Ruházati költségtérítés adókötelezettsége
Kérdés
A polgármesteri hivatal a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó (pl. fizikai munkát végző alkalmazottak, kézbesítők stb.) dolgozói részére ruházati költségtérítést fizet úgy, hogy a ruházat megvásárlására az év elején előleget biztosít. Az előleg felhasználásáról a dolgozóknak 30 napon belül a polgármesteri hivatal nevére kiállított felsőruházatról szóló számlával kell elszámolniuk. Helyesen járunk-e el akkor, ha e juttatás után a természetbeni juttatásokra vonatkozó szabályok szerint fizetjük a közterheket? A 30 napon túli elszámolás esetén keletkezik-e kamatkedvezmény miatti adókötelezettség?
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2007. május 22-én (79. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1700
[…] feltételekkel ténylegesen elérhető. Akkor is természetbeni juttatásnak minősül a kérdésben szereplő ruházati juttatás, ha ahhoz nem minden munkavállaló juthat hozzá ugyan, de a munkáltató egy minden munkavállaló által megismerhető belső szabályzatban rögzíti a juttatásban részesülők körét, és a juttatást e szabályzat alapján nyújtják. Ha tehát a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó alkalmazottak részére adott ruházati juttatás megfelel az említett feltételeknek, akkor az természetbeni juttatásnak számít, így ebben az esetben helyes a közterhek megfizetésével kapcsolatos gyakorlatuk. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatónak a juttatás után 54 százalékos személyi jövedelemadót, 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, illetőleg 3 százalék munkaadói járulékot kell fizetnie. Ha azonban a juttatás körülményei nem felelnek meg az előzőekben leírt feltételeknek, akkor a juttatás értéke a munkavállaló összevonás alá eső, munkaviszonyból származó jövedelmeként lesz adóköteles, és a járulékokat is az erre vonatkozó szabályok szerint kell fizetni. Az Szja-tv. 72. §-ában foglalt szabályok szerint az elszámolásra kiadott összeg tekintetében – ha annak kifizetése 30 napot meghaladó időtartamra vonatkozik, […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*