Kedvezményes étkezésre jogosult fogyatékos gyermek normatíva igénylése

Kérdés: A gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvény 148. § (5) bekezdés d) pontja alapján kedvezményes étkeztetésre jogosult a fogyatékos gyerek. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. § (9) bekezdése alapján, ha jogszabály fogyatékos gyermekek részére kedvezményt állapít meg, a fogyatékos gyermek, tanuló fogalom alatt a sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulót kell érteni. A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló fogalmát meghatározó Közoktatási tv. 121. § (1) bek. 29. b) pontját a 2006. évi CXXI. törvény 29. § (5) bekezdése azonban 2007. január 1-jétől hatályon kívül helyezte, mely alapján a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermekek már nem tartoznak bele a sajátos nevelési igényűek fogalmába. A Közoktatási tv. 2007. július 10-től hatályos 126. § (1) bekezdése alapján a szakértői és rehabilitációs bizottság 2007. december 31-ig megvizsgálja az érintett gyermekeket, de a vizsgálat eredményétől függetlenül a juttatások tekintetében 2008. augusztus 31-ig sajátos nevelési igényű gyerekeknek, tanulóknak kell tekinteni őket. A fentieknek ellentmond a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 2007. február 18-tól hatályos 26/A. § (4) bekezdése, mely alapján az érintett gyermekeket, tanulókat 2008. július 31-éig – a vizsgálat eredményétől függetlenül – megilletik azok a jogok, amelyek a sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat, beleértve a gyerekek, tanulók után igényelhető normatív hozzájárulásokat és támogatásokat. Fentiek alapján a 2007. január 1. és február 18. közötti időszakra vonatkozóan nem találtunk olyan jogszabályi előírást, mely alapján a kedvezmény megilletné a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermekeket, tanulókat.
Részlet a válaszából: […] A jogosultság eldöntésének vizsgálata alkalmával a törvényés a rendelet közül a törvényben leírtaknak megfelelően kell eljárni. Ebben azesetben az ellentmondás miatt a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet helyett aközoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben leírtak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Köztisztviselő besorolása

Kérdés: Köztisztviselő besorolásához figyelembe vehető-e az 1992 után munkaviszonyban töltött idő abban az esetben, ha vállalkozónál volt munkaviszonyban, illetve ha polgármesteri hivatalnál volt a Munka Törvénykönyve (Mt.) hatálya alá tartozó dolgozó?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 72. §-a értelmében a köztisztviselő besorolásánálközszolgálati jogviszonyban töltött időként kell figyelembe venni amunkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban,bírósági szolgálati jogviszonyban, illetve munkaviszonyban, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 25.

Köztisztviselő jubileumi jutalma

Kérdés: Köztisztviselő jubileumi jutalomra jogosító idejének számításánál a termelőszövetkezeti tagsági jogviszonyt figyelmen kívül kell-e hagyni? Hogyan kell számítani a jubileumi jutalomra jogosító időt abban az esetben, ha a szövetkezettel nem tagsági jogviszonyban, hanem munkaviszonyban állt volna a köztisztviselőnk? Jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál az ipari tanulói jogviszony beszámítható-e?
Részlet a válaszából: […] A jubileumi jutalomra jogosultság előfeltétele a Ktv. 49/E.§ (3) bekezdésében előírt közszolgálati jogviszonyban töltött idő megszerzése.A Ktv. értelmében a jubileumi jutalomra jogosító idő kiszámításánálközszolgálati jogviszonyban töltött időként kell figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

Értékpapírok vásárlása és eladása

Kérdés: 2006-ban úgy vásároltam meg egy részvénytársaság részvényeit, hogy azok vételárát kft. üzletrészekkel egyenlítettem ki. A részvények és a kft.-üzletrészek névértéke között jelentős különbség volt, de a részvénytársaság az átadott üzletrészeket a – jóval alacsonyabb névérték ellenére – ellenértékként elfogadta, majd később a részvényeket jóváírta az értékpapírszámlámon. Keletkezik-e adókötelezettségem a részvényvásárlás kapcsán? A részvényeket a tőzsdén értékesítem, természetesen bróker közreműködésével. Ez utóbbi milyen adókötelezettséget von maga után?
Részlet a válaszából: […] Abban az esetben, ha egy magánszemély megvásárolja egyrészvénytársaság részvényeit úgy, hogy a részvények vételárát a tulajdonábanlévő kft.-üzletrészekkel egyenlíti ki, akkor két ügyletről kell beszélnünk. Megkell vizsgálni ugyanis egyrészt a kft.-üzletrészek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 10.

Polgármester juttatásai

Kérdés: Öregségi nyugdíjat szeretnék igénybe venni, mert 1990 óta főállású polgármesteri tisztséget töltök be jelenleg is (előtte zömmel tsz-tagsági viszonyom, munkaviszonyom volt, folyamatos biztosítási idővel), 38 év munkaviszonnyal (szolgálati idővel) rendelkezem. Akkor is jogosult vagyok-e öregségi nyugdíjra, ha az októberi választásokon nem indulok polgármesterjelöltként? Mivel a választás napján (ha nem indulok, vagy nem választanak meg) lejár a közszolgálati viszonyom, jár-e a 40 éves jubileumi jutalom?
Részlet a válaszából: […] A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és azönkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény (Ptv.)a polgármester jogviszonyáról – amennyiben megbízatása előtt köztisztviselővolt – akként rendelkezik, hogy a polgármesteri...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Kiegészítő nyugdíj

Kérdés: Az iskolában foglalkoztatott nyugdíjas pedagógus egy önkéntes nyugdíjpénztárnak a tagja. Az első vagy az utolsó befizetéstől számított 3 év után veheti fel adómentesen a befizetett tagdíjat, valamint a hozzá kapcsolódó adójóváírást?
Részlet a válaszából: […] A Szja-tv. 3. §. 23. pontja alapján akkor tekinthető aszemélyi jövedelemadó szempontjából nyugdíjnak az önkéntes kölcsönösnyugdíjpénztár által teljesített nyugdíjszolgáltatás (kiegészítő nyugdíj), ha aszolgáltatást igénybe vevő tagnak, azaz a nyugdíjasnak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 6.

Munkanélküli-járadék beszámítása

Kérdés: A közalkalmazott besorolásához (fizetési fokozat megállapításához) a munkanélküli-járadékban töltött időket figyelembe lehet-e venni?
Részlet a válaszából: […] Többször tételesen meghatároztuk már, hogy mely időszakok,foglalkoztatási formák vehetők figyelembe a közalkalmazott besorolásakor,továbbá fizetési fokozata megállapításakor. A közalkalmazott besorolása tekintetében megállapíthatjuk,hogy csak és kizárólag különböző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.

Köztisztviselő jogviszonya

Kérdés: Egy dolgozónk 2000. június 23-a óta köztisztviselő. Besorolásakor figyelembe lehet-e venni a munkanélküli-járadékos időszakot, a jövedelempótlást és a közhasznú foglalkoztatást, vagy csak a 2000. évben kezdődött köztisztviselői jogviszonyt?
Részlet a válaszából: […] Elsőként azt határozzuk meg, hogy a köztisztviselőbesorolásakor mely időtartamok vehetők figyelembe jogosító időként. A Ktv. 72.§ (1) bekezdése adja meg az ehhez kapcsolódó felsorolást. E szerint abesorolásnál a munkaviszonyban, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.

Jubileumi jutalom II.

Kérdés: Munkaviszonyom 1965. július 19-e óta folyamatos, s 1991. május 2-ától köztisztviselőként dolgozom, de közben 2004. április 11-én, 38 év elismert munkaviszony után, megállapíttattam a nyugdíjamat. 1992 előtt munkavégzéssel járó bedolgozást végeztem, mely időszak a besorolásomnál figyelembe lett véve, munkaviszonyom 2005. július 19-én volt 40 éves, jár-e részemre jubileumi jutalom?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. hatálya alá tartozó közszolgálati jogviszonyban ajubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál a besorolás alapjául veendőidőtartamokat és jogviszonyokat kell figyelembe venni, azzal a kitétellel, hogya munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban és az 1992....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.

Önkéntes önsegélyező pénztárak

Kérdés: Az utóbbi időben egyre több önkéntes önsegélyező pénztártól keresik fel a dolgozókat tagsági viszony létesítése céljából. A dolgozók a befizetett összeg 87%-át a befizetést követően kb. 2 hét múlva visszakapják a számlájukra, az adójóváírás összegét a tárgyhónapban a bérelszámoláskor érvényesíthetik. Így a dolgozók 17%-kal több jövedelemhez juthatnak. Milyen formában határozható meg a visszafizetés jogcíme? Ki a felelős a jogcím megválasztásáért, a visszajuttatott összeg jogosultságáért, a dolgozó vagy az önkéntes önsegélyező pénztár?
Részlet a válaszából: […] Az Eösz. 3. § d) pontja szerint a tagok, illetve közelihozzátartozóik részére nyújthatnak gyermeknevelési támogatást. A támogatásnyújtásának természetesen alapvető feltétele, hogy a tag, illetőleg közelihozzátartozója háztartásában gyermeket neveljen.Az Öpt. 2. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 30.