621 talált cikk az adóalap kifejezésre

Kérdés: Mit jelent az Áfa-tv. által emlegetett államháztartási támogatás, amire levonási tilalom vonatkozik? Idetartozik-e az önkormányzati támogatás? Mely időszakban érvényesül a levonási tilalom?

Kérdés: Van-e annak jelentősége az arányosításnál, hogy a támogatást külön folyósítják vagy egy összegben, és a támogatott intézmény maga osztja le feladat szerint?

Kérdés: Egy kft. az önkormányzattól kapott támogatásból 2002-ben beruházást (nem közműberuházás) valósított meg. Ez azt jelenti az Áfa-tv. átmeneti rendelkezése [211. § (7) bekezdése] szerint, hogy a tavalyi szabályokat kell erre alkalmazni? Most a támogatásban részesülés miatt 10 évig visszafizetési (arányosítási) kötelezettség van a beruházással kapcsolatosan az Áfa-tv. átmeneti rendelkezései szerint?

Kérdés: Intézményünk pénzmaradványból gépvásárlást eszközölt 2004-ben. Az áfa bevallásánál az arányosításba bevonva vettük figyelembe, mivel a pénzmaradvány saját bevételi megtakarításunkból képződött. Intézményünk bevételének 70%-a saját bevétel, 30%-a önkormányzati támogatás. Helyesen állapítottuk-e meg az eszközvásárlás áfáját? Milyen bizonylatok szükségesek a tárgyi eszköz állományba vételéhez, üzembehelyezéséhez?

Kérdés: 2003-ban folyósított, adóalapot nem képező önkormányzati támogatásból szabadidőközpontot hoztunk létre, amelyet adóköteles tevékenységhez használunk. Jól értelmezzük-e, hogy a szabadidőközpont működtetésével kapcsolatos, folyamatos beszerzések áfatartalmát a beruházás korábbi támogatásból való finanszírozottsága miatt nem tudjuk visszaigényelni?

Kérdés: Intézményünk magánszemélytől vesz bérbe ingatlant. Ilyen esetben nekünk kizárólag 20 százalék adót kell levonnunk a kifizetett bérleti díjból, vagy 38 százalék adóelőleget, tekintettel arra, hogy a bérbeadó önálló tevékenységet folytató magánszemélyként végzi ezt a tevékenységet adószám birtokában?

Kérdés: Óvodánk konyhát üzemeltet. Havi áfabevallók, illetve -fizetők vagyunk. Az áfa arányosításánál a számlálóban, illetve a nevezőben mi szerepeljen?

Kérdés: Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő szülő kérésére a támogatás összegét nem a szülőnek utaljuk, hanem a "támogatott" étkeztetését végző középfokú iskola számára, mint étkeztetési térítési díjat, amit az iskola nekünk leszámláz 15 százalék áfával. A támogatás összegének áfavonzata hogyan jelentkezik? Áfanyilvántartásban szerepeltetni kell-e, és ha igen, akkor levonható-e?

Kérdés: Cégünk kutatás-fejlesztési tevékenységet folytat, amelyhez rendszeresen kap támogatást a minisztériumtól. A támogatások nagy része a minisztérium által kiírt pályázatokból származik, a felhasználásról tételes elszámolást kell készíteni a minisztérium részére. A cég a támogatást személyi juttatásokra és azok járulékaira használja fel, amelyeknek nincs áfatartalma. A beszerzéseket, alvállalkozói számlákat stb. saját forrásból fedezi, ezeket minden elszámolásban ellenőrizni lehet. Ebben az esetben a kapott támogatást be kell vonni az áfaarányosításba? A cégünk külföldi – EU-n belüli és kívüli – állami szervek támogatásait is elnyerte. Ezekkel a támogatásokkal van-e teendőnk az áfaszámítás és -bevallás során?

Kérdés: A művelődési központ önkormányzati támogatásból és saját bevételekből tartja fenn magát. Az önkormányzat által adott támogatás sajnos az üzemvitelre sem elég (fűtés, világítás stb.). A támogatásból személyi juttatásokra és azok járulékaira futja. A művelődési központ tételesen ki tudja mutatni, hogy a filmkölcsönzési díjat és a színházi előadások díját saját jegybevételből fedezi, míg az önkormányzattól kapott támogatásból személyi juttatásokat és annak járulékait fizeti. A kérdésem arra vonatkozik, hogy a saját jegybevételből fedezett filmkölcsönzési díjnak és a színházi előadások díjának előzetesen felszámított adója levonásánál lehet-e alkalmazni a tételes elkülönítést, valamint az adó levonható-e?