584 cikk rendezése:
421. cikk / 584 Támogatás elszámolása
Kérdés: Intézményünk részt vesz a Tempus Alapítvány által meghirdetett "Comenius" projektben. A szerződésben a pályázati pénz felhasználásánál táblázatban jelölik meg a résztvevőkre felvehető megélhetési, napi költséget. Ezekről számlát (külföldi) nem tudnak az elszámoláskor leadni, ezért a kifizetéshez alapbizonylatot nem tudnak mellékelni. Kérem az állásfoglalásukat a helyes elszámolásról, mert nem tudunk közös nevezőre jutni! Kérem arról is szíves véleményüket, hogy áfás-e a pénzösszeg!
422. cikk / 584 Távbeszélő szolgáltatás és adójának elszámolása
Kérdés: Költségvetési szervként adóköteles tevékenységet végzünk, de az éves árbevételünk nem éri el a 4 millió forintot, ezért alanyi adómentességet élvezünk. Több vonallal rendelkezünk, ezekből az egyik nyilvános, pénzbedobós készülék, amit havonta ürítünk, és abból fizetjük ki a számlát. A többin a magánbeszélgetéseket nem tudjuk elkülöníteni, így magáncélra 20 százalékot számolunk el, amit nem téríttetünk meg a munkavállalókkal. Pontosan hogyan, milyen számlákon kell lekönyvelni a 20 százalékot, ennek adóját, járulékait, a telefonszámlát és az áfavonzatokat?
423. cikk / 584 Cégtelefon adókötelezettségének teljesítése
Kérdés: A Költségvetési Levelekben megjelent 1485-ös számú kérdéssel kapcsolatban további kérdéseink merültek fel. Hogyan tehet eleget a munkáltató – a mi esetünkben egy iskola – a telefonszolgáltató számlája alapján a személyijövedelemadó- és a járulékfizetési kötelezettségének? Tárgyhót követő 12-éig átutalja a telefonszámla bruttó vagy nettó összegének 29+54+3 százalékát, az intézményi adószám feltüntetésével? Minden hónapban bevallást is be kell-e nyújtani? (Eddig nem kellett, mert a MÁK készíti a bérszámfejtést.) Tehát a nettó vagy a bruttó összeget kell-e figyelembe venni? Milyen számlaszámra kell utalni a személyi jövedelemadót, a társadalombiztosítási járulékot és a munkaadói járulékot?
424. cikk / 584 Háziorvos gépjárműköltségeinek elszámolása
Kérdés: Közalkalmazottként dolgozó háziorvosunk 2 községre kiterjedő körzetben látja el tevékenységét. Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 14. § (4) bekezdése alapján a szolgáltató, a háziorvosi körzet területén élő lakosság elhelyezkedésének adottságait figyelembe véve, a betegek orvos általi felkeresése költségei fedezetére területi kiegészítő díjazásra jogosult havonta. Ez a díj több településre kiterjedő körzetben 38 000 Ft. Ezt a díjat a szolgáltató, tehát az önkormányzat – a háziorvos kérésére, mivel saját autóját használja – a háziorvos béréhez adja, ami területi pótlékként jelenik meg a bérjegyzéken, és az összes bérjellegű járandóságának részét képezi. Tehát bérként "viselkedik". Kérdésem, hogy helyesen járunk-e el, vagy az önkormányzatnak meg kell-e követelnie a háziorvostól útnyilvántartás vezetését a felkeresett betegekről? Ha igen, akkor ez az útnyilvántartás a betegnapló alapján készül-e, és kiküldetésként kell elszámolni? A fenti esetben hogyan jár el jogszerűen az önkormányzat?
425. cikk / 584 Számlahelyesbítés
Kérdés: Egy rendszeresen vásárló vevőnknek utólag árengedményt adtunk. Tekintettel arra, hogy a vevőnk nem adóalany, az eredeti teljesítési időpontban nem kért számlát, így csupán nyugtát kapott. Lehet-e a nyugtát helyesbíteni, vagy a helyesbítés csak a számlára vonatkozik?
426. cikk / 584 Telefonköltség továbbszámlázása
Kérdés: Kinek kell továbbszámlázni a 30 százalékot? Feltétlenül a dolgozónak kell továbbszámlázni? Mi történik, ha az adóalany megalapozott nyilvántartással bizonyítani tudja, hogy a telefonszolgáltatást teljes egészében gazdasági tevékenységhez használta fel, azaz magáncélú beszélgetés nem fordult elő? Mi történik, ha az adóalany csak 20 százalékot tudott továbbszámlázni?
427. cikk / 584 Kisajátítást megelőző kártalanítás során kifizetett vételár áfája
Kérdés: A kisajátításról szóló törvényerejű rendelet 2005. április 6-ai hatállyal beépített módosítása értelmében a kisajátítást megelőző kártalanítás során kifizetett vételár adó- és illetékmentes. Kérdés, hogy vajon ez áfamentességet is jelent-e?
428. cikk / 584 Nemzetközi közlekedés
Kérdés: Az adóalany személyszállítási szolgáltatást teljesít. Autóbusszal külföldi csoportot szállít, az utasok 8 napig tartózkodónak Magyarországon. 7 napon át csak belföldi utakra kerül sor, egy napon Budapest-Bécs és vissza utat teljesítenek. 1. Helyes-e az a vélemény, hogy az Áfa-tv. 12. § a) pontja hatálya alá csak a Budapest-Bécs és visszaút tartozik? 2. Az említett adóalany a km-díj mellett a gépkocsivezetői napidíjat külön tételben számlázza. Helyes-e az a vélemény, hogy áfa szempontjából a megtett utak arányában lesz ez az összeg adóköteles, illetve levonási joggal adómentes?
429. cikk / 584 2006. augusztus 31-ig adott előleg, 2006 szeptemberében kibocsátott végszámla
Kérdés: 2006. szeptember 1-jétől a kedvezményes adómérték megszűnik, a korábban 15%-os adókulcs alá tartozó termékek, szolgáltatások áfája 20%-ra emelkedik. Hogyan kell kibocsátani a végszámlát? Mi a teendő, ha az eladó 2006 augusztusában kér előleget, és az előleg a teljes ellenértéket takarja? Hogyan kell (milyen adómértékkel) kibocsátani az előlegszámlát, valamint a végszámlát? Helyes-e az a megoldás, miszerint a végszámlán a teljes ellenértékre 20%-os kulcsot számolunk rá?
430. cikk / 584 2006 augusztusában kibocsátott számla helyesbítése 2006 szeptemberében
Kérdés: Az eladó 2006. augusztusában 100+15 = 115 forintról bocsátott ki számlát. 2006 szeptemberében 15 (bruttó) árengedményt adott. Mi a követendő eljárás? Hogyan kell helyesbíteni és sztornírozni a 2006 augusztusában kibocsátott számlát?
