Versenydíj kifizetése spanyol állampolgár részére

Kérdés: Önkormányzatunk részt vesz egy európai uniós pályázatban. A pályázat keretében fel kell újítani egy önkormányzati tulajdonú épületet, melyben egy kisebb színház működik. A színház felújítására ki kellett írni egy ötletpályázatot, melyen csak magánszemélyek indulhattak (ez a pályázatban előírt követelmény volt). A képviselő-testület határozata értelmében a szakmai zsűri javaslatára a polgármester dönthetett az ötletpályázat nyerteseiről, ennek alapján három személy részesül díjazásban („nyereményben”). A díjak és közterheik a pályázat keretének terhére kerülnek kifizetésre. Két díjazott magyar állampolgár, akikkel terveink szerint megállapodást fogunk kötni, melyben – többek közt – rögzítjük a díj összegét, amit önálló tevékenységből származó jövedelemnek tekintünk, s ily módon szja-előleget és társadalombiztosítási járulékot fogunk levonni belőle, valamint szociális hozzájárulási adót fizetünk utána (mint például egy megbízási díj esetében). A harmadik díjazott azonban spanyol állampolgár, aki nem él és nem tartózkodik Magyarországon, a pályázatát elektronikus úton küldte meg, nincs magyar adóazonosító jele és tajszáma. Milyen módon és jogcímen lehetne a spanyol állampolgár részére kifizetni ezt az összeget? Van-e olyan lehetőség, ami kevesebb/egyszerűbb adminisztrációval jár, tekintve, hogy a nyertes nem tud itt Magyarországon személyesen eljárni a különféle hatóságoknál? Önkormányzatunkat és a nyertest milyen adó- és egyéb közteherfizetési, bevallási kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] Abban az esetben, ha a nyeremény megszerzése nem kizárólag a szerencsétől függ, hanem például egy vetélkedőn részt vevő magánszemély tudásától, teljesítményétől, ügyességétől, akkor a nyeremény a verseny díjának minősül.Az Szja-tv. 76. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.

Karbantartó alkalmazása

Kérdés: Önkormányzati fenntartású családsegítő központban nyugdíjast lehet-e alkalmazni munkaviszonyban határozott időre, a keresőképtelenség miatt tartós távolléten lévő karbantartó kolléga helyére?
Részlet a válaszából: […] ...tehát mód a karbantartó munkaviszonyban történő alkalmazására, és ez független attól, hogy egyébként a munkakört betöltő személy társadalombiztosítási ellátásként öregségi nyugdíjra jogosult.(Kéziratzárás: 2024. 10....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.

Illetménynövekedés megállapítása

Kérdés: Kjt. hatálya alatt gazdasági ügyintéző munkakörben dolgozó közalkalmazott részére (feladatai: illetmények, jogviszonyok rögzítése keresőképtelen igazolások kezelése) elfogadható további szakképzettségnek a Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő 54 345 06 0000 00 00 azonosító számú, illetve a Társadalombiztosítási szakelőadó 54 3435 04 azonosító számú végzettség?
Részlet a válaszából: […] ...illetménynövekedést kell megállapítani. Azt, hogy a gazdasági ügyintéző munkakörben a személyügyi gazdálkodó és fejlesztő, illetve a társadalombiztosítási szakelőadó szakképzettség szükséges-e, a munkáltató állapítja meg a munkaköri feladatok, a konkrét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

A „nők 40” nyugdíjra való jogosultság

Kérdés: A települési köznevelési és egészségügyi társulás fenntartásában van a települési óvoda, mely két óvodai csoporttal működik. Az óvoda egyik óvodapedagógusa a 40 éves jogviszonya alapján bejelentette, hogy 2024. december 31-ével kéri a jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését. A szolgálati idő megállapítása alapján a 40 év szolgálati időt 2024. augusztus 16-án éri el. A felmentési ideje 2024. május 2-ával indult, a le nem dolgozandó jogviszony 2024. szeptember 1-jével kezdődik. A Tnyvhr. 73/B. §-a alapján kéri, hogy kerüljön kiállításra a „Foglalkoztatói nyilatkozat”. 2024. augusztus 16-tól a jogviszony alatt igényelni szeretné a nyugdíjat, egyúttal a jogviszonya alapján járó illetményénél a számfejtést úgy kérné, hogy azt már ne terhelje a társadalombiztosítási járulék. Igényelheti-e a nyugdíjat a dolgozó (és meg is állapíthatják és folyósíthatják neki) úgy, hogy még nem nyugdíjas 2024. 08. 16-án? Jelen esetben a visszamenőlegesség még nem áll fenn. Nyugdíjasnak minősül-e úgy, hogy elérte a 40 éves szolgálati időt, de a fennálló jogviszonya alapján még aktív dolgozó? Az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerint nyugdíjas az a munkavállaló, aki
ga) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),
gb) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül,
gc) a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül,
gd) egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül,
ge) öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,
gf) növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül.
Részlet a válaszából: […] ...„nők 40” nyugdíjra való jogosultság társadalombiztosítási szempontból azt jelenti, hogy a nő a Tny. 18. §-ának (2a)–(2d) bekezdései szerint számított 40 év jogosultsági idővel rendelkezik, amelybe a – legalább 32 évet elérő – keresőtevékenység ideje...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Köztisztviselő nyugdíjazása

Kérdés: Közös hivatalunk köztisztviselője 2024. 05. 13-án tölti be az öregségi nyugdíjhoz szükséges korhatárt, és nyugdíjba szeretne vonulni. Vélhetőleg a szükséges szolgálati idővel rendelkezik. Mi lesz a jogviszony megszűnésének a módja, felmentés vagy öregségi nyugdíjkorhatár betöltése? Illetve, hogy alakul a felmentési ideje?
Részlet a válaszából: […] ...d) pont]. A Kttv. 60. §-a (1) bekezdésének j) pontja értelmében a közszolgálati jogviszony megszűnik akkor, ha a köztisztviselő a társadalombiztosítási szabályok alapján az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi teljes nyugdíjhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége

Kérdés:

Az önkormányzat által alapított költségvetési szerv alaptevékenysége általános járóbeteg-ellátás, szakorvosi járóbeteg-ellátás. A költségvetési szerv takarítási szolgáltatást kíván nyújtani egy vállalkozás részére. A munkavégzés egy védőnői ellátást nyújtó épületben történne. A tevékenységet az egészségügyi központ egy alkalmazottja látná el (részmunkaidőben), a takarítás díját kiszámláznák a vállalkozás részére, amely szintén takarítási tevékenységet lát el. Jól gondoljuk, hogy ez vállalkozási tevékenységnek minősül, és ebben az esetben módosítani szükséges az alapító okiratot, törzskönyvi kivonatot oly módon, hogy fel kell venni a vállalkozási tevékenységet és az új TEÁOR-számot? Jelenleg az egészségügyi központ mentes az áfafizetési kötelezettség alól. Jól gondoljuk, hogy a fent említett takarítási szolgáltatás adóköteles tevékenységnek minősül, és ezért változásbejelentőn jeleznünk kell az adóhatóságnak, hogy adóköteles tevékenységet is végez az intézmény?

Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése szerint a központi kezelésű előirányzatok, a fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kiadási előirányzatai terhére a 7. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Járulékfizetési alsó határra vonatkozó szabályok

Kérdés:

Költségvetési szervünknél kérdésként merült fel, hogy mentesül-e a foglalkoztató a járulékfizetési alsó határra vonatkozó szabályok alkalmazása alól a tárgyhónap tekintetében, ha a munkavállaló a hónapnak legalább egy napján a Tbj-tv. 27. §-ának (3) bekezdésében felsorolt ellátások valamelyikében részesül, vagy tanulmányokat folytat?

Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése alapján, a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott esetben a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka (a továbbiakban: járulékfizetési alsó határ) azzal, hogy haa) a biztosítási kötelezettséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Bt. kültagjának biztosítási jogviszonya

Kérdés:

Önkormányzatunk egyik alkalmazottja esetében merült fel kérdésként, hogy ha van egy bt.-kültag, aki nem működik közre személyesen a vállalkozás tevékenységében, és van máshol heti 36 órás foglalkoztatással járó biztosítási jogviszonya, akkor őt a 'T1041-es nyomtatványon be kell-e jelenteni, valamint a havi '08-as bevallásban kell-e ezt a magánszemélyt szerepeltetni?

Részlet a válaszából: […] ...havonként, a tárgyhót követő hónap tizenkettedik napjáig elektronikus úton bevallást tesz ('08-as jelű nyomtatványon) az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettségeket eredményező, természetes személyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Családi kedvezmény érvényesítése az szja-bevallásban

Kérdés:

Költségvetési szervünk dolgozójának csak az év egy részében volt munkaviszonya. Ez azt jelenti, hogy a személyijövedelemadó-bevallásában a családi kedvezményt csak arányosan veheti igénybe? Ha egész évben érvényesíthető a kedvezmény, akkor hogyan lehet a bevallási tervezetet kiegészíteni, módosítani?

Részlet a válaszából: […] ...a teljes évi összevont adóalapba tartozó jövedelmek utáni személyi jövedelemadó, valamint – családi járulékkedvezményként – a társadalombiztosítási járulék összege terhére lehet érvényesíteni. A kedvezmény tehát nem csak azokra a hónapokra jár, amelyekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Járulékfizetési alsó határ

Kérdés:

Költségvetési szervünknél munkaidőkeret, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén hogyan kell megállapítani a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési alsó határt?

Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelem és a járulékfizetési alsó határ közötti különbözet 51.040–16.500 = 34.540 forint után a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot megfizetni.(Kéziratzárás: 2023. 05....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.
1
2
3
24