Gyermekek után járó pótszabadság
Kérdés
Három gyermek után járó 7 nap pótszabadságot az édesapa szeretné igénybe venni. A legkisebb gyermek 2006. 09. 20-án tölti be 3. életévét. Az édesanya GYES után a gyermeknevelési támogatást fogja igénybe venni a gyermek 8 éves koráig. A férj a munkáltatójától kérheti-e a gyermekek után járó pótszabadságot? 2006. 01. 01-jétől kérte, de nem adták meg neki, arra hivatkozással, hogy az édesanya vállal többet a gyermekek neveléséből, és igénybe fogja venni a gyermeknevelési támogatást. Ha a GYET időtartamára nem is jár, de majd 2006-ra időarányosan jár-e?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2006. augusztus 8-án (66. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1460
[…] ha a gyermek(ek) édesanyja szülési szabadságot, vagy a gyermekek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. Az Mt. hivatkozott rendelkezése úgy fogalmaz, hogy a gyermekek után járó pótszabadság igénybevételéről a szülők jogosultak dönteni. A munkáltatónak ezért célszerű a szülőket nyilatkoztatni, hogy elkerülhető legyen a pótszabadság kettős kiadása. A szülők döntési lehetősége és joga ugyanakkor kizárja a munkáltató felülbírálati jogát, azaz nem vonhatja kétségbe a szülők nyilatkozatát, azt nem vitathatja. (Valótlan nyilatkozat esetén ugyanakkor fennáll a felróható magatartás, így a munkáltatói igény érvényesítésére nyitva álló elévülési idő 3 év. A valótlan nyilatkozat alatt azonban nem azt értjük, hogy ténylegesen melyik szülő vállal nagyobb szerepet a gyermek nevelésében, hanem azt, hogy ha a munkáltatója felé mindkét szülő úgy nyilatkozik, hogy ő kívánja igénybe venni, és ténylegesen igénybe is veszi a pótszabadságot.) Hivatkozunk arra is, hogy a kialakult bírói gyakorlat szerint az együtt élő szülők döntése alapján a pótszabadság igénybevételére az apa akkor is jogosult, ha az anya szülési szabadságot, vagy a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vesz […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2006. augusztus 8-án (66. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1460
[…] ha a gyermek(ek) édesanyja szülési szabadságot, vagy a gyermekek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. Az Mt. hivatkozott rendelkezése úgy fogalmaz, hogy a gyermekek után járó pótszabadság igénybevételéről a szülők jogosultak dönteni. A munkáltatónak ezért célszerű a szülőket nyilatkoztatni, hogy elkerülhető legyen a pótszabadság kettős kiadása. A szülők döntési lehetősége és joga ugyanakkor kizárja a munkáltató felülbírálati jogát, azaz nem vonhatja kétségbe a szülők nyilatkozatát, azt nem vitathatja. (Valótlan nyilatkozat esetén ugyanakkor fennáll a felróható magatartás, így a munkáltatói igény érvényesítésére nyitva álló elévülési idő 3 év. A valótlan nyilatkozat alatt azonban nem azt értjük, hogy ténylegesen melyik szülő vállal nagyobb szerepet a gyermek nevelésében, hanem azt, hogy ha a munkáltatója felé mindkét szülő úgy nyilatkozik, hogy ő kívánja igénybe venni, és ténylegesen igénybe is veszi a pótszabadságot.) Hivatkozunk arra is, hogy a kialakult bírói gyakorlat szerint az együtt élő szülők döntése alapján a pótszabadság igénybevételére az apa akkor is jogosult, ha az anya szülési szabadságot, vagy a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vesz […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
