532 talált cikk az adóhatóság kifejezésre

Kérdés: Önkormányzati adóhatóságnál fennálló adóhátralék esetében – amennyiben a végrehajtáshoz való jog az Avt. 19. §-ban foglaltak alapján elévült – az elévült adótartozás és a hozzá kapcsolódó késedelmi pótlék adózói adószámláról (ASP Adó Szakrendszer) történő törléséhez szükséges a képviselő-testület hozzájárulása/döntése, vagy az elévült tételek jegyzői hatáskörben törölhetők?

Kérdés: 2024. szeptember 1. napjától nem kötelező a munkáltatóknak üzemorvosi vizsgálatot biztosítani a munkavállalók részére. Önkormányzati hivatalunknál sincsenek üzemorvosi vizsgálatra kötelezően előírt munkakörök, ezért 2025-től megszüntettük az együttműködést a foglalkozás-egészségügyi szakorvossal, így most nincs, aki a korábbiak szerint megállapította, hogy a dolgozó részére a képernyő előtti éles látást biztosító szemüveg biztosítása szükséges lehet, és beutalót állított ki szemészeti szakvizsgálatra, melyben feltüntette a munkakört és annak leírását a szakvizsgálathoz. Egyik köztisztviselőnknek szemüveget kell cserélnie. Jelen helyzetben elegendő lehet-e egy szemészszakorvosi ambuláns lap, mely az alábbi szöveget tartalmazza: „Képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüveg szükséges”? A szemüveget adómentesen szeretnénk juttatni a dolgozó részére, utólagos elszámolással (a dolgozó veszi meg, és számlával számolja el).

Kérdés: Cégünk diákokkal kötött megbízási szerződést nyári munkára. A szerződést augusztus 1-jétől augusztus 31-ig, egy hónap időtartamra kötöttük. A megbízási díj óradíjban van meghatározva a szerződésben. A tényleges munkavégzés jelenléti ív alapján augusztus 3–16. között történt. Ebben az esetben melyik dátumot kell figyelembe vennünk számfejtéskor? Ha a szerződés szerinti dátumot vesszük figyelembe, akkor a munkavállalónak nem lesz társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége, azonban, ha a jelenléti ív alapján számfejtünk, abban az esetben biztosítottá válik. Melyik a helyes?

Kérdés: A közterület-felügyelők által kiszabott bírságok kit illetnek meg, a polgármesteri hivatalt, vagy minden esetben az önkormányzatot?

Kérdés: Önkormányzatunk egy pályázaton szeretne elindulni, melynek kapcsán szerbiai testvérvárosunkból egy táncegyüttest hívna meg községünkbe. A következő kérdések merülnek fel:
1. A táncegyüttes szerb (adózás szempontjából „harmadik ország”), és fellépne községünkben (Magyarországon). Tehát a teljesítés helye Magyarország. A fellépéséről (művelődési tevékenység) számlát állítana ki. Hogyan kell kiállítania a számlát? Mivel a teljesítés helye Magyarország, 27%-os áfával? Ha adómentes a táncegyüttes, akkor adómentesen kiállítható a számla? Mivel harmadik országbeli a számla kiállítója, felmerül valamilyen plusz bevallási kötelezettség? Az áfabevallás mely során kell szerepeltetni ezt a számlát? Mi a szabályos eljárás a számla befogadását követően önkormányzatunknak?
2. A táncegyüttes szállítása a következő módon valósulna meg. A táncegyüttes bérelne kisbuszt Szerbiában (harmadik országbeli vállalkozótól), a számlát az önkormányzatunkra (magyar) állítaná ki. Ezt a számlát hogyan fogadhatja be szabályos feltételek mellett az önkormányzatunk? Szerb áfával kell a számlát kiállítani? Bruttó módon (a számla teljes összege) történik a könyvelés (áfa könyvelése nélkül)? Erre kell még magyar áfát (27%) felszámítani? Ha igen, hogyan könyvelendő? A számla reprezentációs jellegű lesz, tehát a személyi jellegű kiadások között kell elszámolni, és az egyes meghatározott juttatások szerint adózik [×1,18×(0,15 + 0,13)]?
3. A táncegyüttes szállását és étkeztetését az önkormányzatunk vállalná. Ebben az esetben ezek a gazdasági események is személyi jellegű juttatásnak minősülnek, és egyes meghatározott juttatásként adóznának?

Kérdés:

Önkormányzatunk alkalmazottja, aki egy védjegy jogosultja, megállapodást kötött egy kft.-vel a védjegy használatáról. A védjegy használója a használat fejében havi ötszázezer forint használati díjat fizet a magánszemélynek minden hónapban, határozatlan ideig. A kft.-nek kell-e szociális hozzájárulási adót levonnia a használati díjból, ha igen, akkor mi az alapja, és mekkora a mértéke? Továbbá keletkezik-e személyijövedelemadó-levonási kötelezettség?

Kérdés:

Önkormányzatunk dolgozója egy nagyobb összegért vásárol kriptovalutát, melyet több részletben értékesít. Mikor és mi után keletkezik személyijövedelemadó-kötelezettség?

Kérdés:

A munkavállaló gyermekének tandíja korábban adómentes juttatás volt. Jól gondoljuk, hogy már nem az? Hogyan kell adózni, ha a munkavállaló gyermeke alapítványi iskolájának támogatását a cég fizeti? A cég vagy a munkavállaló nevének (esetleg mindkettőnek) kell szerepelnie a támogatási szerződésen?

Kérdés: Egy munkavállaló 8 órás munkaviszonyban dolgozik a munkáltatónál. Szeretnének még egy 4 órás munkaviszonyt is létesíteni egymással egy másik munkakörre, mint amiről a 8 órás szerződése szól. Létesíthet-e egy munkáltatóval egy 8 órás és egy 4 órás munkaviszonyt is ugyanaz a munkavállaló? Ha igen, akkor hogyan kell ezt szabályosan kezelni (2 munkaszerződés, 2 jelenléti, 2 külön számfejtés, különmegállapodást is írni kell, hogy a két munkakört egyszerre el tudja látni, hogyan kell bejelenteni a NAV felé)?

Kérdés: Adott egy közös foglalkoztatással alkalmazott munkavállaló, aki rendelkezik egy fő foglalkoztatóval, aki a bejelentést, illetve a járulékbevallásokat benyújtja, illetve egy második foglalkoztatóval is. A fő foglalkoztató szeretne a fenti alkalmazottnak cafeteriajuttatást nyújtani. Erre van lehetőségük? A többi alkalmazott, aki a fő foglalkoztatónál áll alkalmazásban, nem rendelkezik cafeteriajuttatással. A második foglalkoztatónak lenne-e lehetősége cafeteriajuttatás nyújtására úgy, hogy nem ő nyújtja be a járulékbevallásokat? A második foglalkoztatónál lévő munkavállalók rendelkeznek cafeteriajuttatással.