Intézményvezető határozatlan idejű kinevezése

Kérdés: Önkormányzat által fenntartott intézményünkben az intézményvezetőnek határozatlan idejű közalkalmazotti kinevezése van 5 évre szóló vezetői megbízással. Ha 2 év után a munkáltató felmond, mert megszűnik az intézmény, akkor mi a felmondás következménye? Ha az intézményvezető lemondással el akar menni 2 év után, akkor mi a lemondás következménye?
Részlet a válaszából: […] pontja alkalmazandó, mely rögzíti: „kizárólag a munkáltató személyében bekövetkező változás nem szolgálhat a munkáltató felmondásának (itt: felmentésének) indokául”. Ez esetben tehát az intézményvezetőt felmenteni csak akkor lehet, ha az általános szabályok, nevezetesen a Kjt. 30. §-ának (1) bekezdése szerinti valamely felmentési ok rá vonatkozóan fennáll. A tevékenység megszűnése, az átszervezés és a létszámcsökkentés egy jogutódlással fennmaradó munkáltatónál foglalkoztatott első számú vezetőt értelemszerűen nem érintheti. Marad tehát az intézményvezető személyében rejlő ok, az egészségügyi vagy szakmai alkalmatlanság vagy a nyugdíjasnak minősülés – kérdés, hogy jelen esetben ezen okok valamelyike ténylegesen fennáll-e.A Púétv. 29. §-ának (1) bekezdése szerint „a köznevelési intézmény szervezeti egysége, anyagi vagy nem anyagi erőforrásainak szervezett csoportja jogszabályon, fenntartói döntésen vagy jogügyleten alapuló átvételének időpontjában fennálló köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek az átadóról az átvevő munkáltatóra szállnak át”. Felmentésre pedig csak a Púétv. 49. §-ának (1) bekezdése szerinti okokból kerülhet sor, ezek az esetek megegyeznek a Kjt.-ben foglaltakkal, kiegészülve a pedagógus-továbbképzés elmulasztásával. Tehát a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló (fő)igazgató sem menthető fel pusztán amiatt, hogy az intézmény jogutóddal megszűnt, őt a jogutód intézménynél tovább kell foglalkoztatni.Ha olyan, Kjt. hatálya alá tartozó intézményről van szó, amely kikerül a költségvetési körből – pl. a jövőben az adott feladatot gazdasági társaság látja el –, a Kjt. 25/A. §-a alkalmazandó. E szerint, „ha a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító vagy a munkáltató döntése alapján a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra, a munkáltató átadásra kerülő szervezete vagy tevékenysége keretében foglalkoztatott közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az átadás időpontjában megszűnik”. Ilyenkor a Kjt. szerinti eljárást kell követni, vagyis a közalkalmazottakat – ideértve az első számú vezetőt is – előzetesen nyilatkoztatni kell arról, hogy az átvevő munkáltatónál munkaviszonyban történő további foglalkoztatásukhoz hozzájárulnak-e. Vagyis ekkor is jogosultságuk áll fenn a továbbfoglalkoztatásra. Minden esetben az új jogviszonyra vonatkozó szabályok betartásával szüntethető meg a jogviszony, vagyis – munkaviszonnyá történt átalakulás esetén – az Mt. szerinti felmondással, amelynek oka csak a munkáltató működésével,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.

Reprezentációs kiadás – italok csomagolása

Kérdés: A bevezetett visszaváltási díjakkal kapcsolatban, a reprezentációs céllal vásárolt italok csomagolására felszámított visszaváltási (DRS) díj részét képezi-e a reprezentációs kiadás adóalapjának?
Részlet a válaszából: […] 26. pontja alapján.A reprezentációs célokra megvásárolt italok az Szja-tv. alkalmazásában egyes meghatározott juttatásnak minősülnek, melynek adókötelezettségét az Szja-tv. 70. §-ának (4) bekezdése alapján kell meghatározni. A juttatás értékének meghatározásához a visszaváltási díjat is tartalmazó árat kell figyelembe venni.A visszaváltható csomagolás adózási szempontból vagyoni értéknek tekinthető, hiszen értéket (darabonként 50 forintot) képvisel. Ebből következően az Szja-tv. hatályos szabályai szerint alapvetően adókötelezettség keletkezik akkor, amikor bármely módon lehetővé válik, hogy a magánszemély rendelkezzen ezzel a vagyoni értékkel, visszaváltsa azt, és a kapott összeget saját céljaira használja fel.Ilyen esetben juttatónak (kifizetőnek) az minősülhet, aki megteremti azt a lehetőséget, hogy a magánszemély hozzájusson az említett vagyoni értékhez. Ez lehet akár a reprezentációs eseményt megszervező vállalkozás, a takarítókat foglalkoztató vállalkozás vagy maga a reprezentációs keretet biztosító szervezet, vállalkozás.Egyebekben az adókötelezettséget az Szja-tv. 2. §-ának (6) bekezdése alapján a juttató és a magánszemély között fennálló jogviszony alapján kell(ene) meghatározni (pl. munkaviszony), a bevételből (csomagolásonként 50 forint) adóelőleget kell(ene) megállapítani, és a magánszemélynek kifizetett egyéb összegekből (pl. munkabér) levonni [Szja-tv. 46. § (6) bekezdése]. Ha nincs[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.
Kapcsolódó címkék:    

Tartós távolléten lévők bankszámla-hozzájárulása

Kérdés: Költségvetési szervként a közalkalmazottaknak havonta legfeljebb a tárgyévi központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulást biztosítunk. A tartós távolléten lévők (táppénzben részesülők, GYED-en, GYES-en lévők), akik nem részesülnek illetményben, kaphatnak-e bankszámla-hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulás adható”. A 2024-es Kvtv. 62. §-ának (5) bekezdése értelmében „a fizetési számlához kapcsolódóan törvény alapján az egy foglalkoztatottnak havonta adható bankszámla-hozzájárulás mértéke a 2024. évben legfeljebb 1000 forint”. Mint látható, mind a Kjt., mind a Kvtv. az „adható” szót használja, vagyis a munkáltató nem köteles ez utóbbi hozzájárulást biztosítani. Ez a béren kívüli vagy cafeteriajuttatások közé tartozik, melyekre az a jellemző, hogy azokat a munkáltató az Mt. 16. §-a szerinti egyoldalú kötelezettségvállalása alapján biztosítja. Ennek során tehát – az egyenlő bánásmód elvének szem előtt tartásával – mérlegelési jogkörében meghatározhat változatos jogosultsági, illetve differenciálási szempontokat is.Az Mt. 12. §-a mondja ki, hogy a munka díjazásával – amibe beleértendő minden, a közalkalmazotti jogviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás – kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani, tehát különösen az elvégzett[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.
Kapcsolódó címkék:      

Nyugdíjas köztisztviselő foglalkoztatása

Kérdés:

A Költségvetési Levelek 221. számában, a 4095. számú kérdésben írták, hogy az önkormányzati hivatal könyvelési feladatai nem szervezhetők ki például könyvelőirodának. Kiszervezésnek minősül-e, ha a nyugdíjba vonuló köztisztviselő munkatársunk nyugdíjasként megbízási szerződéssel folytatná a könyvelési tevékenységet (a beszámolót ő készítené) a többi (köztisztviselő) ügyintéző munkatárs támogatásával? (A munkatárs további szakmai alkalmazását az indokolja, hogy gyakorlott államháztartási könyvelőt a kis önkormányzatok állományába nehéz találni.)

Részlet a válaszából: […] jog illeti meg;– a munkavállaló a munkáltató szervezetrendszerébe integráltan végzi a munkakörébe tartozó munkát, a munkavégzés rendszeres és folyamatos;– munkavállalói oldalon csak természetes személy állhat;– a munkavégzés kizárólag személyesen történhet;– a munkavállaló munkájáért munkabért kap;– a munkavállaló a munkáltató eszközeivel, az általa megjelölt helyen végzi a munkát;– a munkavégzés költségét a munkáltató viseli.A megbízási jogviszony jellemzői:– gondossági kötelem;– a gondos ügyellátásra tekintettel a megbízó a megbízási díjat akkor is követelheti, ha eljárása nem vezetett eredményre;– a szerződés alapvetően szóban és írásban egyaránt megköthető;– a megbízott a megbízó célszerű és szakszerű utasításait köteles végrehajtani, az utasítás kiterjedhet az ügy egészére;– a megbízottnak az ügy ellátásával kapcsolatban felmerülő költségeit a megbízó viseli;– a megbízott saját eszközeivel végzi az ügyellátást;– esetenként köteles a megbízott a megbízót tájékoztatni;– a megbízott a teljesítéshez[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.
Kapcsolódó címkék:        

Támogatói bál szervezése

Kérdés: Önkormányzati fenntartású bölcsődénk bált rendez. Támogatói jegyet lehet vásárolni, amelyért cserébe vacsorát kapnak a vendégek. A támogatói jegy bevételét nyugtán tervezik bevételezni. Ez így rendben van? Háztartástól átvett pénzeszközként tervezzük a bevételt lekönyvelni. A bálon felszolgált vacsorát hova könyveljük?
Részlet a válaszából: […] számítani. A belépőjegyek értékesítése áfaköteles tevékenység, még akkor is, ha a bevételt jótékony célra kívánják fordítani.Támogatásnak vagy adománynak akkor minősülhet a beszedett összeg, ha nem jár érte ellenszolgáltatás. A kérdéses esetben a vacsora és a rendezvényre belépés ellenszolgáltatásnak minősül.Véleményünk szerint a bevételt B402. Szolgáltatások ellenértéke rovatra kell könyvelni, a bálon felszolgált vacsora kiadásait pedig, ha az vásárolt szolgáltatás, akkor a K332. Vásárolt élelmezés rovatra, ha saját maguk főzték, akkor az anyagköltséget[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.
Kapcsolódó címkék:    

Köztisztviselő távmunkavégzése

Kérdés: Köztisztviselőt lehet-e távmunkában foglalkoztatni rész- vagy teljes munkaidőben? Lehet-e a napi 8 órát úgy ledolgozni, hogy például 6 órát a munkahelyén tölt, a maradék 2 órát pedig az otthonában kell ledolgoznia? Emiatt szükséges-e szerződést módosítani? Illetve, hogyan lehet ezt bebizonyítani (kell-e), hogy elvégezte a munkáját?
Részlet a válaszából: […] kérelemmel kapcsolatosan a munkáltató 30, illetve bizonyos esetekben 15 napon belül köteles döntést hozni, mégpedig írásban és megindokolva. Az indokolásnak valósnak és okszerűnek kell lennie, és nem valósíthat meg joggal való visszaélést, azaz nem vezethet a köztisztviselő jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására [Kttv. 10. § (1) bekezdés].A kormányrendelet azt is tisztázza, hogy a távmunka alkalmazása érdekében a kinevezést módosítani kell. Ebből az is következik, hogy a munkáltató egyoldalúan nem rendelheti el a távmunkavégzést, erre csak a köztisztviselő beleegyezésével kerülhet sor. A 11. § (2) bekezdése értelmében a kinevezésnek tartalmaznia kella) a közszolgálati tisztviselő távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatását,b) a munkáltató és a távmunkát végző közszolgálati tisztviselő közötti, a szolgálati jogviszonyból származó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges kapcsolattartás feltételeit,c) a távmunkavégzéssel összefüggésben a távmunkát végző közszolgálati tisztviselőnél szükségesen és indokoltan felmerült költségek elszámolásának módját.A felek megállapodhatnak arról is, hogy a munkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges eszközöket melyik fél biztosítja; ha ilyen megállapodás nem születik, ez a munkáltató feladata. A megállapodásuk arra is vonatkozhat, hogy a munkáltató utasítási joga mire terjed ki; e megállapodás hiányában a kormányrendelet 12. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a munkáltató kizárólag a közszolgálati tisztviselő által ellátandó feladatok meghatározására adhat utasítást. Továbbá a 12. § (5) bekezdése alapján, szintén eltérő megállapodás hiányában kötetlen munkarend alkalmazandó, vagyis a munkáltató a napi munkaidő legalább fele beosztásának jogát – a távmunkavégzés sajátos jellegére tekintettel – a közszolgálati tisztviselő számára írásban átengedi.A távmunkavégzésre is alkalmazandó a Kttv. 115. §-a, mely kimondja, hogy a munkáltató köteles nyilvántartania) a rendes és rendkívüli munkaidő,b) a készenlét,c) a szabadság, valamintd) az egyéb munkaidő-kedvezmények[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.
Kapcsolódó címkék:  

Külföldi munkavállalónak járó utazási költségtérítés

Kérdés: Országos kisebbségi önkormányzatunk által fenntartott oktatási intézményeinkben külföldi munkavállalók is dolgoznak. Van, aki közel lakik a határhoz, így onnan jár be. Magyarországi szálláshelye mindegyiknek van, hiszen ez elengedhetetlen a magyarországi tartós munkavállaláshoz. Milyen esetben fizethető nekik (amennyiben egyáltalán fizethető) utazási költségtérítés a külföldi lakóhely és a munkahely között napi munkába járásra? Valamint, ha csak alkalomadtán utazna haza külföldre, arra kötelesek vagyunk-e neki költségtérítést adni? Amennyiben igen, milyen mértékben?
Részlet a válaszából: […] közösségi közlekedési eszközzel tudja elérni, amelynek közlekedési útvonalát kifejezetten a település külterületén lévő munkáltató elérhetőségének biztosítása miatt létesítették vagy módosították.A kormányrendelet előírja, hogy a munkavállalónak nyilatkoznia kell a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról is, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik [7. §]. A nyilatkozat valóságtartalmáért a munkavállaló felelősséggel tartozik.Amennyiben a munkavállalónak van tartózkodási helye, ahonnan ténylegesen munkába jár, akkor meg kell vizsgálni, hogy a tartózkodási helyre is fennállnak-e a munkába járás költségtérítésének feltételei, tehát, hogy a tartózkodási hely a munkavégzés helyétől közigazgatási határon kívül esik-e.Amennyiben a kormányrendelet szerint a napi munkába járás téríthető, akkor a munkáltatónak tömegközlekedéssel történő munkába járás esetén a jegy vagy bérlet árának 86%-át meg kell téríteni. Erre vonatkozóan összeghatár nincs meghatározva. Személygépjárművel történő munkába járás esetén a lakó- vagy tartózkodási hely és a munkahely között a ténylegesen munkában töltött napokra számítva, a ténylegesen megtett kilométer után legalább 18 Ft/km térítendő, de adómentesen adható 30 Ft/km.A kormányrendelet szerint hazautazás: a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer – az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer – a lakóhelyre történő oda- és visszautazás; lakóhely: annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.
Kapcsolódó címkék:      

Klímaberendezés bekerülési értéke

Kérdés: Egyik intézményünk csak egy bizonyos részére klímaberendezés lett telepítve. Mivel nem az egész épületben kerül kialakításra, így a klíma önálló eszközként kerül elszámolásra (nem pedig az épületre lesz ráaktiválva). A klímaberendezés telepítési díja és a telepítéshez kapcsolódó anyagköltség része-e a klíma bekerülési értékének? Nem teljesen egyértelmű számomra, hogy ilyen esetben az Áhsz. 16. §-ának (3) bekezdése szerint csak maga a berendezés vételára a bekerülési érték, vagy ez idegen vállalkozóval előállított eszköznek minősül [Áhsz. 16. § (3b) bekezdés], és így az üzembe helyezéshez szükséges egyéb költségek is részei a bekerülési értéknek?
Részlet a válaszából: […] a klímát), akkor ezen feltételek esetében a klímaberendezést külön (önálló) eszközként az egyéb berendezések és felszerelések között kell kimutatni.Ha a klímaberendezés beszerelésével a fűtési rendszert nem váltják ki, mert a klímaberendezést csak a fűtési időszakon kívüli időszakban lehet használni, vagy a klímaberendezés nem az épület egészét szolgálja ki, akkor egy olyan többletberendezés került beszerelésre, amely beszerelés alapvetően nem az épület rendeltetésszerű használata növelése érdekében történt, így annak a bekerülési (beszerzési) értékét az egyéb berendezések, felszerelések között kell – elkülönítetten, önálló eszközként – kimutatni.Az Áhsz. 16. §-ának (3) bekezdése szerint a vásárolt, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök esetén a beruházás bekerülési értéke az egységes rovatrend K64. Egyéb[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.
Kapcsolódó címkék:    

Versenydíj kifizetése spanyol állampolgár részére

Kérdés: Önkormányzatunk részt vesz egy európai uniós pályázatban. A pályázat keretében fel kell újítani egy önkormányzati tulajdonú épületet, melyben egy kisebb színház működik. A színház felújítására ki kellett írni egy ötletpályázatot, melyen csak magánszemélyek indulhattak (ez a pályázatban előírt követelmény volt). A képviselő-testület határozata értelmében a szakmai zsűri javaslatára a polgármester dönthetett az ötletpályázat nyerteseiről, ennek alapján három személy részesül díjazásban („nyereményben”). A díjak és közterheik a pályázat keretének terhére kerülnek kifizetésre. Két díjazott magyar állampolgár, akikkel terveink szerint megállapodást fogunk kötni, melyben – többek közt – rögzítjük a díj összegét, amit önálló tevékenységből származó jövedelemnek tekintünk, s ily módon szja-előleget és társadalombiztosítási járulékot fogunk levonni belőle, valamint szociális hozzájárulási adót fizetünk utána (mint például egy megbízási díj esetében). A harmadik díjazott azonban spanyol állampolgár, aki nem él és nem tartózkodik Magyarországon, a pályázatát elektronikus úton küldte meg, nincs magyar adóazonosító jele és tajszáma. Milyen módon és jogcímen lehetne a spanyol állampolgár részére kifizetni ezt az összeget? Van-e olyan lehetőség, ami kevesebb/egyszerűbb adminisztrációval jár, tekintve, hogy a nyertes nem tud itt Magyarországon személyesen eljárni a különféle hatóságoknál? Önkormányzatunkat és a nyertest milyen adó- és egyéb közteherfizetési, bevallási kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] kamatjövedelemre vonatkozó rendelkezések hatálya alá – a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvényben (Szjtv.) meghatározott engedélyhez kötött sorsolásos játékból, az ajándéksorsolásból, a fogadásból, valamint az Szjtv. 29/Q. §-a szerinti külföldi jackpotrendszerből származó nyeremény címén kapott bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni.A (2) bekezdés szerint pénzbeli nyeremény esetén az adót a magánszemélyeknek kiosztandó teljes nyereményösszegből egy tételben kell a kifizetőnek levonnia és befizetnie.Spanyol–magyar kettős adóztatási egyezmény 22. cikke szerint Spanyolországban adóilletőséggel bíró személynek egyéb jövedelme[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.

Intézményi engedélyezett létszám

Kérdés:

Intézményünk egy önkormányzati fenntartású költségvetési szerv. Az alapító okirat szerint intézményünknél az alkalmazásban álló személyek lehetnek közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban és megbízási jogviszonyban. Az engedélyezett létszámkeretbe melyik jogviszony tartozik bele? Megbízási szerződéssel csak nyugdíjast alkalmazunk. A megbízási szerződéssel alkalmazott az engedélyezett létszámban benne van?

Részlet a válaszából: […] Áht., sem az Ávr. nem definiálja. Az Áht. 1. §-ának 3. pontja csak az átlagos statisztikai állományi létszám fogalmát tartalmazza: „a Központi Statisztikai Hivatal által közétett módszertan szerint a folyamatosan vezetett létszámnyilvántartás alapján számított mutató, azzal, hogy a közfoglalkoztatottak létszáma az átlagos statisztikai állományi létszámba nem számítható be”. Statisztikai szempontból az állományi létszámba csak a megbízási szerződéssel, megállapodás alapján havi átlagban legalább 60 munkaórában alkalmazottak tartoznak bele, az eseti megbízással foglalkoztatottak nem; azonban még a tartós megbízással foglalkoztatottak sem sorolhatók a munkajogi állományi létszámba (KSH-útmutató a munkaügyi statisztikai adatszolgáltatáshoz, I. 1.1.1 pont, 1.23 pont, 2.1 pont).Az engedélyezett létszám fogalma egyébként a kötött státuszgazdálkodáshoz kapcsolható, általában a teljes munkaidőben – napi nyolcórás munkaidőmértékkel – foglalkoztatott személyeket foglalja magában, ezért a két négyórás részmunkaidős foglalkoztatott egy fő létszámnak (státusznak, álláshelynek) felel meg. A megbízási jogviszonyban foglalkoztatottak e körbe nem tartoznak bele (nekik szabályosan nem is lehet munkaidejük, mivel ez a munkaviszony jellegű jogviszonyokhoz kötődő fogalom, és a megbízottak ügyellátásra szerződnek). Az engedélyezett létszám fogalmát használó, analógiaként esetleg figyelembe vehető jogszabály sem határozza meg a fogalom pontos tartalmát: a kötött létszámgazdálkodást[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.
Kapcsolódó címkék:      
1
2
3
…
14