226 talált cikk a térítési díj kifejezésre

Kérdés: A napközis gyerekeknek kötelező-e a háromszori étkezés, vagy – a szülő kérésére – engedélyezheti-e az iskola, hogy csak ebédet kérjenek, tízórait, uzsonnát nem?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású, önállóan gazdálkodó általános iskolánk főzőkonyhával rendelkezik. Főzünk a saját diákjainknak (menzások, napközisek), és a szintén önkormányzati fenntartású óvodáknak, öregek otthonának, szociális étkezőknek, vendégeknek és saját dolgozóinknak. A többi intézmény étkeztetését a GAMESZ-nek számlázzuk. Az alapító okiratunkban szerepel ez a tevékenységünk. Az új Áfa-tv. 85. §-a szerint mely tevékenységünk mentes az adó alól, hogyan alakul a gyerekektől beszedendő térítési díj (eddig nyersanyagnorma+áfát szedtünk), a raktárra bevételezett élelmiszer áfájának levonhatósága (a mentes és köteles tevékenységhez való felhasználás aránya csak utólag derülhet ki), a fenntartó által nettóban meghatározott nyersanyagnormát kell-e változtatni (a le nem vonható áfát bele kell-e venni)? Ez az esetleges mentesség választható, vagy kötelező érvényű? Ha mentes a diákétkeztetés, akkor a gyermekvédelmi törvény 148. § (4) bekezdését miért nem változtatták meg?

Kérdés: Szeretnék állásfoglalást kérni az új Áfa-tv. szerint az alábbiakban: – Önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény vagyunk, melynek négy, részben önálló intézménye van; – A bölcsődék tárgyi adómentes tevékenység (gyermekfelügyelet) mellett adóköteles étkeztetést végeznek; – A bölcsődéknek saját konyhájuk van; – Önkormányzati rendelet alapján a helyi lakos gyermekek ingyen étkeznek, a többi gyermek térítési díjat fizet; – Működést finanszírozó önkormányzati támogatásban részesülünk, melyet egy összegben kapunk; – Bizonylatok alapján tudom kimutatni, hogy mennyi támogatást vettem igénybe az étkeztetésnél. A kérdésem az lenne, hogy az új Áfa-tv. szerint hogyan számolom az áfát? (Idáig alkalmaztam megosztást és arányosítást, és számításaim az APEH-revízió szerint is rendben voltak.) A támogatást továbbra is bele kell venni a képletbe?

Kérdés: 1. Intézményünk költségvetési szerv. Alkalmazhat-e pénztárgépet (fénymásolás, internethasználat)? 2. Tábori étkezési befizetéshez használható-e még a B318-221 r.sz. számú Elszámolás az étkezési térítési díjakról, vagy számlát kell adni minden egyes gyermeknek?

Kérdés: Önkormányzatunk éves adóbevalló. Gazdasági tevékenysége csak az óvodai, iskolai, munkahelyi, minimális vendégétkezés és a telefonos magánbeszélgetések (ez szintén csak pár ezer forint) után van. Az étkeztetés az óvoda szakfeladatán történik, és sajnos nem kértük az áfakörből való kilépést. Az Áfa-tv. módosítása szerint az óvodához kapcsolódó szolgáltatásnyújtás adómentes tevékenységnek minősül. Kérdeznénk, hogy ebben az esetben az étkeztetés után befizetendő térítési díjra kell-e áfát számolni, a számlát áfásan kell-e kiállítani?

Kérdés: Egy középiskola (költségvetési szerv) alapító okiratában szerepel a közétkeztetés. Az Áfa-tv. 85. § alapján tekinthető-e adó alóli mentességnek az étkezéssel kapcsolatos áfa, ha az étkezést egy gt.-ből, mint vásárolt élelmezést megveszi, és azt kiszámlázza a tanulóknak (térítési díjként)?

Kérdés: Intézményünk működési körébe iskolák, bölcsődék és szociális intézmények étkeztetése tartozik. Tevékenységünkhöz az önkormányzati támogatást intézményi finanszírozásként kapjuk. Többek között a Költségvetési Levelek év elején megjelent számaiban az jelent meg, hogy ebben az esetben a támogatás nem adóalap, csak az ellátottak étkezési térítési díja és kapcsolódó beszerzése előzetesen felszámított áfája teljes egészében levonható. Esetünkben az önkormányzat képviselő-testülete az ellátottak térítési díját határozza meg (ha közben árváltozás történik, azt a rendelet nem követi le). Az intézményfinanszírozás nem étkezési finanszírozás, nincs lejelentve a tényleges adagfogyasztás az önkormányzat felé, a felügyeleti támogatást intézményfinanszírozásként kapjuk. Jól értelmezzük, hogy a támogatás ebben az esetben nem adóalap?

Kérdés: Személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat biztosító költségvetési intézmény vagyunk. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása érintette az intézményi térítési díjak megállapítását. A nappali ellátásban részesülők esetében már nem csak az fizet az ellátásért térítési díjat, aki az étkezést igénybe veszi, hanem az is, aki nem veszi azt igénybe. Ezt figyelembe véve két intézményi térítési díjat kell meghatározni. Egy alacsonyabbat a csak "tartózkodók" számára, és egy magasabbat a teljes ellátást igénybe vevők számára. Az önkormányzat helyi rendeletében ennek megfelelően szabályozta az intézményi térítési díjat. Helyesen alkalmazzuk-e az Áfa-tv. 30. § (1) bekezdésében hivatkozott 2. sz. melléklet szerinti adómentességet – mint szociális ellátás (SZJ 85.3) – a teljes ellátást igénybe vevők részére megállapított térítési díjnál is, csakúgy, mint a bentlakásos intézményi ellátás komplex gondozási díjánál? Korábban, amíg a nappali intézményben csak az étkezésért lehetett térítési díjat megállapítani, az étkezést áfaköteles szolgáltatásnak tekintettük.

Kérdés: A 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet szerint személyes gondoskodást nyújtó intézmények térítési díjának megállapításával kapcsolatban kérdezzük, hogy amennyiben jelzálog terhére történik a térítési díj megállapítása, azt havonta elő kell-e írni, és követelésként (hátralékként) ki kell-e mutatni a mérlegben amellett, hogy a 0-s számlaosztályban az ingatlant terhelő jelzálog összegét szerepeltetni kell? Ha igen, mely jogszabályok írják elő a mérlegben való szerepeltetés kötelezettségét?

Kérdés: Önkormányzatunk a szociális étkezők részére más önkormányzat konyhájától vásárolja az ebédet. Az étkezőktől beszedett intézményi térítési díjat, amely ugyan nem annyi (kevesebb), mint az ebédért ténylegesen az önkormányzat által megfizetett összeg, közvetített szolgáltatásként vagy intézményi működéshez kapcsolódó egyéb bevételként kell könyvelni?