588 talált cikk az adófizetés kifejezésre

Kérdés: Intézményünkben az őrzés-védelmet ellátó kft. cégnevet változtatott, erről 2013. május 7-ei keltezésű levelében tájékoztatott bennünket.
1. A cégbírósági végzésben szereplő két dátum közül (változás időpontja: 2013. 03. 11.; bejegyzés kelte: 2013. 04. 26.) melyik időponttól használhatja a cég az új nevét?
2. A cégnek helyiségbérleti díjat számláznánk ki. Ha a számlát május 8-ai dátummal állítjuk ki, és a számlázási időszakok 2013. március, április, május hónapok, akkor melyik időszakról, milyen cégnévre állítsuk ki a vevőszámlát?

Kérdés: A felsőoktatási intézmény oktatási, oktatásszervezési és kutatási feladatokhoz önkénteseket foglalkoztat (hallgatók, vendégprofesszor, emeritus, vendégelőadó) közérdekű önkéntes szerződés megkötése mellett, ellenszolgáltatás nélkül. A 2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről lehetővé teszi, hogy az önkéntes tevékenység ellátása érdekében költségeket térítsünk meg. A 2. § (3) bekezdésének b) pontja értelmében önkéntes részére kifizethető az utazás, szállás és étkezés költsége. Az Szja-tv. 7. §-ának y) pontja – adóalapba nem tartozó, illetve költségnek nem számító tételek – utal az önkéntes részére nyújtott juttatás ellenszolgáltatásnak nem minősülő megállapítására. A fentiek alapján amennyiben az önkéntes tevékenységgel kapcsolatban fizetjük ki ezeket a költségeket, akkor kapcsolódik-e hozzá adófizetési kötelezettség, illetve lényeges-e, hogy milyen forrásból történik (pályázati, működési vagy saját bevétel) ezeknek a számláknak a kifizetése? Ha a kifizetőnek nem kell megfizetnie az adóalap 1,19-szerese után a 16% szja-t és 27% ehót, akkor a bizonylatokat milyen analitikával kell felszerelni, hogy bármilyen ellenőrzés alkalmával elfogadható legyen?

Kérdés: Az önkormányzat elad a külterületeiből, amelyek árokként, illetve útként vannak nyilvántartva, kisebb területeket vízpótló rendszer fejlesztése érdekében. Ezt az ügyletet áfásan vagy áfamentesen számlázzuk tovább? A köz­területből magánszemély részére eladunk telek­kiegé­szí­tésként pár m2-es területet. Ebben az esetben áfásan vagy áfamentesen kell kiállítanunk a számlát?

Kérdés: Két önkormányzat között ingatlanértékesítés történik. Az ingatlan a tulajdoni lap szerint: művelési ág (kivett megnevezés). Az eladó az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j) és k) pontja szerint az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta. A vevő az általános szabályok szerint adózik. A kérdésem, hogy az eladó ebben az esetben kiállíthat-e az Áfa-tv. 142. §-a alapján fordított áfatartalmú számlát? Abban az esetben, ha kiállíthatja, akkor a vevőnek milyen kötelezettsége és jogosultsága keletkezik?

Kérdés: A kata adózásra áttért és alanyi adómentességet választott vállalkozásoktól különböző számlákat kapunk. Van, aki a december havi díjról szóló januári teljesítési időpontú számlát áfásan állította ki, van, aki nem. Melyik a helyes, milyen számlát fogadhatunk be a havidíjas szolgáltatásokról?

Kérdés: Községi önkormányzatnál rokkantnyugdíjast lehet-e alkalmazni július 1. után az Mt. hatálya alá tartozó foglalkoztatottként (takarítónő), illetve részmunkaidős könyvtárosi munkakörben?

Kérdés: Két önkormányzat társulást hozott létre szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésére. A beruházás a társulás könyveiben jelenik meg. A tervek szerint a szennyvízhálózat aktiválás után "üzemeltetésre átadás"-ra fog kerülni az üzemeltető részére. Mivel az üzemeltetésre átadás során áfaköteles tevékenység valósul meg, ezért a kapcsolódó bejövő számlák áfája levonásra került. A közben hatályba lépett 2011. évi CCIX. tv. (Vksztv.) 6. §-ának (1) bekezdése szerint a víziközmű tulajdonosa csak az állam vagy az önkormányzat lehet, ezért a kiépített közművet át kell adni az önkormányzatoknak. A 8. § (4) bekezdése szerint ez közcélú adományozásnak fog minősülni. Az áfa szempontjából ez hogyan érinti az átadó társulást és az átvevő önkormányzatokat? A közcélú adományozás az Áfa-tv. szerint mentesül az áfafizetési kötelezettség alól, de csak a közhasznú szervezetnek történő átadás esetén. Befolyásolja-e ez a közcélú adományozás áfamentességét? A helyzetet bonyolítja, hogy az egyik önkormányzat az áfa alanya, a másik nem áfás. Az átadást követően az önkormányzatok fogják üzemeltetésre átadni a szennyvízhálózatot.

Kérdés: Önkormányzatunk kizárólagos tulajdonában lévő építési telkek értékesítésével foglalkozó társaság több építési telek tulajdonosa. A társaság az építési telkek beszerzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított áfát a továbbértékesítési célra tekintettel levonásba helyezte. A társaság egy együttműködési megállapodás keretében az egyik tulajdonában lévő építési telket ingyenesen egy építési vállalkozó rendelkezésére bocsátja, aki az építési telken a megállapodásban meghatározott paraméterekkel épületet épít fel. Az épület elkészülését követően a felek közösen értékesítik az építési telket, valamint az épületet. Tekintettel a tulajdonviszonyokra, az építési telket a társaság, míg az épületet az építési vállalkozó fogja értékesíteni. A társaságnak az építési telek (épület felépítése érdekében) építési vállalkozónak történő rendelkezésére bocsátásakor keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége, különös tekintettel az Áfa-tv. 14. §-ára? Ha igen, a társaság milyen bizonylat kiállítására kötelezett?

Kérdés: A falunapi rendezvényen az ott megjelentek számára ingyenesen nyújtott étel és ital milyen adófizetési kötelezettséggel jár? Ez a szolgáltatás reprezentációnak minősül-e, illetve milyen főkönyvi számlára könyvelendő?

Kérdés: Önkormányzatunk 100%-os tulajdonában lévő kft.-je (továbbiakban: kft.) ingatlanok adásvételével és bérbeadásával foglalkozik. A kft. megalakulásakor a­z általános szabályok szerinti adózást választotta, és ingatlanértékesítési, illetve bérbe­adási tevékenységével kapcsolatosan nem választott adófizetési kötelezettséget az Áfa-tv. 88. §-a alapján.
A kft. részt kíván venni egy felszámolás alatt lévő cég (továbbiakban: adós) tulajdonában lévő épület (jövőbeni társasház) értékesítésére kiírt pályázati eljárásban. Az adós szintén az általános szabályok szerint adózó adóalany, aki nem élt az Áfa-tv. 88. §-a szerinti választási jogával.
A társasházban a külön tulajdonba kerülő ingatlan (lakás, tároló, garázs, üzlethelyiségek) és a később közös tulajdonba kerülő helyiségek (pl. folyosó, lépcsőház), azaz az egész épület vonatkozásában ideiglenes használatbavételi engedély kiadására került sor, mely 2009 végén jogerőre emelkedett. Adós építőipari vállalkozás volt, amely főtevékenysége szerint ingatlanok adásvételével foglalkozott, azaz a tulajdonában lévő ingatlan nem minősül az Áfa-tv. 259. §-ának 21. pontja szerinti tárgyi eszköznek. Kérdés, hogy a fentiek szerinti ideiglenes használatbavételi engedéllyel rendelkező ingatlan után felmerül-e áfafizetési kötelezettség, vagy tekintettel arra, hogy az ingatlan 2 évnél régebben jogerőre emelkedett ideiglenes használatbavételi engedéllyel rendelkezik, annak értékesítése adómentes lesz? Amennyiben az adott ügylet kapcsán adófizetési kötelezettség merül fel, azt az egyenes vagy a fordított adózás szabályai szerint kell megfizetni?