Önkormányzati képviselőknek juttatott helyi bérlet adózása

Kérdés: Önkormányzatunk az 1994. évi LXIV. törvény 16. § (1) bek. a) pontja, valamint a képviselők és bizottsági tagok díjazásáról szóló helyi rendelet alapján (természetbeni juttatásként) a képviselőnek helyi utazási bérletet juttat – bérletleadás és számla nélkül – pénzben. A helyi utazási bérleten kívül a képviselőt megilleti a Képviselők Közlönyének előfizetése; a városháza közvetlen környékén ingyenes parkolás és az önkormányzat sportintézményei szolgáltatásainak térítésmentes igénybevétele. Kizárólag készételvásárlásra jogosító utalványban vagy más ingyenes étkezési juttatásban a képviselő nem részesül. Az Szja-tv. 2005-ben életbe lépő rendelkezései szerint a munkavállalónak ingyenesen juttatott helyi utazási bérlet és az 1. számú melléklet 8.17. pontjában említett juttatás hiányában a havi 2000 forintot meg nem haladó összeg adómentes. Kérdésünk, hogy a helyi utazási bérlet juttatásánál – a jelenleg alkalmazott gyakorlat jogszerű-e, – keletkezik-e adófizetési kötelezettség az önkormányzat számára a 2000 Ft feletti rész után, – az önkormányzatnak kell-e vizsgálnia képviselő további jogviszonyait és az ott biztosított adómentes-adóköteles természetbeni juttatásokat, kell-e ezekről nyilatkozatot kérni (a gyakorlatban előfordul heti 36 órát meghaladó munkaviszony, megbízási szerződés a képviselői tiszteletdíjas külső foglalkoztatáson túl), – a július 1-jén életbe lépő szabályok jelentenek-e újabb változást, szükséges-e, hogy az önkormányzat vásárolja/vásároltassa meg a nevére szóló számla alapján a bérletet a képviselővel?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzati képviselőknek juttatott helyi bérletesetében nem az Szja-tv. 1. számú mellékletének 5.7. pontja, illetőleg 2005.július 1-jétől a 8.34. pontja, hanem a 3. számú melléklet II.2. pontja azirányadó. Így a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.

Védőszemüveg költségtérítése

Kérdés: Intézményünk a számítógép előtti munkavégzéshez szükséges védőszemüveg vásárlásához egységesen 25 000 Ft pénzbeli támogatást biztosít az arra jogosult dolgozói részére. A dolgozók számlát hoznak az elkészített szemüvegről, de annak végösszegéből csak a belső szabályzatban rögzített költségtérítés összegét fizetjük ki részükre, a többletköltség a dolgozót terheli. A könyvelése az 514292. főkönyvi számlára történik, de ez az összeg nem kerül rögzítésre a bérrendszerben a dolgozó egyéb éves juttatásai-jövedelmei között. Úgy gondolom, hogy a szemüveg ezáltal a dolgozó tulajdonát képezi. Felmerül a kérdés: keletkezik-e adófizetési kötelezettsége az intézménynek a kifizetett költségtérítés után, illetve jelenleg helyesen történik-e a gazdasági esemény rögzítése a főkönyvben?
Részlet a válaszából: […] ...eleget tevő szemüveg biztosítható, ez összegszerűen nemmeghatározható, mert a szemüveglencse dioptriafüggő, és így az ára is változó.Az ilyen jogszabálybanelőírt éles látást biztosító szemüveg juttatása (a szemüveg megvásárlásátigazoló, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.

Tőkeváltozások könyvviteli elszámolása

Kérdés: Az Szt-vhr. 22. § (1) bek. b) pontja szerint a követelések között kell kimutatni többek között az adósokkal szembeni követeléseket, amelyek tulajdonképpen az államháztartás szervezetei által előírt, de még be nem folyt összegeket (ideértve az illetékek meg nem fizetéséből származó hátralékot is) jelentik. A 32/1999. PM rendelet 3. §-a a követelés fogalma alatt két kifejezést is megemlít: – Kintlevőség (követelés): előírt és nem teljesített fizetési kötelezettség fizetési határidőre való tekintet nélkül. – Hátralék (illetéktartozás): a kintlevőségből a végrehajtás alá vont vagy vonható fizetési kötelezettség. Első kérdésünk arra vonatkozik, hogy a fenti két fogalom között nincs-e ellentmondás, illetve melyik az, amelyik kimeríti a könyvvezetésről szóló rendeletben megfogalmazott követelményeket? Az általános szabályok szerint a követelések állományának változását a 2812 "Tárgyévi adósokkal szembeni követelések" számlán kell könyvelni a 412 "Tőkeváltozásokkal" szemben. A második kérdésünk arra vonatkozik: előfordulhat-e, hogy az illetékhivatal által nyilvántartott adósállomány – mint "idegen követelés" – nem minősül tartós forrásnak, tehát a változása sem érinti a saját tőkét? Következésképpen lehetséges-e, hogy az adósokkal – mint forgóeszközökkel – szemben a mérleg forrás oldalán a passzív pénzügyi elszámolások állnak?
Részlet a válaszából: […] ...az adóhatóságként eljáró önkormányzatoknak (megyei ésfővárosi) kell kimutatni könyveiben. A követelésekkel kapcsolatosállományváltozásokat minden esetben a 412. Tőkeváltozások főkönyvi számlávalszemben kell elszámolni, függetlenül attól, hogy ezek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 20.

Gépkocsi karbantartási munkáinak elszámolása

Kérdés: Éves karbantartási munkák során elektromos zárakat vásároltunk meglévő ajtókhoz (darabonként bruttó 53 000 forint értékben), illetve a gépjárművekhez téli gumit (darabonként bruttó 80000 forint értékben). A költségvetési szerv nem jogosult áfa-visszaigénylésre, tehát a bruttó összeg a beszerzés költsége. A beszerzett terméket az 54-es számlacsoportba, karbantartás anyag, alkatrészként el lehet-e számolni, vagy mint nagy értékű tárgyi eszközt, az 1-es számlaosztályban kell nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] ...beruházásának minősül a beszerzésen, létesítésen túlmenően a meglévőtárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását,élettartamának, teljesítőképességének közvetlen követelését eredményezőtevékenység is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 20.

Jubileumi jutalom

Kérdés: A közalkalmazott a fizetési fokozat megállapításához 28 év munkaviszonyt igazol, de ebből 21 évet Romániában foglalkoztatták, és 7 évet dolgozott Magyarországon. 1992-ben a törvényi előírásoknak megfelelően dolgozónként a munkakönyv alapján bíráltuk el a jogviszonyokat. Jár-e jubileumi jutalom annak a dolgozónak, aki munkaviszonyának egy részét külföldön dolgozta le?
Részlet a válaszából: […] ...közalkalmazotti jogviszonnyá alakult át. A jogviszonyátalakulását megelőző időszak megítélése szempontjából a törvény időszakonkéntváltozott.A 2004. január 1-jei hatályú módosítást követően jelenlegjogviszonyban töltött időnek minősül – az e törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 30.

Közigazgatási szakvizsga

Kérdés: Az I-es besorolású köztisztviselőnek elő lett írva a közigazgatási szakvizsga letétele 2004. július 1-jéig, de azt csak 2004 novemberében teljesítette. 2004. július 8-án fizetési fokozatot váltott volna, de nem kapta meg. Ebben az esetben mikor kell fizetési fokozatot váltani, újból be kell sorolni? Ha igen, milyen dátummal? Esetleg azzal a nappal, amikor a közigazgatási szakvizsgát megszerezte?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. részletesen meghatározza a köztisztviselőelőmenetelének feltételeit. Főszabályként a köztisztviselő besorolása iskolaivégzettsége és közszolgálati jogviszonyban töltött ideje, valamintminősítésének alapulvételével történik. Az előmeneteli rendszer alapját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 30.

Költségek továbbszámlázása

Kérdés: Költségvetési szerv a tulajdonában lévő ingatlan egy részét ingyenesen bérbe adja. Az ingatlan használatáért bérleti díjat nem kér. Ennek ellenére a közüzemi költségeket, illetve az ingatlan fenntartásával járó egyéb költségeket a bérlőre áthárítja. A közüzemi költségeket külön mérőórával nem mérik. A közüzemi költségek, illetve a fenntartatási költségek továbbszámlázása során a számlára milyen adómértéket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...továbbszámlázza, azaz egyidejűleg ő az igénybevevő és anyújtó is. Ebben az esetben az igénybe vett szolgáltatásokat változatlanadómértékkel kell továbbszámlázni. Ebből következően helytelen az a gyakorlat,miszerint a költségvetési szerv a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 30.

Magyarországon letelepedett külföldi állampolgár járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Román állampolgár Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkezik. 2003. februártól kft. ügyvezetője, 50% tulajdoni hányaddal, díjazása 15 ezer forint. Milyen jogviszonyban láthatja el feladatát? Megbízás 10% költséghányaddal vagy társas vállalkozóként? Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...a társas vállalkozásnak nincs.Az Európai Unióhoz történő csatlakozás atársadalombiztosítási rendelkezésekben is változást eredményezett, de ezek aváltozások a letelepedett román állampolgár társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.

Vezetői pótlék

Kérdés: A megyei és városi művelődési központ fenntartója a város. A szűkös költségvetésre hivatkozva az igazgatóhelyettes pótlékát meg akarják szüntetni. A feladatkör marad, csak a pótlékot kívánják elvonni. Törvényes ez az eljárás? Mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...a Kjt.2003. évi módosítása óta a mindenkori költségvetési törvény állapít meg. Ez aszabályozás szükségtelenné tette a pótlékalap változása miatti folyamatosKjt.-módosítást.A Kjt. taxatíve kimondja, hogy a magasabb vezetőt, valaminta vezető állású...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.

Közalkalmazott nyugdíjazása

Kérdés: 2006. július 21-én töltöm az 57. életévemet. 2006. június 25-én 38 év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezem. Munkahelyet minden esetben "áthelyezés" bejegyzéssel változtattam. Milyen juttatásokat kaphatok, ha megállapítják részemre az előrehozott öregségi nyugdíjat? Milyen juttatásokat kaphatok akkor, ha kezdeményezem nyugdíjazásomat? Megkaphatom-e a 40 éves jubileumi jutalmat?
Részlet a válaszából: […] A köztisztviselő a jogosító életkor betöltése után – azaz akérdésben felvetett esetben 2006. július 21-e után – kezdeményezheti előrehozottöregségi nyugdíja megállapíttatását. Ehhez első lépésként a szolgálati időtkell megállapíttatni. A Tny. vonatkozó előírásai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.
1
101
102
103
118