Online adatszolgáltatás

Kérdés: Kell-e adatot szolgáltatni 2020. július 1-je után az adómentes ingatlan-bérbeadásról kiállított számlákról?
Részlet a válaszából: […] 2020. július 1-jétől egyes áfamentes szolgáltatásokról is kötelező számlát kiállítani az Áfa-tv. 165. §-a (1) bekezdésének előírásai szerint. Az Áfa-tv. 165. §-ának (1) bekezdése szerint 2020. július 1-je után is mentesül a számlakibocsátási kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Bérleti díj mellett kiszámlázott szolgáltatás áfája

Kérdés: Felsőoktatási intézmény az ingatlan-bérbeadás és -hasznosítás vonatkozásában az Áfa-tv. 86 §-a (1) bekezdésének j), k), l) pontja alapján adókötelezettséget választott a 88. § (4) bekezdése alapján. Ebben az esetben az ingatlan-bérbeadási tevékenység kiszámlázásakor helyesen jár-e el, ha fordított áfásan állítja ki a számláját? Ha a bérleti díjon felül eszközhasználatot és közüzemi díjat is számláz ki, ilyen esetben a fő tevékenység áfáját viselve, az eszközhasználatra és a közüzemi díjra (közvetített szolgáltatásra) sem számolhatja fel az áfát? A bérleti díj mellett kiszámlázott közüzemi szolgáltatásokat és az eszközhasználati díjat milyen áfával kell kiszámláznia?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Angol társaság adóalanyisága; szolgáltatás teljesítési helyének meghatározása

Kérdés: Egy magyar rendezvényszervező társaság egy cégcsoport érdekében a világ minden tájáról érkező embereknek oktatást érintő konferenciát szervez Budapesten. A rendezvénnyel kapcsolatos költségek azonban továbbszámlázásra kerülnek egy, az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező társaság/szervezet (a továbbiakban: UK Társaság) részére. Az angol áfaszabályok szerint azonban bizonyos értékhatár alatt az áfaregisztráció nem kötelező. Az angol szabályok szerint abban az esetben, ha egy társaság áfaköteles forgalma a 85 000 fontot meghaladja, akkor áfaregisztráció szükséges. A példa szerinti esetben a társaságnak a társasági adót érintően és a társaságiadó-bevallásában szereplő regisztrációs száma van, azonban áfaszáma nincs, és áfaregisztrációra sem köteles. A fenti tényállás kapcsán kérdésként merült fel, hogy a magyar rendezvényszervező által továbbszámlázott összeg tekintetében az igénybe vevő társaságot a Héa-irányelv, valamint a Vhr. szerint adóalanynak lehet-e tekinteni vagy sem, illetve igényelhet-e a probléma további vizsgálatot az angol fél részéről, valamint az angol adóhatóságtól érdemes-e egy igazolást beszerezni a megrendelő adójogi státuszát illetően vagy sem? Kérdés továbbá, hogy mindezt a Brexit befolyásolhatja-e, ha igen, hogyan?
Részlet a válaszából: […] I. A válaszadás során vélelmeztük, hogy a levelében említett szolgáltatás teljesítési helyének megállapítására nem az Áfa-tv. különös teljesítési hely szabályai-nak valamelyikét kell alkalmazni, hanem az az Áfa-tv. 37. §-a szerinti általános teljesítési hely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Üzemanyag-értékesítés áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Egy társaság üzemanyag-kiszolgálási (beszerzési és értékesítési) tevékenységet végez. A jelenlegi gyakorlat az, hogy áfa szempontjából a légitársaságok felé az úti cél a meghatározó. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha az üzemanyag-kiszolgálási bizonylaton a "Hová" rovatba nem magyarországi úti cél kerül feltüntetésre, akkor áfamentesen, amennyiben magyarországi úti cél kerül feltüntetésre, akkor áfával növelten történik a számlázás. Ezt a bizonylatot a pilóta aláírja, neve nyomtatott betűvel is rákerül a dokumentumra. A fent vázolt tényállással kapcsolatban kérdésként merült fel, hogy termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás történik az üzemanyag értékesítése és kiszolgálása során. Ebből adódóan a termék/szolgáltatás értékesítése után keletkezik-e fizetendő áfa, esetleg az ügylet mentes az áfa alól, vagy az áfa hatályán kívül esik?
További kérdéseink:
– A fentebb vázolt jelenlegi gyakorlat helyes-e?
– A vevő székhelye, tevékenységének jellege befolyásolja-e az ügylet áfabeli megítélését?
– Hogyan minősíthető az áfában a teljesítés jellege (pl. folyamatos)?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 2. §-a értelmében általános forgalmi adót kell fizetni az adóalany által – ilyen minőségében – belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése és szolgáltatásnyújtása után; terméknek az Európai Közösségen (a továbbiakban:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Külföldi színházi szolgáltatás számlázása

Kérdés: Önkormányzatunk (áfaalany) meghívott egy román színházat, ami szintén adóalany, hogy adjon műsort a településen. Az lenne a kérdésem, hogy a román színháznak milyen számlát kell kiállítani, és kell-e az önkormányzatnak áfát fizetni?
Részlet a válaszából: […] Abban az esetben, ha két különböző tagállambeli adóalany között szolgáltatás bonyolódik, akkor először a szolgáltatás teljesítési helyét kell megvizsgálni. A teljesítési helyét a határon átnyúló ügyletek esetében az határozza meg, hogy melyik állam adóhatósága...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Külföldi kiküldetés

Kérdés: Intézményünk dolgozója külföldi kiküldetésben volt, európai uniós országban. Külföldi parkolásról, autópálya-használatról, tankolásról, szállásról és étkezésről szóló számlákat hozott. Kell-e ezek után a számlák után áfát fizetni? A számlákon nem 27%-os áfa van, ezt hogyan könyveljem le?
Részlet a válaszából: […] Közösségi szolgáltatások esetében mindig a teljesítési helyet kell először megvizsgálnunk. A parkolás, autópálya-használat és a szállás ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások, ezért a Héa-irányelv 45. cikke és a magyar áfatörvény 39. §-a szerint ott van, ahol az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Külföldi állampolgárok orvosi ellátása

Kérdés: Egészségügyi intézmény vagyunk. Külföldi állampolgárok is részesülnek orvosi ellátásban, akik ezért térítési díjat fizetnek. Felmerült bennünk, hogy áfamentesen számlázhatunk-e a nem magyar állampolgároknak? Mi a helyzet, ha külföldi cég nevére kérik a számlát?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 37. §-ának (2) bekezdése szerint a nem adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetén a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Határon átnyúló ügyletek áfája

Kérdés: Alanyi adómentes intézmény vagyunk. Megrendeltünk Norvégiából egy adatbázis-elő-fizetési szolgáltatást. Kérte a partner a közösségi adószámunkat, de nekünk nincs olyan. Mi a teendőnk ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] A határon átnyúló szolgáltatások teljesítési helyét az Áfa-tv. 37-49. §-ai alapján kell meghatározni. A teljesítési hely a határon átnyúló ügyletek esetében azt határozza meg, hogy melyik állam adóhatósága felé kell az adófizetési kötelezettséget teljesíteni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Az áfabevallás tájékoztató sorainak kitöltése

Kérdés: Alanyi adómentes adóalany által nyújtott szolgáltatás teljesítési helye harmadik országban (a Közösség területén kívül), például az USA-ban van. Az adóalanynak ebben az esetben, kizárólag a 91. sor kitöltése céljából be kell nyújtania az áfabevallást adatszolgáltatás céljából? Ugyanez a kérdés merül fel, ha a szolgáltatásnyújtás nem az Áfa-tv. 37. §-a alapján esik külföldre.
Részlet a válaszából: […] Az áfabevalláshoz tartozó kitöltési útmutató szerint az áfabevallás 91. sorában kell feltüntetni az Áfa-tv. területi hatályán kívül teljesített szolgáltatásnyújtás ellenértékét, akár közösségi, akár harmadik országos, akár belföldi adóalany felé történt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Motorjavítási szolgáltatás áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Egy magyar társaság megbízást kap egy indiai illetőséggel rendelkező – kapcsolt vállalkozási viszonyban álló – megrendelőtől arra, hogy különböző, autógyártással foglalkozó társaságok tulajdonában álló motorokon javítási szolgáltatást végezzen el. A javítandó motorokba beépítendő alkatrészeket a megrendelő bocsátja a társaság rendelkezésére, és mivel a javítási szolgáltatás elvégzése Magyarországon történik, ezen alkatrészeket szabad forgalomba helyezik. A behozott alkatrészek tulajdonjoga tekintetében elmondható továbbá, hogy a társaság részére történő átadás ellenére továbbra is változatlanul a megrendelő tulajdonában maradnak, a termék feletti tulajdonjog nem száll át a társaságra.
1. Helyes-e az az álláspont, miszerint a társaság tekintendő a Magyarországra behozott alkatrészek importőrének – és így az importhoz kapcsolódó áfafizetési kötelezettség alanyának -‚ továbbá helyes-e az az álláspont, mely szerint az alkatrészek importjával kapcsolatban felmerülő áfa tekintetében a társaság a levonási jogát érvényesítheti, illetve a megrendelőnek nem keletkezik Magyarországon áfaregisztrációs kötelezettsége?
2. Helyes-e az az álláspont, hogy a társaság által nyújtott szolgáltatás – magában foglalva a Magyar-országra behozott termékeknek a motorokba történő beszerelését – komplex szolgáltatásnak minősül, és azon belül a jogügylet domináns céljának, és így az áfakezelést meghatározó fő elemnek a javítási szolgáltatás tekintendő, figyelemmel arra is, hogy a szolgáltatás magában foglalja a motor részét képező alkatrészek határt átlépő mozgatását is?
Részlet a válaszából: […] 1. Az Áfa-tv. 2. §-ának c) pontja kimondja, hogy adót kell fizetni a termék importja után. A termékimport alaptényállását az Áfa-tv. 24. §-ának (1) bekezdése határozza meg. E rendelkezés szerint termékimportnak minősül az olyan terméknek a Közösség területére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.
1
3
4
5
11