183 talált cikk az üzembe helyezés kifejezésre

Kérdés: Kincstári körbe tartozó központi költségvetési szervként INTEREG pályázaton elnyert összeget használtunk fel fejlesztési célokra 2006-ban, 2007. évre áthúzódó zárójelentéssel. A pályázat tartalmi előírása szerint a VÁTI Kht. (Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht.) a támogatás összegét nem a mi számlánkra utalta, hanem – az 5 százalék önrész teljesítését igazoló terhelési értesítés és a számla eredeti példányának megküldése alapján – közvetlenül fizetett a számlát kibocsátó szállítónak. Erről azonban információt csak 2007 júliusában kaptunk. Részünkről 2006. 12. 31-ig minden átutalás megtörtént, a beruházás elkészült. A VÁTI az ellenőrzés során sérelmezte, hogy az általa kifizetett tételek miért nem szerepelnek a mi folyószámla-nyilvántartásunkban. Mi a helyes számviteli eljárási rend ilyen esetben? Meg kell jeleníteni a 0-ás számlaosztály kötelezettségvállalási számlán, illetve az 1. számlaosztály forgalmi számláin a 95 százalék kifizetését, ami nyilván előirányzat-módosítást is igényelni fog, annak ellenére, hogy a 95 százalék nem fut keresztül a költségvetési szerv pénzforgalmán? Mikor vehetem állományba az elkészült létesítményt, ha a pénzügyi teljesítés a VÁTI részéről 2007-re áthúzódik, ugyanakkor a költségvetési szervnek erről nincs tudomása? Elfogadható-e az a megoldás, hogy csak az 1. számlaosztály állományi számláin könyveljük a növekedést a 412. számlával szemben a 95 százalékos részre vonatkozóan a rendelkezésre álló dokumentumok alapján abban az évben, amikor részünkről a beruházás befejeződött?

Kérdés: 2006. évben kis értékű tárgyi eszközként lett könyvelve beszerzés, melynek felhalmozásként kellett volna szerepelni a könyvviteli mérlegben. 2007. évben milyen rendezési tétellel tudom átkönyvelni a nagy értékű tárgyi eszközök közé?

Kérdés: Önkormányzatunk fénymásolót vásárolt pénzügyi lízing keretében. Havonta 5 éven át törlesztünk, a számlán lízingdíj, kamat és árfolyamveszteség, ill. árfolyamnyereség kerül feltüntetésre. Hogyan kell helyesen könyvelni? Év végén értékcsökkenést is el kell számolni a gép után?

Kérdés: 2006. évben pályázati támogatással építettünk ebédlőt utólagos finanszírozással, a támogatást 3 év alatt kapjuk meg. A kivitelezővel történt megállapodás alapján neki is három részletben fizetjük a számlát, az első részlet 2006-ban kifizetésre került. Műszaki átadás, üzembe helyezés, birtokbavétel megtörtént. Hogyan kell lekönyvelni, hogy az ingatlanvagyon kataszterrel is egyezőség legyen, mivel abban a 22 milliós összeget kell szerepeltetni, az állománybavételi bizonylat alapján?

Kérdés: Adott társaság 2005. július hónapban ingatlant vásárolt, melyet 2005. július-augusztus hónapokban bérbe adott. Tekintettel a bérbeadás tárgyi adómentességére, az ingatlan beszerzési árában szereplő általános forgalmi adót nem helyezte levonásba. Egyéb tárgyi adómentes tevékenysége nem volt, ezért a tételes elkülönítést alkalmazta. 2005. szeptember hónaptól az ingatlanban adóköteles tevékenységet folytatott, melyből bevétel csak 2005. év után realizálódik.

Kérdés: Települési önkormányzat újonnan megalakult képviselő-testülete munkája segítése érdekében laptop számítógépek beszerzését határozta el a következők szerint. Az önkormányzat (a polgármesteri hivatal) megvásárolja a gépeket, kvázi megelőlegezi az árát, és használatba adja a képviselőknek. Ők rendeletben rögzített módon lemondanak tiszteletdíjukról a vételár erejéig, arra az időtartamra. Ezután a laptop a képviselők saját tulajdonába kerül. Mi az eljárás hivatalos számviteli lebonyolításának rendje? (Nyilvántartásba vétel, écs-elszámolás, kivezetés, továbbszámlázás stb.)

Kérdés: Intézményünk 2005-ben tárgyi eszközöket rendelt meg és vételezett be, majd térítésmentes átadással azokat másik költségvetési szervnek átadta. A számlák pénzügyi teljesítésére azonban csak 2006-ban került sor. Mivel a tárgyi eszközök kivezetése még 2005-ben megtörtént, kérdésünk az, hogy a pénzügyi rendezés (a beruházási kiadás) könyvelése hogyan történik 2006-ban?

Kérdés: Az intézményi beruházási előirányzat-maradványt fel lehet-e használni a következő évben dologi kiadások teljesítésére?

Kérdés: Önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező költségvetési intézmény vagyunk. Bérleti szerződést kötöttünk egy gazdálkodó szervezettel. A bérleti szerződés értelmében a gazdálkodó szervezet 20 éves időtartamra bérel az intézményünktől egy, a kezelésünkben és üzemeltetésünkben lévő sportlétesítmény területéből egy meghatározott területet és ingatlant. A sportlétesítmény az önkormányzat tulajdonában van. A bérelt beépítetlen területen a bérlő beruházást, sportlétesítményt, parkolót épít, a meglévő, kezelésünkben lévő ingatlanon felújítást és bővítést végez. A területhasználatért a tulajdonos döntése alapján 20 évre a bérleti díj megegyezik a meglévő épületen végzett felújítás, valamint a parkolókiépítés kivitelezési költségével. Így a szerződés szerint bérleti díj fizetésére nem kerül sor. A beruházással megvalósított sportlétesítmény és parkoló, valamint a meglévő épület bővítésével kialakított felépítmény a bérlő tulajdonában marad. A beruházás és felújítás kivitelezési költségeiről a bérlő az üzembe helyezés után tájékoztatja intézményünket. A tájékoztatás alapján az egy évre eső bérleti díjat intézményünk kiszámlázza a bérlő részére, melyből a bérleti szerződés alapján a bérlő csak az áfa összegét köteles megfizetni. Helyes-e, ha az intézményünk áfabefizetési kötelezettsége intézményünk áfaelszámolási időszakának utolsó napja (minden év december 31. napja, havi bevalló az intézmény)? A bérleti szerződésben elszámolási időszakot nem állapítottunk meg. Mit kell tenni, ha 2005. évben nem fejeződött be a beruházás, akkor az áfa befizetése, bevallása mikor esedékes? Helyes-e, ha az alábbiak szerint számlázunk: SZJ: 62.62.10 Sportlétesítmény bérbeadása rendeltetésszerű használatra 15 százalék áfa (intézményünk 2005. 01. 01. napjától az ingatlan-bérbeadás tekintetében az általános szabályok szerinti adózást választotta). Helyes-e, ha a számlán az adóalapot és az áfát is feltüntetjük, illetve ha ez így jó, a kibocsátott számla alapján helyes-e, ha csak az áfát fizeti meg a bérlő [Áfa-tv. 43. § (4) bekezdés rendelkezései vonatkoznak erre az esetre]?

Kérdés: Éves karbantartási munkák során elektromos zárakat vásároltunk meglévő ajtókhoz (darabonként bruttó 53 000 forint értékben), illetve a gépjárművekhez téli gumit (darabonként bruttó 80000 forint értékben). A költségvetési szerv nem jogosult áfa-visszaigénylésre, tehát a bruttó összeg a beszerzés költsége. A beszerzett terméket az 54-es számlacsoportba, karbantartás anyag, alkatrészként el lehet-e számolni, vagy mint nagy értékű tárgyi eszközt, az 1-es számlaosztályban kell nyilvántartani?