Pénzeszközök átadásának új szabályai

Kérdés: Az Ötv. 107. § (2) bekezdése értelmében, a törvény hatálybalépésének napján, 1990. szeptember 30-án a megyei tanács kezelésében lévő székházépület a megyei önkormányzat tulajdonába került. Az 1991. szeptember 1. napján hatályba lépett, az egyes állami tulajdonban álló vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 40. § (3) bekezdése rendelte el a következőket: "A köztársasági megbízott hivatalának használatba kell adni az (1) bekezdésben megjelölt vagyont, ha a volt tanács és szervei, illetve tisztviselői, valamint a (2) bekezdésben felsoroltak feladatait jogutódként a köztársasági megbízott látja el." Hivatalunk jogelődje, a Köztársasági Megbízott Hivatala ekkor a feladatellátás céljára egy adott számú irodára, valamint közös használatú helyiségekre (folyosó, termek stb.) nézve a megyei önkormányzattal kötött megállapodás alapján használati jogot szerzett. Az épület üzemeltetésével kapcsolatban jelentkező költségeket a házban elhelyezkedő, az 1991. évi XXXIII. törvény 40. § (2) bekezdése alapján használati jogot szerzett közhivatalok közösen viselik, az üzemeltetési feladatokat az önkormányzat gazdasági szolgáltató szervezete látja el. Bár a használati joggal rendelkező szervezeteket nem tekintjük úgy, mint önkormányzati társulások tagjait, az épület fenntartása a társulások által fenntartott közös intézményekhez hasonló módon történik. Az a kérdésünk, hogy az épület üzemeltetésével kapcsolatban jelentkező, egyébként áfatartalommal nem rendelkező közös költségek hivatalunkra eső részét (gazdasági szolgáltató szervezetben az épület üzemeltetésével kapcsolatban felmerülő bér és annak járulékai) teljesíthetjük-e átadott pénzeszközként?
Részlet a válaszából: […] 2006. év január 1-jei hatálybalépéssel változott az Áht-vhr.A rendelet 8. §-ának (3) bekezdése is módosult. Az újraszabályozáskövetkeztében az "átvett pénzeszköz" fogalom tartalma változott. Aköltségvetési szerv működésének és fejlesztésének forrása lehet–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

Munkáltató átalakulása

Kérdés: Költségvetési intézményünk 2006. 02. 01-jétől valószínűleg Többcélú Kistérségi Társulássá alakul át. Mikor kell az átalakulást közölni a dolgozókkal? Elfogadjam-e a mérlegképes könyvelői végzettségemnek megfelelő munkakört? Ha nem leszek vezető, csökkenhet-e az illetményem? Jogosult vagyok-e a Kjt. szerinti felmentési időre és végkielégítésre?
Részlet a válaszából: […] A jogutódlásról szóló 2001/23/EK irányelv harmonizációjamiatt vált szükségessé a Kjt. 25/A-B. §-ainak 2003. évi beiktatása, melyekvégső soron a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének újabb esetét határozzákmeg. A munkáltató személyében bekövetkező változás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

Többcélú kistérségi társulások költségvetése és költségvetési beszámolója

Kérdés: 1. Kell-e szerepeltetni az önkormányzat 2005. évi költségvetésében a többcélú kistérségi társulás költségvetését, hasonlóan a kisebbségi önkormányzati költségvetéshez akkor, 1.1. ha az adott önkormányzat külön munkaszervezettel látja el a "gesztori" feladatokat, illetve akkor, 1.2. ha az adott önkormányzat nem külön munkaszervezet keretében, hanem a polgármesteri hivatal dolgozóinak közreműködésével látja el a "gesztori" feladatokat? 2. A gesztor önkormányzat miként készíti el a többcélú kistérségi társulás 2004. évi egyszerűsített beszámolóját? Szerepeltetnie kell-e a beszámolójában a társulás adatait is, vagy a társulás azt teljesen önállóan készíti és továbbítja a főhatóság felé?
Részlet a válaszából: […] ...A többcélú kistérségi társulás önálló költségvetéstkészít. Az Áht-vhr. 29. §-ának (12) bekezdésében foglaltak szerint aköltségvetés elkészítésére, szerkezetére, elfogadására ugyanazokat ajogszabályokat kell alkalmazni, mint amelyek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 7.

Európai Uniós Keretprogram költségvetéséből származó támogatások adókötelezettsége

Kérdés: Milyen áfarendelkezések vonatkoznak az EU 5. és az EU 6. Keretprogramra? Ez államháztartási támogatás-e, így az arányosítási kötelezettséget hogyan érinti a folyósításuk? Visszaigényelhető-e az abból finanszírozott áfa?
Részlet a válaszából: […] ...EU 5. Keretprogramban való részvétel rendelete (EU 5. KVR Korm. rendelet), valamint az EU 6. Keretprogramhoz való társulás rendelete (EU 6. KVT Korm. rendelet) alapján Magyarország a keretprogramhoz pénzügyileg hozzájárul, a keretprogramba a különböző államok által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Önkormányzati beszámoló tartalma

Kérdés: Kérdésként merült fel az egyik önkormányzatunknál, hogy a költségvetés készítésénél az intézményi garnitúrában nem szerepel a 40-es, önkormányzati lakásgazdálkodás bevételei és kiadásai űrlap, a "B" garnitúrában lehet eredeti előirányzatot tervezni. A beszámoló esetében már mindkettőben szerepelhet adat. A kitöltési útmutató szerint, ha a lakóingatlanhoz kapcsolódó feladatok ellátását az önkormányzat költségvetési szervére, vagy teljes hatáskörrel gazdálkodó szervezetre bízta, akkor gondoskodnia kell arról, hogy saját beszámolójában az adatok megjelenjenek. Milyen módon tud gondoskodni az önkormányzat arról, hogy a saját beszámolójában szerepeljen, vagy elég, ha ez kitűnik a pénzügyi körzetes összesítésben?
Részlet a válaszából: […] ...a helyi kisebbségi önkormányzat(ok) és az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek – beleértve a társulásokat és körjegyzőségeket is – beszámolóit tartalmazza."A szabályozás értelmében az önkormányzat beszámolója nemcsak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 16.

Önkormányzati társulás

Kérdés: Önkormányzatunk a szomszéd önkormányzattal építési-igazgatási feladatok ellátására igazgatási társulást hozott létre. A társulási szerződésben foglaltak szerint a szomszéd önkormányzat finanszírozza a felmerült kiadásokat. A társulási szerződés e pontja alapján lehet-e kérni a kiadások megtérítését, vagy le is kell számlázni azokat? Milyen SZJ-számon, milyen áfamértékkel?
Részlet a válaszából: […] ...önkormányzat bármiféle kötelezettséget vállalna az A önkormányzattal szemben, akkor szolgáltatásnyújtás nem valósult meg. Amennyiben a társulási szerződés értelmében a B önkormányzat kötelezettséget vállal az A önkormányzattal szemben, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Intézmények működési hozzájárulásának elszámolása

Kérdés: Intézményfenntartó társulások és közös fenntartású intézmények működési hozzájárulásaihoz számlát kell-e kiállítani, vagy megállapodás alapján utalják-e az önkormányzatok a hozzájárulás összegét?
Részlet a válaszából: […] A követendő eljárást a fenntartó és a társult intézmények közötti megállapodás (szerződés) tartalma dönti el. Amennyiben a fenntartó a társult intézmény részére konkrétan meghatározott szolgáltatást nyújt, és az intézmény – a szerződésben foglaltak szerint – e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 26.

Számlázási kötelezettség pénzeszköz juttatása esetén

Kérdés: Kell-e számlát kiállítani az intézményfenntartó társulások és közös fenntartású intézmények működési hozzájárulásaihoz, vagy megállapodás alapján utalhatják az önkormányzatok a hozzájárulás összegét?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 43. §-a szerint csak akkor kell a pénzeszközről számlát kiállítani, ha az valamilyen konkrét értékesítés, szolgáltatás ellenértékéül szolgál. Ha nincs konkrétan nevesített viszontszolgáltatás, hanem kizárólag a működési költségekhez járul hozzá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.
1
17
18