Közalkalmazott munkavégzésre irányuló további jogviszonya

Kérdés: Intézményünk a Kjt. hatálya alá tartozik, önállóan működő költségvetési intézmény, minden dolgozója közalkalmazott. A munkáltató a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottal munkaköri feladatai ellátására mellett, másik munkakörre létesíthet-e munkavégzésre irányuló további jogviszonyt?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 1. §-ának (1) bekezdése így rendelkezik: "e törvény hatálya - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint a helyi önkormányzat (munkáltató) által a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony

Kérdés: Szociális gondozást, szociális étkeztetést, házi segítségnyújtást, család- és gyermekjóléti szolgáltatást végző költségvetési szerv vezetői és dolgozói munkaerőhiány miatt a feladatok ellátását úgy biztosítják, hogy az intézmény vezetői és a dolgozói a közalkalmazotti jogviszonyuk mellett egyszerűsített foglalkoztatás alapján, ezen túl megbízási jogviszony alapján végeznek tevékenységet az intézménynél. Az Efo-tv. 3 §-ának (4) bekezdése alapján: "Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony a Kttv. 1. §-ának (1) bekezdésében, valamint a Kjt. 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott munkáltató által az alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására." Jól értelmezzük-e a vonatkozó jogszabályokban leírtakat, vagyis, hogy az alaptevékenységen kívüli feladatok tekintetében a törvény lehetőséget ad az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony alkalmazására az intézmény vezetőinél és közalkalmazottjainál? Jogszerű-e az a gyakorlat, hogy az alapfeladat ellátását a közalkalmazotti jogviszony mellett megbízási jogviszony keretében látják el a közalkalmazottak és az intézményvezető, amikor munkaidőn túl, hétvégén kell biztosítaniuk a gondozottak ellátását, vagy azt túlmunkaként kell kezelni?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 1. §-ának (1) bekezdése így rendelkezik: "e törvény hatálya - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint a helyi önkormányzat által (a továbbiakban: munkáltató) a feladatkörébe tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Rendezvényen kisegítő tevékenység ellátása

Kérdés: Az önkormányzat költségvetési intézménye (művelődési központ) a városi nagyrendezvények idején segítő tevékenységre (hulladékgyűjtés, takarítás a közterületen stb.) alkalmaz olyan magánszemélyeket, akik az önkormányzat munkavállalói és közfoglalkoztatottjai. Milyen foglalkoztatási formában kell alkalmaznia a művelődési központnak a megnevezett személyeket (megbízási szerződés vagy egyéb, pl. egyszerűsített foglalkoztatás)?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján eseti jellegű, egy-egy alkalomra szóló munkavégzésről van szó, olyan munkákra vonatkozóan, amelyek egyébként nem tartoznak a művelődési központ által ellátandó alapfeladatok közé, csak segítő jelleggel, lazán kapcsolódnak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Polgármesteri hivatalnál foglalkoztatott közalkalmazottak

Kérdés:

Az lenne a kérdésünk, hogy polgármesteri hivatalhoz integrált konyhán dolgozók (élelmezésvezető, szakács) esetében szabályszerű-e a közalkalmazottként történő foglalkoztatás? Vagy az Mt. hatálya szerint kellene őket foglalkoztatni? Lehet egy polgármesteri hivatalnál közalkalmazott? (Az alapító okiratban szerepel mint foglalkoztatási forma.)

Részlet a válaszából: […] A Kjt. 1. §-ának (1) bekezdése így szól: "E törvény hatálya – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint a helyi önkormányzat által (a továbbiakban: munkáltató) a feladatkörébe tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Egyszerűsített foglalkoztatott utazási költségtérítése

Kérdés: Költségvetési szervünknél az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott dolgozó részére munkába járáshoz kapcsolódó utazási költségtérítés (MÁV-menetjegyek elszámolása) adható-e adómentesen, esetleg kiküldetési rendelvény alapján?
Részlet a válaszából: […] Az Efo-tv. 4. §-ának (1)-(1a) bekezdése értelmében az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra az Mt., valamint a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabály rendelkezéseit az Efo-tv.-ben meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Alkalmi munkavállaló bérlete

Kérdés: Egyszerűsített foglalkoztatott munkavállalónak (éttermi feketemosogató), aki jelenleg havi 15 napot dolgozik, lehet adómentesen bérletet fizetni? Vidékről jár Budapestre dolgozni. Ha igen, akkor tudomásom szerint a vidéki bérlet 100%-a adómentes lehet. A csatlakozó Budapest-bérlet, ami külön fel van tüntetve a MÁV--bérleten (melynek ára 10.500 Ft), bérként adózik?
Részlet a válaszából: […] A 39/2010. Korm. rendelet szerint munkába járás a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Közfoglalkoztatott munkaviszonyon kívüli foglalkoztatása

Kérdés: Az önkormányzat közfoglalkoztatás keretében munkavállalókat foglalkoztat. Van-e lehetősége az önkormányzat által alapított költségvetési szervnek a közfoglalkoztatottal megbízási szerződést kötni a közfoglalkoztatott munkaidején kívül elvégzendő munkára (például szombat, vasárnapi munkavégzésre)? Van-e a megbízási szerződésnek időbeli korlátja? Ugyancsak az önkormányzat által alkalmazott közfoglalkoztatottal köthet-e az önkormányzat költségvetési szerve szintén a munkaidején kívül ellátandó feladatokra egyszerűsített foglalkoztatási szerződést?
Részlet a válaszából: […] A közfoglalkoztatott a közfoglalkoztatási jogviszonya mellett háztartási munkát, vagy az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerinti mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkát vagy alkalmi munkát, illetve rövid időtartamú – maximum 120 napig tartó –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Önkormányzati utak létesítésének áfája

Kérdés: Saját előállítású tárgyi eszköz után az önkormányzatnak mikor kell áfát bevallani, megfizetni? Mikor lehet ennek kapcsán áfát visszaigényelni? Illetve belterületi (önkormányzati) utak saját kivitelezésű beruházása esetén keletkezik-e bevallási, áfafizetési kötelezettsége, illetve levonási joga, ha korábban nem volt ezzel összefüggésben áfalevonási joga?
Részlet a válaszából: […] A saját előállítású új tárgyi eszköz létrehozását az Áfa-tv. termékértékesítéssel egy tekintet alá eső ügyletnek tekinti. Az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint ellenérték fejében végzett termékértékesítésnek minősül az adóalany...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem feltüntetése a magánszemély jövedelemadó- bevallásában

Kérdés: Egy zrt.-nél alkalmazásban lévő dolgozó hétvégén 2 napra takarítást vállal egy másik cégnél. Egyszerűsített munkaszerződést kötnek. A magánszemély személyijövedelemadó-bevallásában kell-e szerepeltetni a kapott összeget, ha igen, melyik soron?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo-tv.) 9. §-ának (1) bekezdése szerint a személyijövedelemadó- és járulékfizetés szempontjából foglalkoztatásból származó jövedelemnek a kifizetett (nettó) munkabér száz százalékát kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 20.

Nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége

Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?
Részlet a válaszából: […]  A 2011. január 1-jétől öregségi teljes nyugdíjra életkorátólfüggetlenül jogosult az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővelrendelkezik, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjatmegállapítják, a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 10.
1
2