Közalkalmazottak besorolása
Kérdés
Karbantartóként alkalmazunk február 1-jétől egy új dolgozót. Kjt. hatálya alá tartozunk, mivel önkormányzati fenntartás alatt működő iskola vagyunk. Az lenne a kérdésem, hogy a közalkalmazotti besorolásnál, a jubileumi jutalom és a végkielégítés megállapításánál mit lehet figyelembe venni? 1991. 07. 01.-1996. 04. 30. – termelőszövetkezet, munkaviszonya megszűnt, közben sorkatona – 1993. 02. 24.-1994. 02. 10., 1996. 05. 01.-1998. 12. 31. – egyéni vállalkozó, 1999. 01. 01.-2001. 12. 31. – kft., munkaviszonya megszűnt, 2002. 05. 16.-2006. 10. 31. – kft., munkaviszonya megszűnt, 2007. 02. 15.-2009. 01. 31. – önkormányzat, majd áthelyezéssel 2009. 02. 01-től iskolánkhoz került. Az egyéni vállalkozóként töltött idő nem számítható a besorolásnál, ha az 1992 előtt volt?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2009. április 28-án (112. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2353
[…] annak megszűnési módjától, – a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatban, illetve a polgári szolgálatban eltöltött idő, – az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött idő, – a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban töltött idő, – a munkáltató egészének vagy egy részének átadása esetén az átvevő munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyt létesítő közalkalmazottnál az átadó munkáltatónál munkaviszonyban vagy közszolgálati jogviszonyban töltött idő (csak a 2003. július 1-jét követő jogutódlás, illetve feladatátadás esetén alkalmazhatók (LB elvi határozata M1632/2007.). Az egyéni vállalkozóként eltöltött idő nem számítható be, függetlenül attól, hogy mikor állt fenn, mivel azalatt nem állt olyan jogviszonyban (pl. munkaviszonyban) az érintett, amelyet figyelembe lehetne venni a besorolásnál. A többi jogviszony a fentiek szerint vehető figyelembe. B) Közalkalmazotti jogviszony esetében a jubileumi jutalom számítása során figyelembe vehető időtartamok a következők: – a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idő (ideértve az 1992. július 1-jén már fennállt, és olyan munkáltatónál töltött munkaviszony teljes időtartamát, amely munkáltató a Kjt. hatálya alá került), – a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött idő, – a szolgálati jogviszony időtartama, továbbá – a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban töltött idő, – a Kjt. hatálybalépése (1992. július 1-je) előtt áthelyezéssel keletkezett, korábbi munkaviszony időtartama, mindaddig, amíg a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát nem szünteti meg. Több áthelyezés esetén, ha azok az utolsó áthelyezésig folyamatosak, valamennyi áthelyezés időtartama (Mt. 209. §), – a fentiekben felsorolt időtartamokon belül a munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony fennállásának azon időtartama, amely alatt a közalkalmazott nem végzett munkát, a közalkalmazotti jogviszony szünetelt (pl. 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság, GYES, GYED ideje), – a munkáltató egészének vagy egy részének átadása esetén az átvevő munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyt létesítő közalkalmazottnál az átadó munkáltatónál munkaviszonyban vagy közszolgálati jogviszonyban töltött idő. [2003. évi XX. törvény 12-14. §-ával megállapított szabályok csak a 2003. július 1-jét követő jogutódlás, illetve feladatátadás esetén alkalmazhatók. Az Mt. 86/C. § (4) bekezdésében foglaltakat a 2003. évi XX. törvény 14. §-a alapján csak akkor lehet alkalmazni, ha a munkáltató egésze vagy egy része […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2009. április 28-án (112. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2353
[…] annak megszűnési módjától, – a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatban, illetve a polgári szolgálatban eltöltött idő, – az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött idő, – a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban töltött idő, – a munkáltató egészének vagy egy részének átadása esetén az átvevő munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyt létesítő közalkalmazottnál az átadó munkáltatónál munkaviszonyban vagy közszolgálati jogviszonyban töltött idő (csak a 2003. július 1-jét követő jogutódlás, illetve feladatátadás esetén alkalmazhatók (LB elvi határozata M1632/2007.). Az egyéni vállalkozóként eltöltött idő nem számítható be, függetlenül attól, hogy mikor állt fenn, mivel azalatt nem állt olyan jogviszonyban (pl. munkaviszonyban) az érintett, amelyet figyelembe lehetne venni a besorolásnál. A többi jogviszony a fentiek szerint vehető figyelembe. B) Közalkalmazotti jogviszony esetében a jubileumi jutalom számítása során figyelembe vehető időtartamok a következők: – a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idő (ideértve az 1992. július 1-jén már fennállt, és olyan munkáltatónál töltött munkaviszony teljes időtartamát, amely munkáltató a Kjt. hatálya alá került), – a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött idő, – a szolgálati jogviszony időtartama, továbbá – a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban töltött idő, – a Kjt. hatálybalépése (1992. július 1-je) előtt áthelyezéssel keletkezett, korábbi munkaviszony időtartama, mindaddig, amíg a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát nem szünteti meg. Több áthelyezés esetén, ha azok az utolsó áthelyezésig folyamatosak, valamennyi áthelyezés időtartama (Mt. 209. §), – a fentiekben felsorolt időtartamokon belül a munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony fennállásának azon időtartama, amely alatt a közalkalmazott nem végzett munkát, a közalkalmazotti jogviszony szünetelt (pl. 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság, GYES, GYED ideje), – a munkáltató egészének vagy egy részének átadása esetén az átvevő munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyt létesítő közalkalmazottnál az átadó munkáltatónál munkaviszonyban vagy közszolgálati jogviszonyban töltött idő. [2003. évi XX. törvény 12-14. §-ával megállapított szabályok csak a 2003. július 1-jét követő jogutódlás, illetve feladatátadás esetén alkalmazhatók. Az Mt. 86/C. § (4) bekezdésében foglaltakat a 2003. évi XX. törvény 14. §-a alapján csak akkor lehet alkalmazni, ha a munkáltató egésze vagy egy része […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
