Nők negyvenéves öregségi nyugdíjára jogosult pedagógus felmentése esetén újraalkalmazás lehetősége

Kérdés: 40 éve dolgozom mint óvónő. December 1-jétől nyugdíjba megyek, élni kívánok a nők 40 éves előrehozott nyugdíja lehetőségével, jelenleg tehát töltöm a felmentési időmet. 2013. november 30-ig állományban vagyok, szeptembertől megillet-e még a pedagógus-béremelés? Dönthetek-e még úgy, hogy mégsem megyek nyugdíjba, hanem visszamegyek dolgozni? Ha viszont visszamegyek, akkor dolgoznom kell-e addig, amíg el nem érem az öregségi nyugdíjkorhatárt, vagy mivel a 40 évem megvan, bármikor elmehetek nyugdíjba (természetesen tudom, hogy még egyszer nem jár a felmentési idő)?
Részlet a válaszából: […] 2013. szeptember 1-jével Önt is be kellett sorolni az új előmeneteli rendszer szabályai szerint. A Munka Törvénykönyve alapján, ha a távollét tartama során az alapbér összege módosul, a távollét módosítást követő tartamára a távolléti díj számítása során a módosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 19.

Havibéres munkavállaló egy órára járó alapbérének kiszámítása, távollétidíj-számítás, szabadságkiadás 2013. augusztustól

Kérdés: Hogyan változnak 2013. augusztus 1-jétől az egy órára járó alapbér és a távolléti díj számításának szabályai? Amennyiben valaki részére rendkívüli munkavégzést rendel el a munkáltató, hogyan kell kiszámolni a rendkívüli munkavégzés ellenértékét? Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadásánál kétféleképpen is lehet majd számítani a szabadságot, a régi módszer szerint és órában is?
Részlet a válaszából: […] A 2013. évi CIII. törvény az egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról újraszabályozza – a sok vitát kiváltott – távolléti díj kiszámításának módjára vonatkozó jelenlegi előírásokat.2013....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 30.

Egészségügyi dolgozók jövedelemkiegészítése

Kérdés: Úgy értesültünk, hogy az egészségügyi dolgozókra nem kell alkalmazni azt a szabályt, hogy amennyiben valaki öregségi nyugdíj mellett tovább dolgozik, akkor szüneteltetni kell a nyugdíját. Pontosan milyen kivételi szabály érvényesül az öregségi nyugdíjban részesülő egészségügyi dolgozókra az öregségi nyugdíj és az illetmény együttfolyósításának tilalma tekintetében?
Részlet a válaszából: […] 2013. április 29-ével lépett hatályba az egészségügyet érintő egyes törvényeknek az egészségügyi szakellátási felelősséggel kapcsolatos, valamint egyes közszférában foglalkoztatott egészségügyi dolgozók foglalkoztatási helyzetével összefüggő módosításáról szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Távolléti díj számítása és az arra vonatkozó várható módosítás

Kérdés: Segítségüket szeretném kérni távolléti díj számításával kapcsolatban. Általános, 8 órás munkarend esetén, havibér mellett lehetséges-e, hogy ha olyan hónapban megyek szabadságra, amelyben 174-nél kevesebb a ledolgozandó munkaórák száma, akkor kevesebb pénzt kapok, mintha dolgoznék, tekintettel arra, hogy az egy napra eső távolléti díj az alapbér osztva 174-gyel és szorozva 8-cal? Abban a hónapban, amikor szabadságra megyek, az alapbért és a távolléti díjat is 174-gyel való osztással állapítják meg? Így egyes hónapokban "kevésbé éri meg szabadságra menni". Ha ez jelenleg így van, várható-e jogszabály-módosítás? A havi alapbér megállapításánál is alkalmazni kell a 174 órával történő osztás szabályát?
Részlet a válaszából: […] 2013. január 1-jével hatályba léptek az új Munka Törvénykönyvének távolléti díj számításával kapcsolatos előírásai. A távolléti díj számításánál – egyszerűsítési szándékkal – bevezették a 174 órás osztószámot a havi alapbéres bérformában alkalmazott Munka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 30.

Szabadságra jogosító idő meghatározása

Kérdés: A közalkalmazott a "nők 40 éves öregségi nyugdíj"-át igényli 2013. december 1-jétől. 2013. április 1-jétől kezdi meg a felmentését. 2013. augusztus 1-jétől munkavégzés alól mentesül. Erre az utolsó négy hónapra is jár-e a szabadság? A Kjt. 115. §-ának g) pontja szerint a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. §-a (1) bekezdésének b)-k) pontjában meghatározott tartam is munka­viszonynak számít, és jár rá szabadság. De mit jelent az 55. § k) pontja ebben az esetben (munka­viszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartam)? A korábbi Munka Törvénykönyvében átlagkereset időszakára járt, ezt a részt most teljesen kivették a törvényből.
Részlet a válaszából: […] A Munka Törvénykönyve 115. §-ának (1) bekezdése szerint a munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. A (2) bekezdés felsorolja, hogy mely időtartamok minősülnek munkában töltött időnek....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 19.

Szabadságra jogosító idők

Kérdés: A Munka Törvénykönyvének módosítása alapján szabadság a munkában töltött idő alapján jár. A 115. § (2) bekezdése rögzíti, hogy mi minősül munkában töltött időnek. A kérdésünk az lenne, hogy a felmondási idő alatti munkavégzés alóli mentesítés idejére jár-e szabadság, mivel ez alatt az idő alatt már nincs tényleges munkavégzés?
Részlet a válaszából: […] A Munka Törvénykönyve 115. §-ának (1) bekezdése szerint a munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. A (2) bekezdés felsorolja, hogy mely időtartamok minősülnek munkában töltött időnek....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

Felmentés alatt új "költségvetési" jogviszony létesítése, majd ennek felmentéssel történő megszüntetése

Kérdés: Közalkalmazottnak 2011. szeptember 1-jétől öthavi felmentési idővel megszűnt a közalkalmazotti jogviszonya az önkormányzat által elrendelt létszámleépítés miatt. A felmentési idő letelte előtt két nappal megszakította a felmentési idejét, lemondott a végkielégítés kifizetéséről, és 2012. január 28-án újra alkalmazta az iskola más munkakörben. Az új jogszabályi változásoknak megfelelően előreláthatólag 2013. január 1-jétől az önkormányzat által elrendelt létszámleépítésre kerül sor, amibe beleesik a fent nevezett közalkalmazott is. Kérdésünk, hogy mi jár a részére? Jár-e ismét az öthavi felmentési idő, illetve végkielégítés?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 37. §-ának (12) bekezdése szerint, ha a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel, vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 11.

Jogutód nélküli megszűnés esetén a közalkalmazottat megillető juttatások

Kérdés: Kistérségi társulás munkaszervezetének közalkalmazottja vagyok 2006-tól. Az utolsó társulási tanács ülésén született határozat szerint a munkaszervezet jogutód nélkül szűnik meg, illetve tevékenységét megszűnése miatt 2013. január 1-jétől nem folytatja. A munkaszervezet-vezető tájékoztatása szerint ebben az esetben a munkáltató a dolgozók közalkalmazotti jogviszonyát nem felmentéssel szünteti meg, ezért nincs felmentési idő. Akkor hogyan szünteti meg? Amennyiben mégis felmentéssel szűnik meg a munkaviszony, nem jár felmentési idő 2013-ban?
A közalkalmazotti törvény 30. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt – a 30/A-30/B. §-aiban foglalt korlátozással – felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták. Ez a jogszabályhely nem vonatkozik az én esetemre?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 25. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint a közalkalmazotti jogviszony megszűnik a munkáltató jog­utód nélküli megszűnésével. Amennyiben a munkaszervezet a vonatkozó határozat szerint jogutód nélkül szűnik meg, a munkaszervezetnél fennálló valamennyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 20.

Népi ülnök díjazása

Kérdés: Intézményünk egyik dolgozója népi ülnök. Az 1997. évi LXVII. törvény 128. §-ának (1) bekezdése szerint "A munkaviszonyban, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban és szövetkezetnél munkajogi jellegű jogviszonyban álló ülnököt ülnöki működésének időtartamára az átlagkeresete illeti meg." Intézményünk a népi ülnöki teendők ellátásának időtartamára átlagkeresetet számfejt a munkavállalónak. A bíróság által a munkáltatónak átutalt összeget ki kell-e fizetnünk számára (dolgozónk így kétszeres juttatásban részesül), vagy a bíróság által az intézmény részére átutalt összeg a munkavállaló részére számfejtett, intézmény költségeként elszámolt átlagkereset megtérítésére szolgál?
Részlet a válaszából: […]  A 2012. január 3-ától hatályos, a bírák jogállásáról ésjavadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 221. §-ának (1) és (4)bekezdései szerint a munkaviszonyban, kormánytisztviselői, közszolgálati vagyközalkalmazotti jogviszonyban, a fegyveres szerveknél és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 28.

Apákat megillető munkaidő-kedvezmény

Kérdés: Hogyan történik az apákat megillető munkaidő-kedvezmény elszámolásának kontírozása költségvetési szerv esetében?
Részlet a válaszából: […]  Az apákat megillető munkaidő-kedvezmény a gyermek születéseesetén jár a vér szerinti vagy az örökbe fogadó apának, amely öt munkanapotjelent. Ez az éves rendes szabadságon felül jár. A munkaidő-kedvezményttávolléti díjként kell elszámolnia a költségvetési szervnek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 10.
1
3
4
5
6