Rokkantnyugdíj
Kérdés
1979. 03. 06-ától bölcsődei dolgozó vagyok, csecsemő- és gyermekgondozó munkakörben. 2003. 12. 27-étől 2005. 01. 21-éig táppénzes állományban voltam, ezalatt az OSZI I. fokú orvosi bizottsága 67%-os munkaképesség-csökkentést állapított meg. Ha a rokkantsági nyugdíjat igénybe veszem, milyen juttatásokra leszek jogosult? Hogyan érvényes rám a felmentési idő, ill. a végkielégítés, ha a munkaviszony megszűnésekor még nem leszek nyugdíjas, és a felmentésre egészségügyi okból kerül sor? A munkaviszony megszűnését ki kezdeményezze? A munkáltató felajánlhat-e az egészségi állapotomnak megfelelő könnyebb munkakört, és azt el kell-e fogadnom?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2005. május 17-én (45. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1087
[…] keresőképtelenség miatti táppénzes időtartamban ez a jogszabályi feltétel teljesül. Mikor nyílik meg a nyugdíjjogosultság, ha az igénylő az OSZI-határozat kiadásának időpontjában munkaviszonyban áll? Ez esetben is három lehetséges feltételt határoz meg a Tny 27. §-a. A jogosultság azon a napon nyílik meg, amelytől a) munkaviszonyban már nem áll, és táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül, vagy b) munkát rendszeresen nem végez, és táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül, vagy c) lényegesen kisebb keresetet biztosító munkakörben dolgozik a kérelmező. Amikor letelik a táppénzjogosultság, de az alkalmazott továbbra is keresőképtelen, akkor kialakulhat egy olyan helyzet, melyben a b) pontban foglalt feltételek megvalósulnak. Fentiek alapján a kérdésben felvetett esetben is sor kerülhet a rokkantsági nyugdíj megállapítására, s ekkor az a következő kérdés, hogy hogyan kerülhet sor a felmentésre, milyen juttatások illetik meg a közalkalmazottat. A munkaviszony megszüntetését bármelyik fél kezdeményezheti. Az alkalmazott lemondhat, kezdeményezheti a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését is, valamint felvetheti a munkáltató felé, hogy jogviszonya felmentéssel kerüljön megszüntetésre. A munkáltató a közös megegyezést vagy a felmentést kezdeményezheti. Általánosnak tekinthető az a gyakorlat, hogy pl. a kérdésben felvetett esetben a munkáltató intézkedik a jogviszony felmentéssel történő megszüntetése iránt, nyugdíjazás címén. Természetesen megilleti az alkalmazottat a felmentési idő, melynek mértéke függ a jogviszonyban töltött időtől. Végkielégítésre azonban ebben az esetben nem lesz jogosult, mert a Kjt. alapján nem jár az alkalmazottnak végkielégítés, ha legkésőbb a jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. A kérdésben felvetett másik eljárás esetén szintén abból kell kiindulni, hogy az OSZI határozata megállapította a 67%-os munkaképesség-csökkenést, azonban valamilyen okból mégsem kerül sor a rokkantnyugdíj megállapítására. Ugyanakkor az alkalmazott ismét keresőképes állományba vételre kerül. Ekkor a munkáltatónak meg kell vizsgálnia, hogy van-e olyan munkakör, mely az alkalmazott egészségi állapotának megfelel. A jogszabály kifejezetten nem írja elő, […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2005. május 17-én (45. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1087
[…] keresőképtelenség miatti táppénzes időtartamban ez a jogszabályi feltétel teljesül. Mikor nyílik meg a nyugdíjjogosultság, ha az igénylő az OSZI-határozat kiadásának időpontjában munkaviszonyban áll? Ez esetben is három lehetséges feltételt határoz meg a Tny 27. §-a. A jogosultság azon a napon nyílik meg, amelytől a) munkaviszonyban már nem áll, és táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül, vagy b) munkát rendszeresen nem végez, és táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül, vagy c) lényegesen kisebb keresetet biztosító munkakörben dolgozik a kérelmező. Amikor letelik a táppénzjogosultság, de az alkalmazott továbbra is keresőképtelen, akkor kialakulhat egy olyan helyzet, melyben a b) pontban foglalt feltételek megvalósulnak. Fentiek alapján a kérdésben felvetett esetben is sor kerülhet a rokkantsági nyugdíj megállapítására, s ekkor az a következő kérdés, hogy hogyan kerülhet sor a felmentésre, milyen juttatások illetik meg a közalkalmazottat. A munkaviszony megszüntetését bármelyik fél kezdeményezheti. Az alkalmazott lemondhat, kezdeményezheti a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését is, valamint felvetheti a munkáltató felé, hogy jogviszonya felmentéssel kerüljön megszüntetésre. A munkáltató a közös megegyezést vagy a felmentést kezdeményezheti. Általánosnak tekinthető az a gyakorlat, hogy pl. a kérdésben felvetett esetben a munkáltató intézkedik a jogviszony felmentéssel történő megszüntetése iránt, nyugdíjazás címén. Természetesen megilleti az alkalmazottat a felmentési idő, melynek mértéke függ a jogviszonyban töltött időtől. Végkielégítésre azonban ebben az esetben nem lesz jogosult, mert a Kjt. alapján nem jár az alkalmazottnak végkielégítés, ha legkésőbb a jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. A kérdésben felvetett másik eljárás esetén szintén abból kell kiindulni, hogy az OSZI határozata megállapította a 67%-os munkaképesség-csökkenést, azonban valamilyen okból mégsem kerül sor a rokkantnyugdíj megállapítására. Ugyanakkor az alkalmazott ismét keresőképes állományba vételre kerül. Ekkor a munkáltatónak meg kell vizsgálnia, hogy van-e olyan munkakör, mely az alkalmazott egészségi állapotának megfelel. A jogszabály kifejezetten nem írja elő, […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
