Dolgozói étkeztetés

Kérdés: Intézményünk egy idősek otthona, mely melegkonyhával rendelkezik. Dolgozóink egy része igénybe veszi a kedvezményes étkezést, ők az élelmezési nyersanyagnorma 100 százalékát fizetik meg. A dolgozók másik része nem veszi igénybe az étkezést, részükre adható-e étkezési hozzájárulás? Ebben az esetben igénybe vehetik-e esetenként az étkezést a rezsiköltséggel növelt térítési díj megfizetése esetén?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató által nyújtott melegétkezés, illetve étkezésiutalvány – törvényben meghatározott mértékű – adómentességének nem feltétele,hogy valamennyi alkalmazott azonos formában kapja az étkezési juttatást. Ígynincs akadálya annak, hogy az alkalmazottak egy része...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.

Közgyógyellátási igazolvány utáni térítési díj

Kérdés: Az alábbi problémák megoldásához kérjük segítségüket. Hová kell helyesen könyvelni az 1993. évi III. tv. 53. § (1) bekezdésében meghatározott méltányosságból kiállított közgyógyellátási igazolvány után a megyei egészségbiztosítási pénztárnak fizetett térítési díj összegét?
Részlet a válaszából: […] A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló1993. évi III. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott méltányosságbólkiállított közgyógyellátási igazolvány után a megyei egészségbiztosításipénztárnak fizetett térítési díj összegét, mint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnak fizetett hozzájárulás

Kérdés: Hová kell helyesen könyvelni az 1993. évi III. tv. 50. § (2) bekezdése alapján kiállított és az 53. § (1) bekezdésben meghatározott egészségbiztosítási pénztárnak fizetett térítési díj összegét?
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott jogszabály alapján a kérdésre nem lehetválaszt adni, mert a kérdés nem kapcsolódik az idézett törvény §-aihoz.A munkáltató által – a munkavállalók részére – az önkénteskölcsönös biztosítópénztáraknak átutalt munkáltatói hozzájárulások,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 8.

Étkeztetés áfája

Kérdés: 2006. január 1-jétől megszűnt az adóalapot nem képező államháztartási támogatások miatti arányosítás. Tárgyi mentes oktatás és adóköteles étkeztetés (vásárolt) tevékenységet végzünk. Működést finanszírozó támogatásban részesülünk, melyet egy összegben és nem adóköteles tevékenységre vagy céltól független támogatásként kapunk. Azt, hogy az étkeztetésnél mennyi támogatást vettem igénybe, a meglévő bizonylataim alapján tudom kimutatni. Pl. A vállalkozó számlája alapján az étkeztetés összköltsége: 200 000 Ft + 30 000 Ft (áfa) Tanulóktól befolyt térítési díj: 150 000 Ft + 22 500 Ft (áfa) Támogatás a két tétel különbsége: 50 000 Ft + 7500 Ft (áfa) Hogyan járok el helyesen a vállalkozó számlájának áfakönyvelésekor? 1. Levonhatom a teljes összeget, azaz a 30 000 Ft-ot, mert bevalláskor befizetendő áfaként szerepeltetem a tanulóktól befolyt térítési díj utáni áfát, 22 500 Ft-ot és a támogatásra jutó áfát, 7500 Ft-ot is. (Így az egyenlegem ebben az esetben 0 Ft.) 2. Nem vonhatom le a teljes 30 000 Ft-ot, csökkentem a támogatásra jutó áfával: 30 000 x 150 000 = 22 500 Ft-ot tudok levonható áfaként beállítani. 150 000 + 50 000 Befizetendő áfaként csak a tanulóktól befolyt térítési díj áfáját szerepeltetem. Ha egyik megoldás sem jó, kérem Önöket, hogy a példa alapján szíveskedjenek tájékoztatni, segítséget nyújtani.
Részlet a válaszából: […] A szóban forgó esetben a támogató és a támogatott önállóköltségvetési intézmény között nem jön létre áfa hatálya alá tartozó ügylet. Atámogatott intézmény ellenérték fejében nem vállal kötelezettséget azönkormányzattal szemben, ezért ezen ügylet tekintetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.

Szociális alapon nyújtott étkeztetés

Kérdés: Önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény vagyunk. Tevékenységi körünkbe tartozik tárgyi adómentes tevékenység, illetve adóköteles tevékenység is. 2006. március 1-jétől a városi önkormányzat feladatkörünkbe utalta a városban élő idős betegek szociális étkeztetését. A szociális gondozás, támogatói szolgálat feladatkörét továbbra is a városban működő szociális intézmény látja el. Konyhával nem rendelkezünk, ezért egy másik költségvetési intézménytől vásároljuk az ételt. Nyersanyagköltséget és rezsiköltséget számláznak felénk áfával, továbbá intézményi szinten is felmerülnek költségek. (Gázolaj, benzin, autó-karbantartás stb.) Mi az ellátottak felé állítunk ki 15%-os tartalmú számlát a szociális étkeztetésről. Természetesen az általunk beszedett étkeztetés bevétele nem fedezi a kiadásokat, ezért önkormányzati támogatás is kapcsolódik a feladatellátáshoz. A főkönyvben a tevékenység kiadásait és bevételeit teljes mértékben el tudjuk különíteni. Könyvelőprogramunk lehetőséget nyújt arra, hogy a szociális étkeztetés szakfeladatra csak az ezzel kapcsolatos kiadásokat és bevételeket könyveljük. Az adót milyen mértékben lesz jogunk levonni, kell-e arányosítani? (Ismereteim szerint 2006. január 1-jétől nem kötelező a költségvetési intézményeknek alkalmazni az áfaarányosítás szabályait.) Miután az étel kiszállításához üzemanyagként gázolajat és benzint is vásárolunk, ezek beszerzési áfáját levonhatjuk-e, vagy csak a gázolaj után, hiszen az Áfa-tv. 33. §-a alapján nem vonható le motorbenzin beszerzése utáni áfa?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt a szociális étkeztetés adómértékét szükségesvizsgálni a szóban forgó esetben. A szociális étkeztetést önmagában 15%-os adóterheli az Áfa-tv. 1. számú melléklet II. részének 69. sorában foglaltakszerint. Amennyiben azonban a szociális ellátás részeként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.

Dolgozóknak nyújtott étkeztetés

Kérdés: Melegkonyhával rendelkező intézmény vagyunk. Dolgozóink sajnos (fenntartók elvonása miatt) nem részesülnek étkezési támogatásban, konyhánkon egy ebéd nyersanyagnormája 183 Ft (áfásan). Felmerült a polgármester részéről, hogy a dolgozók a fenti összegért egy ebédet kapjanak, a rezsiköltséget "elnyeli" a konyha. Kérdésünk, hogy lehet-e így eljárni, illetve ha nem, akkor a fenti összeg mellett a rezsiköltséggel hogyan kell elszámolni? Jelenleg egy ebéd ára a dolgozóknak 300 Ft, vendégeknek 350 Ft. Mennyi a rezsiköltség alapja: 350-183 vagy 300-183 Ft? Dolgozók esetén lehet-e kétféle térítési díjat kérni ugyanazért az ebédért?
Részlet a válaszából: […] A személyi jövedelemadó szempontjából természetbenijuttatásnak minősül a magánszemélynek juttatott termék, nyújtott szolgáltatáspiaci értékéből az az összeg, amelyet a magánszemélynek nem kell megfizetnie(megtérítenie).A munkavállalónak nyújtott juttatások esetében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.

Szociális Gondozási Központ tevékenysége

Kérdés: Segítségüket kérjük az Áfa-tv. 2006-ra vonatkozó előírásainak helyes alkalmazásához a Szociális Gondozási Központ tevékenységével kapcsolatban, az alábbiak szerint: Intézményük egyik alapfeladata szociális étkezés nyújtása, amely az Áfa-tv. alapján adóköteles tevékenység, 15%-os adókulcs alá esik. Az ellátottak étkeztetése úgy történik, hogy intézményünk megvásárolja az adott időszakra vonatkozó ebédadagot, majd a városi önkormányzat szociális ellátásokról szóló rendelete alapján az ellátottak jövedelmi viszonyaitól függő térítési díjat az igénybevevőknek kiszámlázza. Az étkezést igénybe vevők többsége a beszerzési árnál alacsonyabb térítési díjat fizet, a különbözet beépül az intézmény költségvetésébe, és ezt a fenntartó városi önkormányzattól támogatásként kapjuk meg. A vásárolt élelmezés áfájának összegét levonásba helyezzük. Intézményünk a szociális étkeztetésen kívül más áfaköteles tevékenységet nem végez. Kérjük szíves tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az étkezés beszerzési (áfát tartalmazó) ára és az ellátottak által fizetendő (áfás) térítési díj különbözete az Áfa-tv. 22. § (2) bekezdés szerinti szolgáltatásnyújtás ellenértékének minősül-e, adóalapot képező államháztartási támogatás-e, illetve az előzőekben leírt tevékenységgel kapcsolatban kapott finanszírozás árat közvetlenül befolyásoló támogatásnak minősül-e? Intézményünk havi áfabevalló.
Részlet a válaszából: […] A felvetett probléma tisztázása során mindenekelőttszükséges megjegyezni, hogy amennyiben az Áfa-tv. kivételt nem tesz, áfakötelesminden ellenérték ellenében végzett termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás.Így tehát kétségtelenül adófizetési kötelezettség alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

Számlázási szabályok

Kérdés: Iskolák, óvodák által beszedett étkezési térítési díjakat hogyan kell bizonylatolni? Elegendő-e a nyugta, vagy mivel egész hónapot fizetnek be a tanulók – tehát a teljesítés nem a befizetéssel egyidejűleg történik –, előre fizetés miatt számlát kell kiállítani? Minden tanuló nevére ki kell-e a számlát állítani, vagy lehet-e csoportos számlát készíteni a napi bevételről? Helyes-e az a gyakorlat, hogy az intézmény nyugtát ad a befizetőnek, majd a nyugták alapján belső számlát állít ki? Sok intézmény füzetbe írja a beszedett bevételt, és a befizetővel aláíratja, a befizető nem kap semmilyen bizonylatot. Ilyen esetben milyen bizonylatot kell a könyvelés részére, illetve az adóbevalláshoz készíteni? Milyen esetben alkalmazható a belső számla?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 43. § (1) bekezdése értelmében az adóalanyköteles az általa teljesített termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásrólszámlát, vagy ha a fizetés a teljesítéssel egyidejűleg készpénzzel vagykészpénz-helyettesítő eszközzel történik, kérésre – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.

Összhangba hozhatók-e a 9. számlaosztály és az adósok főkönyvi számlái?

Kérdés: A költségvetési szerv által kiállított számla (bizonylat) alapján befolyt összegeket a 91. Intézményi működési bevételek, a 92. Önkormányzatok működési bevételei, illetve a 93. Felhalmozási és tőkejellegű bevételek számlacsoport forgalmi számláin kell kimutatni. Ugyanakkor negyedévente a számla (bizonylat) összegét követelésként is elő kell írni, vagy az adósok, vagy a vevők között. Vagyis minden számla (bizonylat) összekapcsolható bevétel miatt a 9-es számlaosztály valamely számlájával, állományváltozás miatt a 28-as számlaosztály valamely számlájával. A 941-es és a 921-926-ig főkönyvi számok az adósokhoz tartoznak, de ezenkívül vannak esetek, mikor nem tudjuk eldönteni, hogy adósok vagy a vevők közé kell-e felvenni a követelést. Egyértelműen beazonosíthatók-e a 9-es alosztálybeli főkönyvi számok, amelyekhez kapcsolódó számla (bizonylat) összegét a 281. Adósok főkönyvi számlára kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A költségvetési beszámoló részét képező Pénzforgalmijelentésben részletesen be kell mutatni az időszakban ténylegesen befolyt,befizetett bevételeket. A bevételi űrlapok egyes soraiban kimutatandó bevételektartalmára vonatkozóan az elemi költségvetés összeállításához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.

Támogatások áfája

Kérdés: Önkormányzati iskola vagyunk, nincs saját konyhánk, az étkeztetést támogatásból "vásároljuk". Ezt a támogatást nem címzetten kapjuk. 1. Beírható-e az áfabevallás 50. sorába a 15%-os vásárolt élelmezés és annak áfája? (Az élelmezés áfáját elkülönítjük nyilvántartásainkban). 2. Ha nem, és csak az arányosítással levonható áfaalap és áfa szerepel az 53. sorban, akkor a beszedett térítési díjakkal szemben hol van a vásárolt élelmezés számlákban – általunk – kifizetett áfa beszámítva? 3. Az arányosítás képlete megfelel a törvényben meghatározottaknak? AK étk. tér. (nettó) gyermek + felnőtt + AK bevételek (nettó) (terembér) = 0,... (arányszám) AK étk. tér. nettó + AK egyéb bevétel (nettó) + AM bevétel + 3 havi teljes finansz. (bér + dologi) Arányszám x kiadások összes áfája = X forint Az 53. sorba beírandó áfa (levonható áfa) = X forint (ezer forintban)
Részlet a válaszából: […] A kérdésben vázolt esetben – mivel az étkezéshez kapcsolódótámogatás a folyósításkor nem címzetten elkülönülve érkezik – a "vásároltétkezést" terhelő adót nincs mód arányosítás nélkül, teljes egészében levonhatóadóként szerepeltetni a bevallás 50. sorában....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.
1
15
16
17
21