jogunkkal sem tudunk minden esetben élni, hiszen elképzelhető, hogy időközben az értékesített/bérbe adott ingatlant megterhelik jelzáloggal. A vállalkozások ugyanis ahhoz, hogy beruházásukat meg tudják valósítani, hitelt vagy pályázati forrást kívánnak igénybe venni.
Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy a fent vázolt esetekben, hogyan tudna önkormányzatunk helyesen eljárni úgy, hogy a munkahelyteremtő vállalkozásokat is segítse, ugyanakkor megfelelő biztosítékokat tudjon kikötni - önkormányzatunk nemteljesítés esetén ne essen el a piaci eladási ár/bérleti díj kiegészítéstől -, s ne fordulhasson elő, hogy például egy behajthatatlan követelés esetén még áfafizetési kötelezettségünk is keletkezzen, melyre fedezetet kell teremteni.
Részlet a válaszából: […] A feltett kérdésekre azok sorrendjében válaszolunk.1. Az értékesítésről/bérbeadásról a számlát a szerződés megkötésekor a kedvezményes árral (kedvezményes áfaalappal) kell kiállítani, ezt az árat kell ellenértéknek tekinteni, és a kedvezményes ár után keletkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.
1
2
3