Közhatalmi tevékenység

Kérdés: A közös hivatalhoz tartozó önkormányzatok helyi rendeletet alkottak a hivatali helyiségeken kívül vagy hivatali időn kívül történő házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséért járó díjazásról, mely 15 000 forint + áfa összegben került meghatározásra. A fizetendő díj az Áfa-tv. 7. §-a szerinti közhatalmi tevékenységnek minősül-e, és áfa hatályán kívüli bevétel vagy szolgáltatás áfás bevétele? Amennyiben közhatalmi bevételnek minősül, kötelező-e számlát kiállítani?
Részlet a válaszából: […] rendelkezésből fakadóan a közhatalmi tevékenységet folytató személy nem adóalany, illetve abban az esetben, ha a közhatalmi tevékenységen kívüli tevékenysége az adóalanyiságát megalapozza, akkor a közhatalmi tevékenységét nem adóalanyi minőségében végzi.A házasságkötésnél közreműködő anyakönyvvezető közhatalmi feladatot lát el. Tekintettel arra, hogy a Ptk. nem írja elő a házasságkötés alaki feltételeként sem a hivatali helyiséget, sem a munkaidőben történő lebonyolítást, az anyakönyvvezető tevékenységének közhatalmi jellegét nem befolyásolja az a körülmény, hogy a házasságkötésre a hivatali helyiségen kívül vagy munkaidőn kívül kerül sor. (Az anyakönyvi eseményhez kapcsolódóan igénybe vehető szolgáltatások (pl. zeneszolgáltatás, pezsgőszervírozás) a közhatalmi[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.
Kapcsolódó címkék:    

Tankerületi biztosítási kártérítés

Kérdés: Költségvetési szervként (tankerület) működünk, intézményeink az önkormányzatoktól vagyonkezelésbe átvett intézmények. Az őszi viharkárok alkalmával egyik intézményünk ingatlanja olyan jelentős károsodást szenvedett, hogy használhatatlanná vált. A felújítás nagyobb részét az önkormányzat végezte, a számla is az önkormányzat nevére szól. A kisebb hányadát tankerületünk költségvetéséből sikerült megoldani. Az ingatlanra a biztosítást a tankerület fizeti. A biztosító a teljes összeget tankerületünk számlájára utalta. Milyen módon tudjuk továbbadni az önkormányzatnak az őt megillető részt?
Részlet a válaszából: […] biztosított nevére és címére szóló számlákkal kell elszámolni. Az önkormányzat nevére szóló számlákat tovább kell számlázni a tankerület felé, hogy érvényesíteni tudja a kárigényt. A kérdés szerint a felújítás nagyobb részét az önkormányzat végezte. Amennyiben ez azt jelenti, hogy az önkormányzat a saját eszközeivel, munkavállalóival végezte a[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.
Kapcsolódó címkék:    

A kis- és középvállalkozásoknak járó iparűzésiadó-kedvezmény

Kérdés: Önkormányzatunk egyéni vállalkozóval kötött szerződést. A Htv. 51/L. §-a szerinti iparűzésiadó-csökkentés mint állami támogatás a kisadózó vállalkozások esetében katás bevételnek számít-e? A Htv. 51/M. §-a szerinti felező szabály alapján az Szja-tv. szerinti egyéni vállalkozók által igénybe vehető adókedvezmény vállalkozói bevételnek tekintendő-e?
Részlet a válaszából: […] továbbiakban: átmeneti támogatás) nyújtható, illetve vehető igénybe.Az 51/L. § (2) bekezdés szerinti intézkedés pedig az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül. E támogatás a vállalkozó döntésétől függően – ide nem értve a (4) bekezdés b) pontjában említett esetet -a) a vállalkozó tevékenységének függvényébenaa) az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti általános csekély összegű támogatásként,ab) az 1408/2013/EU bizottsági rendelet szerinti mezőgazdasági csekély összegű támogatásként vagyac) a 717/2014/EU bizottsági rendelet szerinti halászati csekély összegű támogatásként, vagyb) átmeneti támogatásként nyújtható, illetve vehető igénybe.A Katv. 2. §-ának 12. pontja alapján a kisadózó vállalkozás bevétele – többek között – a tevékenység végzéséhez kapott támogatás.A Htv. 51/L. §-a szerinti, a kis- és középvállalkozásoknak járó iparűzésiadó-kedvezmény mint adókönnyítés formájában megvalósuló támogatás állami támogatásnak minősül ugyan az uniós támogatási szabályok[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.
Kapcsolódó címkék:      

Beszerzés központi ellátószerv útján

Kérdés: A 44/2011. Korm. rendelet értelmében kötelesek vagyunk bizonyos beszerzéseinket a központi ellátószerv útján megvalósítani. Jogosultak vagyunk a kijelölt gazdasági társaság ajánlatát elutasítani, ha bizonyítjuk, hogy az ajánlatban meghatározott ellenértéknél legalább 20%-kal kedvezőbb ellenértéken tudjuk a terméket a meghatározott műszaki tartalommal és paraméterekkel máshonnan beszerezni. Példa: A szállító ajánlata 48 000 forint leszállítva. A BVOP ajánlata 39 000 forint + igény esetén 30 000 forint szállítási költség. Jelen esetben mit takar az ellenérték kifejezés? Csak a termék egységárát, vagy az esetleges szállítási költséget is? Elutasíthatom a BVOP ajánlatát, mert teljes bekerülési költség alapon a különbözet meghaladja a 20%-ot?
Részlet a válaszából: […] szolgáltatásokat, amelyeket a termék árába belefoglalnak adott esetben. Ha a terméket értékesítő a szállítást is vállalja, akkor azt általában külön kell megrendelni.A beszerzés során az összességében legkedvezőbb árajánlatot célszerű elfogadni, amibe adott esetben a szállítási költség is beletartozhat. A szállító ajánlata szerint a 48 000 forint tartalmazza[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.
Kapcsolódó címkék:    

Kisajátítási eljárás

Kérdés: Önkormányzatunk több ingatlanját érintően kisajátítási eljárás lefolytatására került sor, a magyar állam javára útépítési célra. A kisajátítási határozatokban foglalt kártalanítási összegekről a kisajátítási törvényben [40. §, 21. § (5) bek.] foglaltaknak megfelelően számla kiállítására került sor, az ingatlan minősítésétől függően adómentesen, illetve építési telkeknél áfa felszámításával. Hogyan történik az ügylet könyvelése? Értékesítésként vagy kártalanításként? Ez utóbbi esetben az ingatlanok állományában történt változást (csökkenést) hogyan könyveljük?
Részlet a válaszából: […] NGM rendelet III. Immateriális javakkal, tárgyi eszközökkel kapcsolatos egyéb elszámolások fejezet Csökkenések rész D) Értékesítés elszámolása – ha előtte nem sorolják át[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.
Kapcsolódó címkék:  

MOSS-rendszeren keresztül benyújtott bevallás módosítása 2021. június 30. után

Kérdés: Egy magyar adóalany a MOSS egyablakos rendszerbe Magyarországon jelentkezett be, és a MOSS-rendszeren keresztül teljesítette bevallási kötelezettségét, továbbá fizette meg a más tagállamban esedékes áfát az elektronikus úton nyújtott szolgáltatásai után. Ha az adóalany korábban a MOSS egyablakos rendszeren keresztül teljesítette az adókötelezettségét, és a MOSS-on keresztül benyújtott bevallását módosítania kell, akkor ezt megteheti az OSS egyablakos rendszeren keresztül? Az adóalany 2021. július 1-jétől már az OSS-rendszeren keresztül teljesíti adókötelezettségeit az elektronikus úton nyújtott szolgáltatásai után.
Részlet a válaszából: […] utólagos megváltoztatására kizárólag az említett héa-bevallás módosítása révén kerülhet sor, későbbi bevallásokban történő kiigazításuk révén nem. Ugyanezen cikk (2) bekezdése rögzíti, hogy módosításokat az eredeti bevallás benyújtása esedékességének időpontjától számított három évig terjedő időszakon belül kell elektronikus úton eljuttatni az azonosítót kiadó tagállamnak.A Héa-irányelv vonatkozó, korábban hatályos szabályai negyedéves adómegállapítási időszakot határoztak meg a távolról is nyújtható szolgáltatások utáni adókötelezettségek MOSS-rendszeren keresztüli teljesítése esetén, és a bevallási határidő a tárgynegyedévet követő hó 20. napja volt. Mindezek alapján a 2019. év II. negyedévéről szóló bevallás – amelyet 2019. április 20-ig kellett benyújtani – az utolsó olyan bevallás, amelyet a MOSS rendszeren keresztül kell, illetve lehetett módosítani 2022. április 20-ig.A Vhr. 61. cikke (1) bekezdésének második mondata értelmében a 2021. évi harmadik bevallási időszakra és az azt követő időszakokra – azaz azon időszakra, illetve azt követő időszakokra, amellyel kapcsolatos kötelezettségét az adóalany az OSS-rendszeren keresztül teljesíti – vonatkozó héa-bevallás benyújtását követően az abban szereplő adatok utólagos megváltoztatására kizárólag későbbi bevallásokban történő kiigazításuk révén kerülhet sor. Tehát az OSS-rendszeren keresztül benyújtott bevallások módosítása nem a korábbi bevallások módosítása útján történhet, hanem csakis egy későbbi bevallásban lehet egy korábbi, már az OSS-rendszeren keresztül benyújtott bevallást korrigálni. Ezzel összhangban rendelkezik az Áfa-tv. 253/K. §-ának (8) bekezdése, amely kimondja, hogy az uniós különös szabályozás hatálya alatt az adóbevallás – különös szabályozás keretében történő – módosítására a módosítandó adókötelezettséget magában[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.
Kapcsolódó címkék:    

Jubileumi jutalom II.

Kérdés: A jubileumi jutalomra jogosító időbe beleszámít-e a következő felsorolásból a bölcsődéken és az óvodákon kívül az az időszak, amely alatt a közalkalmazott a Megyei Tanács Gyógyszertári Központjánál dolgozott?
Jogviszonyok:
Bölcsőde: 1980. 07. 01. – 1980. 11. 30-ig
Pénzintézet: 1980. 12. 19. – 1981. 03. 15-ig
Bölcsőde: 1981. 03. 16. – 1984. 12. 26-ig
Megyei Tanács Gyógyszertári Központ: 1984. 12. 27. – 1992. 02. 28-ig
X Gyógyszerkereskedelmi Vállalat: 1992. 03. 01. – 1995. 08. 31-ig
Óvoda: 1997. 09. 01. – 1999. 08. 31-ig
Bölcsőde: 1999. 09. 14. – 2000. 07. 12-ig.
Óvoda: 2000. 09. 01. – 2004. 03. 31-ig
Bölcsőde: 2004. 04. 01. – 2021. 12. 31-ig
Részlet a válaszából: […] gyógyszertári kiskereskedelem volt, tehát feltehetően a tanácsi vállalatokhoz hasonlatos szervezetről volt szó. A Kjt. hatálybalépésével a gyógyszertári központ nem került a Kjt. hatálya alá. Mind-ezekre tekintettel az ott eltöltött munkaviszony időtartama[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.
Kapcsolódó címkék:  

25 év alatti fiatal első házasok kedvezménye

Kérdés: Érvényesítheti-e az első házasok kedvezményét önkormányzatunk egyik alkalmazottja, a házaspár azon tagja, aki a 25. életévét még nem töltötte be, ha a 25 év alatti fiatalok 2022. január 1-je előtt kötöttek házasságot, és az egyikük a 2022. adóév során betölti a 25. életévét?
Részlet a válaszából: […] házastársak valamelyike a 25. életévét betölti.Ha a 25 év alatti fiatalok 2022. január 1-je előtt kötöttek házasságot, akkor 2022. január 1-jétől az első házasok kedvezményének érvényesítését fel kell függeszteni mindaddig a hónapig, amíg egyikük a 25. életévét betölti. Ezt követő hónaptól a hátralévő jogosultsági hónapokra az első házasok kedvezménye érvényesíthető.Az Szja-tv. 29/C. §-ának (2) bekezdése értelmében az első házasok kedvezményét az a házaspár érvényesítheti, amely esetében legalább az egyik házastárs első házasságát köti, azaz a kedvezmény jogosultja mindkét fél.Tehát a 25 év alatti fiatalok által kötött házasság esetén a jogszabály az első házasok[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
6
7