511 talált cikk a végzettség kifejezésre

Kérdés: Az adószakértő munkaköri leírásában szerepel az érvényesítési feladat ellátása. Ezenfelül a pénzügyi kötelezettség zavartalan működése érdekében több megfelelő végzettségű pénzügyi munkatárs külön írásbeli meghatalmazással rendelkezik az érvényesítői jogkör gyakorlásáról, de a munkaköri leírásukban nem szerepel. Aláírásmintával a jogcím gyakorlásához rendelkeznek. Mivel az Ávr. 55. §-ának (2) bekezdése csak az írásbeliséget írja elő kötelező erővel, és a kijelölés módjáról nem rendelkezik, ezért kérdésünk arra vonatkozik, hogy intézményünk eleget tett az Ávr. 58. §-ának (4) bekezdésében az érvényesítők kijelölésére vonatkozó előírásnak? Az Ávr. 55. §-ának (2) bekezdése értelmében a kötelezettséget vállaló szervnél kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére költségvetési szerv gazdasági vezetője, vagy az általa e rendelet előírásainak megfelelően írásban kijelölt, a 9. § (5) bekezdésének a) pontja szerinti költségvetési szerv alkalmazásában álló személy jogosult.

Kérdés: Költségvetési szerv vezetője belső szabályzatban (Kötelezettségvállalás és utalványozás rendje) rendelkezik az operatív gazdálkodási jogkörök kijelölésével [Ávr. 13. § (2) bek.]. Helyesen jár-e el az intézmény, ha külön névre szóló megbízást, kijelölést nem minden esetben készít kötelezettségvállalásra, teljesítésigazolásra, érvényesítésre, mivel a kinevezés elfogadásával jogosulttá válik a belső szabályzatban szereplő jogkörök gyakorlására?

Kérdés: Intézményünk (költségvetési szerv) a munkáltatója a helyi egészségügyi alapellátást ellátó védőnőknek, akik a Kjt. alapján vannak besorolva. Személyi anyaguk felülvizsgálatakor azt tapasztaltuk, hogy több védőnő főiskolai oklevelében – védőnőképzés főiskolai karon – az alábbi szövegezésű melléklet található:
"...főiskolai tanulmányainak keretében iskola- és ifjúsági védőnő képzésben részesült";
"...főiskolai tanulmányainak keretében családgondozó védőnő képzésben részesült."
Ezeket az okleveleket a 90-es években szerezték, és néhányuk – de nem mindenki – ez alapján százalékos illetménykiegészítésben részesül. Ezen oklevél melléklete megfelel-e a Kjt. 66. §-ának (2) bekezdése szerinti további szakképesítésnek, és ha igen, milyen képzettségi szinten? Továbbá az is kérdés, hogy szükséges-e ez a munkakör ellátásához, mivel a védőnőknek a 49/2004. (V. 21.) ESzCsM rendelet és a 266/1997. (IX. 3.) NM rendelet (területi és iskolai) főiskolai védőnői oklevelet ír elő kötelező iskolai végzettségnek, nem szükséges további képesítés.

Kérdés: Szociális ágazatban a kisegítő munkakörben foglalkoztatottakat (pl. konyhai kisegítő, takarító, segédmunkás) megilleti-e a garantált bérminimum, amennyiben "B" fizetési osztályba kerülnek besorolásra? A közművelődési ágazatban a végrehajtási rendelet a segédmunkás és kisegítő alkalmazott munkaköröket akár "D" fizetési osztályig is megengedi besorolni. A "C" vagy "D" fizetési osztályba sorolt takarítónőnek is jár a garantált bérminimum?

Kérdés: Gyermekétkeztetés területen foglalkoztatott konyhai kisegítő közalkalmazott besorolása ügyében kérnék tájékoztatást. A dolgozó ruházati eladói szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezik. Helyesen teszem-e, ha a "B" fizetési osztályba sorolom? A másik kérdésem, hogy "B" fizetési osztályban mindenképp jár-e a garantált bérminimum, vagy lehet "B" fizetési osztály besorolásnál minimálbért alkalmazni?

Kérdés: A köztisztviselői illetményem a középiskolai végzettségűekre vonatkozóan, a 13. fizetési fokozatban nem éri el a garantált bérminimumot. Ki kellene-e egészíteni a munkáltatónak a garantált bérminimumra? Ha a munkáltató eltérítené az illetményt, akkor az eltérítés a garantált bérminimumra jönne rá?

Kérdés: Egy jelenleg közalkalmazott dolgozó érettségi birtokában 2004. január 1-jén kezdte meg munkaviszonyát (nem közszférában). 2013. június 1-jén egy költségvetési szervnél közalkalmazottként kezdett dolgozni érettségi meglétét igénylő recepciós munkakörben, ekkor fizetési besorolásának megállapításakor, a Kjt. 87/A. §-ának előírásait is figyelembe véve, a korábban nem közszférában eltöltött valamennyi munkaviszony is közalkalmazotti jogviszonyként került meghatározásra (mindegyik munkahelyén rendelkezett érettségivel), így 9 évet figyelembe véve D3 besorolási kategóriába soroltuk. A költségvetési szervnél 2014. augusztus 1-jén új munkakörbe került, amely munkakör betöltése felsőfokú képesítést igényelt (a 2011. évben megszerzett képesítése ennek megfelelt), ezért átsorolása vált szükségessé G kategóriába. Az új besorolás megállapításakor a 2004. január 1.-2013. március 31. közötti magánszférában eltöltött időből mennyi vehető figyelembe a felsőfokú végzettséget igénylő munkakör betöltésekor (az új G osztályba sorolásnál) közalkalmazotti jogviszonyként?

Kérdés: A közalkalmazottak besorolásával kapcsolatban a problémám a fizetési fokozat megállapítása során merült fel, mert nem tudom, hogy jól értelmezem-e a Kjt. 87/A. §-át. A fizetési fokozat megállapításához az 1992 utáni időszakban csak a közszolgálati (közalkalmazott, köztisztviselő stb.) jogviszonyok vehetők figyelembe, vagy az egyéni vállalkozói, a társas vállalkozói jogviszonyokon és a munkanélküli-ellátáson kívül valamennyi munkaviszony?

Kérdés: A háziorvos mellé felvett közalkalmazott asszisztens OKJ-s iskolai végzettsége érettségire épülő emelt szintű képesítés. "E" vagy "D" fizetési osztályba sorolandó az érintett?

Kérdés: Idősek nappali intézményében, melyhez nemrég bölcsődei egység is kapcsolódott, az intézményvezető – besorolás alapjául szolgáló – egyetemi szintű iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett a következő további – felső képzettségi szinthez tartozó – szakképesítésekkel rendelkezik: művelődésszervező, kulturális menedzser, valamint csecsemő- és gyermekgondozói OKJ-s szakképesítés. Az intézményvezetőt hány további szakképesítés után illeti meg az illetménykiegészítés?