621 talált cikk az adóalap kifejezésre

Kérdés: Egy korábbi számban az előzetesen felszámított áfaarányosítás megosztással történő visszaigénylését taglalták. Értékesítés adatai: adóköteles tevékenység ellenértéke (adó nélküli) 600 ezer forint, tárgyi mentes tevékenység ellenértéke 200 ezer forint, működést finanszírozó támogatás 1000 ezer forint. Beszerzés adatai: kizárólag adóköteles tevékenységhez kapcsolódó beszerzést terhelő áfa 30 ezer forint, kizárólag tárgyi mentes tevékenységhez kapcsolódó beszerzést terhelő áfa 40 ezer forint, tárgyi menteshez és adóköteleshez egyaránt kapcsolódó áfa (nem elkülöníthető tételesen) 20 ezer forint. A válaszban az arány a következő volt: (30+20) x 600 = 50 x 0,3333 = 16,665 600+200+1000 ezer forint levonható áfarész, nem levonható áfarész 40 ezer forint. A fenti adatokkal hogyan töltöm ki az áfabevallást, mely sorokba milyen adatot kell bejegyezni?

Kérdés: Kérem szíves tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy munkabérelőleg kifizetése esetén adókötelezettség terheli-e a munkavállalónkat arra tekintettel, hogy a megszerzett összeg után nem fizet kamatot.

Kérdés: Az alkalmi munkavállalói könyvvel való foglalkoztatás esetén a közteherjeggyel teljesített társadalombiztosítási kötelezettséggel kapcsolatban 2003. évre vonatkozóan igénybe vehető-e az Szja-tv. 33/A. § szerinti adókedvezmény? A munkaügyi központ által kiállított igazoláson a nyugdíjjárulék összege nem szerepel. Az Amk-tv. 3. § (2) bekezdés b) pontja alapján a munkáltató az alkalmi foglalkoztatás esetén a melléklet második oszlopában meghatározott értékű közteherjeggyel teljesítheti a Tbj-tv. 19. § (2) bekezdésében foglalt nyugdíjjárulék-levonási kötelezettségét. A hivatkozott törvény 8. § (1) bekezdése szerint az Szja-tv. alkalmazásában a munkavállaló bérjövedelmeként kell figyelembe venni a kifizetett munkadíj sávjához tartozó ellátási alapot, melyet a kiadott igazolás tartalmaz. Tekintettel arra, hogy a közteherjeggyel teljesíthető a nyugdíjjárulék-levonási kötelezettség, ezért értelmezésünk szerint az Szja-tv. 33/A. §-a alapján a számított adót csökkenti a nem megállapodás szerint fizetett nyugdíjjárulék, a magánnyugdíjrendszer keretében – nem megállapodás alapján és nem kiegészítésként – fizetett tagdíj együttes összegének a 25 százaléka, függetlenül attól, hogy a kiadott igazoláson feltüntették-e. Helyesen értelmezzük-e a hivatkozott jogszabályokat?

Kérdés: Hogyan kell a támogatásokat figyelembe venni az arányosításnál a közhatalmi szerveknek?

Kérdés: Intézményünk egyik munkatársa Németországba utazik azért, hogy egy ottani kórházban már alkalmazott gyógyítási eljárást elsajátítson. A külföldi (munkavégzéssel is járó) utazást intézményünk igazgatója rendelte el. A külföldi tartózkodás előreláthatólag több hónapig tart majd. Kérdésünk, hogy ez tartós kiküldetésnek számít-e, és ha igen, akkor milyen elszámolási (adóelőleg-levonási) szabályokat kell alkalmaznunk?

Kérdés: Munkavállalóink jutalmazását ajándékutalványok átadásával szeretnénk megoldani. Az utalvány bármely termék vásárlására felhasználható. A juttatás az elvégzett munka minőségétől függ. A jutalmazásból egyetlen munkavállalót sem zárunk ki, de a juttatás jutalmazási funkciójából adódóan nem biztos, hogy minden dolgozó kap utalványt. Az így adott ajándékutalvány természetbeni juttatásként kezelhető-e?

Kérdés: Önkormányzatunk fenntartása alatt működik egy közös igazgatású közoktatási intézmény (általános iskola és óvoda), mely gazdálkodási jogkörét tekintve részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, önálló adószámmal és pénzintézetnél vezetett bankszámlaszámmal rendelkezik. Az intézmény adóköteles az iskolai étkeztetést tekintve, és emellett tárgyi adómentes tevékenységet (oktatás) is végez. Az adóköteles tevékenység költségei tételesen elkülöníthetők, de a közüzemi díjak nem. Az intézmény bevétele az iskolai étkeztetésből, pedagógiai szaktanácsadásból, egyéb saját bevételekből (pályázat útján nyert támogatások) és az önkormányzat által intézményi finanszírozásként nyújtott támogatásból tevődik össze. A tételesen elkülöníthető iskolai étkeztetési tevékenységhez tartozó előzetes áfa egészében levonható-e, ha igen, a tételesen el nem különíthető, arányosításra kerülő beszerzésekhez a levonási hányad számításánál mit kell a számlálóba és a nevezőbe belevenni? A fenti tevékenységet illetően mi tartozik az Áfa-tv. 3. számú mellékletének 2. A) és 2. B) pontjához, nevesítve a mi példánkban?

Kérdés: Szociális foglalkoztató önkormányzati intézmény vagyunk. Az önkormányzat esetenként – intézményfinanszírozás címén – ad támogatást meghatározott céllal, pl. felújításra vagy gépvásárlásra. A támogatás nem fedezi a teljes nettó költséget, csak annak egy részét. A hiányzó összeget az intézmény saját bevételéből pótolja, és a teljes költség áfáját az intézmény fizeti meg. Az Áfa-tv. 38. § (1) bekezdés a) pontja értelmében kell-e arányosítani az áfát?

Kérdés: Főiskolánk által felhasználói szerződés alapján kifizetett szerzői jogdíjból történő adóelőleg-levonásánál helyesen járunk-e el, ha a szerződésben megállapított teljes díjból 10 százalék költséghányad levonása után 38 százalék személyijövedelemadó-előleget vonunk le? Kérdésünk továbbá az is, hogy ha az egyik megbízott folyamatosan külföldön dolgozik, és magyarországi munkahelye, jövedelme nincs, csak itt bejelentett állandó lakcíme, akkor a kifizetéskor kell-e adóelőleget levonnunk?

Kérdés: Egészségügyi intézmény vagyunk. Főtevékenységünk tárgyi adómentes. Adóköteles tevékenységünk elenyésző az adómentes bevételünk és a működést finanszírozó támogatás mellett. Tételesen nem tudjuk elkülöníteni az adóköteles tevékenységhez kapcsolódó beszerzéseinket. Az előzetesen felszámított áfa megosztása arányosítással kötelező, vagy az intézmény dönthet, hogy él-e az arányosítás lehetőségével? Közvetített szolgáltatás áfája közvetlenül levonható, vagy az arányosításnál kell figyelembe venni?