215 cikk rendezése:
161. cikk / 215 Dolgozóknak nyújtott étkeztetés
Kérdés: Melegkonyhával rendelkező intézmény vagyunk. Dolgozóink sajnos (fenntartók elvonása miatt) nem részesülnek étkezési támogatásban, konyhánkon egy ebéd nyersanyagnormája 183 Ft (áfásan). Felmerült a polgármester részéről, hogy a dolgozók a fenti összegért egy ebédet kapjanak, a rezsiköltséget "elnyeli" a konyha. Kérdésünk, hogy lehet-e így eljárni, illetve ha nem, akkor a fenti összeg mellett a rezsiköltséggel hogyan kell elszámolni? Jelenleg egy ebéd ára a dolgozóknak 300 Ft, vendégeknek 350 Ft. Mennyi a rezsiköltség alapja: 350-183 vagy 300-183 Ft? Dolgozók esetén lehet-e kétféle térítési díjat kérni ugyanazért az ebédért?
162. cikk / 215 Szociális Gondozási Központ tevékenysége
Kérdés: Segítségüket kérjük az Áfa-tv. 2006-ra vonatkozó előírásainak helyes alkalmazásához a Szociális Gondozási Központ tevékenységével kapcsolatban, az alábbiak szerint: Intézményük egyik alapfeladata szociális étkezés nyújtása, amely az Áfa-tv. alapján adóköteles tevékenység, 15%-os adókulcs alá esik. Az ellátottak étkeztetése úgy történik, hogy intézményünk megvásárolja az adott időszakra vonatkozó ebédadagot, majd a városi önkormányzat szociális ellátásokról szóló rendelete alapján az ellátottak jövedelmi viszonyaitól függő térítési díjat az igénybevevőknek kiszámlázza. Az étkezést igénybe vevők többsége a beszerzési árnál alacsonyabb térítési díjat fizet, a különbözet beépül az intézmény költségvetésébe, és ezt a fenntartó városi önkormányzattól támogatásként kapjuk meg. A vásárolt élelmezés áfájának összegét levonásba helyezzük. Intézményünk a szociális étkeztetésen kívül más áfaköteles tevékenységet nem végez. Kérjük szíves tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az étkezés beszerzési (áfát tartalmazó) ára és az ellátottak által fizetendő (áfás) térítési díj különbözete az Áfa-tv. 22. § (2) bekezdés szerinti szolgáltatásnyújtás ellenértékének minősül-e, adóalapot képező államháztartási támogatás-e, illetve az előzőekben leírt tevékenységgel kapcsolatban kapott finanszírozás árat közvetlenül befolyásoló támogatásnak minősül-e? Intézményünk havi áfabevalló.
163. cikk / 215 Számlázási szabályok
Kérdés: Iskolák, óvodák által beszedett étkezési térítési díjakat hogyan kell bizonylatolni? Elegendő-e a nyugta, vagy mivel egész hónapot fizetnek be a tanulók – tehát a teljesítés nem a befizetéssel egyidejűleg történik –, előre fizetés miatt számlát kell kiállítani? Minden tanuló nevére ki kell-e a számlát állítani, vagy lehet-e csoportos számlát készíteni a napi bevételről? Helyes-e az a gyakorlat, hogy az intézmény nyugtát ad a befizetőnek, majd a nyugták alapján belső számlát állít ki? Sok intézmény füzetbe írja a beszedett bevételt, és a befizetővel aláíratja, a befizető nem kap semmilyen bizonylatot. Ilyen esetben milyen bizonylatot kell a könyvelés részére, illetve az adóbevalláshoz készíteni? Milyen esetben alkalmazható a belső számla?
164. cikk / 215 Összhangba hozhatók-e a 9. számlaosztály és az adósok főkönyvi számlái?
Kérdés: A költségvetési szerv által kiállított számla (bizonylat) alapján befolyt összegeket a 91. Intézményi működési bevételek, a 92. Önkormányzatok működési bevételei, illetve a 93. Felhalmozási és tőkejellegű bevételek számlacsoport forgalmi számláin kell kimutatni. Ugyanakkor negyedévente a számla (bizonylat) összegét követelésként is elő kell írni, vagy az adósok, vagy a vevők között. Vagyis minden számla (bizonylat) összekapcsolható bevétel miatt a 9-es számlaosztály valamely számlájával, állományváltozás miatt a 28-as számlaosztály valamely számlájával. A 941-es és a 921-926-ig főkönyvi számok az adósokhoz tartoznak, de ezenkívül vannak esetek, mikor nem tudjuk eldönteni, hogy adósok vagy a vevők közé kell-e felvenni a követelést. Egyértelműen beazonosíthatók-e a 9-es alosztálybeli főkönyvi számok, amelyekhez kapcsolódó számla (bizonylat) összegét a 281. Adósok főkönyvi számlára kell könyvelni?
165. cikk / 215 Támogatások áfája
Kérdés: Önkormányzati iskola vagyunk, nincs saját konyhánk, az étkeztetést támogatásból "vásároljuk". Ezt a támogatást nem címzetten kapjuk. 1. Beírható-e az áfabevallás 50. sorába a 15%-os vásárolt élelmezés és annak áfája? (Az élelmezés áfáját elkülönítjük nyilvántartásainkban). 2. Ha nem, és csak az arányosítással levonható áfaalap és áfa szerepel az 53. sorban, akkor a beszedett térítési díjakkal szemben hol van a vásárolt élelmezés számlákban – általunk – kifizetett áfa beszámítva? 3. Az arányosítás képlete megfelel a törvényben meghatározottaknak? AK étk. tér. (nettó) gyermek + felnőtt + AK bevételek (nettó) (terembér) = 0,... (arányszám) AK étk. tér. nettó + AK egyéb bevétel (nettó) + AM bevétel + 3 havi teljes finansz. (bér + dologi) Arányszám x kiadások összes áfája = X forint Az 53. sorba beírandó áfa (levonható áfa) = X forint (ezer forintban)
166. cikk / 215 Helyi bérletek juttatásához kapcsolódó adókötelezettség
Kérdés: Intézetünk a helyi utazási bérletek 50%-át téríti meg a dolgozóknak a bérlet leadása ellenében, de sem a dolgozó, sem az intézet nevére számlát nem kérünk. A havibérlet teljes ára 3026 Ft. Emellett 4000 Ft értékű étkezési hozzájárulást fizetünk a dolgozóknak, választásuk szerint vagy étkezési utalvány formájában, vagy az intézetben étkezők térítési díjának csökkentése formájában. Kérdésünk, hogy ebben a formában az utazási bérlet térítése adómentes juttatás-e?
167. cikk / 215 Arányosítás példával
Kérdés: Nappali ellátást nyújtó önkormányzati, szociális intézmény vagyunk. Tevékenységünk az áfa szempontjából – a szociális étkezés és továbbszámlázott szolgáltatás kivételével – tárgyi adómentes. Az intézményfinanszírozást havonta megosztva, nevesítve kapjuk külön a tárgyi adómentes tevékenységre és külön a szociális étkeztetésre. Konyháinkat az önkormányzat 2004. november 1-jétől vállalkozásba adta, így a szociális étkezőink részére vásároljuk az élelmezést. A Szoc-tv. alapján megállapított személyi térítési díjat intézményünk az ellátottak felé számlázza és be is szedi. Ez kevesebb, mint a ténylegesen fizetendő összeg. A vállalkozó számlája és az intézmény által beszedett térítési díj különbözetét az önkormányzat finanszírozza. Ez a nevesített intézményfinanszírozás az adóköteles tevékenységre. Kiadásainkat és bevételeinket teljesen el tudjuk különíteni adóköteles és adómentes tevékenységre. Intézményünkhöz tartozik még az Otthoni Ápolási Szolgálat, melynek tárgyi adómentes működését az OEP finanszírozza, más bevétele nincs. A megyei munkaügyi központtól – átvett pénzeszközként – közhasznú foglalkoztatásra, pályázat útján, kizárólag munkabérre és járulékaira támogatást kapunk. A polgármesteri hivatal közcélú dolgozók foglalkoztatására – átvett pénzeszközként – kizárólag munkabérre és járulékaira ad támogatást. Évente pályázunk valamilyen tárgyi adómentes tevékenységre (jelzőrendszeres házigondozás, közösségi pszichiátriai ellátás). A következő adatok alapján kérjük segítségüket az áfa helyes megállapításában. Tevékenységünk éves szinten a következőképpen alakul: Bevételek: Intézményfinanszírozás: szociális étkezésre10 000 E Ft tárgyi mentes tevékenységre160 000 E Ft OEP-támogatás:8 000 E Ft Megyei munkaügyi központ (csak bér és járulékokra):2 000 E Ft Polgármesteri hivatal (csak bér és járulékokra):3 000 E Ft Pályázat tárgyi mentes tevékenységre:2 500 E Ft Továbbszámlázott szolgáltatások (a konyhák bérbe adása miatt, energia-ktg., biztosítás, telefon 25% áfával):2 000 E Ft Működési bevételek: Szociális étkezés (áfa nélkül):25 000 E Ft Tárgyi mentes bevétel:11 000 E Ft Kiadások: Adóköteles Vásárolt élelmezés:35 000 E Ft Továbbszámlázott szolgáltatás:1 900 E Ft Tárgyi mentes: Otthoni Ápolási Szolgálat OEP-tám.8 000 E Ft Bér és járulékok (munkaügyi központ):2 000 E Ft Bér és járulékok (polgármesteri hivatal):3 000 E Ft Többi tárgyi mentes tevékenység:171 100 E Ft Pályázat:2 500 E Ft
168. cikk / 215 Nyugta-, illetve számlakibocsátás
Kérdés: Intézményi étkeztetés esetén, ha a tanulók és az alkalmazottak nem készpénzben, hanem csekken fizetik be a térítési díjat, kell-e minden egyes csekkhez nyugtát kibocsátani, vagy csak kérésre számlát?
169. cikk / 215 Munkahelyi étkeztetés elszámolása
Kérdés: A munkahelyi étkeztetés nálunk nem saját konyháról történik. Helyes-e az elszámolásunk? Bruttó módon végezzük: – megvásároljuk a dolgozóknak (vásárolt élelmezés), – eladjuk (kiszámlázzuk), az alkalmazottak befizetésére könyveljük, – számla alapján elszámoljuk az étkezési hozzájárulást.
170. cikk / 215 Támogatások arányosítása
Kérdés: Önkormányzatunk 2003. évben pályázaton elnyert támogatás igénybevételével konyhaépítés beruházást kezdett el. A támogatást nettó módon igényeltük. Az építési napló 2003-ban megnyitásra került, a kivitelező a számlát 2004-ben nyújtotta be. A jelenleg üzemelő (a beruházással kiváltandó) konyha bevételei: adóköteles térítési díj, valamint a saját bevételük kiegészítve a tevékenységgel összefüggő költségek mértékéig intézményfinanszírozásra nyújtott támogatásnak. (Az önkormányzat az óvodai iskolai intézményi étkeztetéshez normatív állami támogatásban részesül.) A kivitelező számlájában szereplő áfa milyen mértékben igényelhető vissza?
