2112 talált cikk az áfa kifejezésre

Kérdés: Reprezentáció esetén a nettó értéket a személyi jellegű kiadások, a hozzá kapcsolódó áfa értékét a dologi kiadások között kell nyilvántartanunk. Szja-oldalról viszont a bruttó összeg után kell adót fizetnünk, a Kincstár felé a KIR-ben a bruttó összeg kerül jelentésre. Ezáltal az intézményi bérfeladás eltér a könyveléstől az áfa összegében. A fenti jogszabályok nincsenek összhangban, ezért sérül az átláthatóság. A tételeket nehéz egyeztetni. Szükséges esetleg valamilyen analitika vezetése a különbözethez kapcsolódóan?

Kérdés: 2013 decemberében uniós projekt keretében eszközbeszerzés történt szállítói finanszírozással. A beszerzés a folyamatban levő beruházás állományára került az eszközanalitikában és a főkönyvben is, pénzforgalom nélküli beszerzésként. A beszerzéshez kapcsolódó a 2013. évi közbeszerzési tanácsadó díja, ami utófinanszírozású, az analitikában és a főkönyvben is, a folyamatban levő beruházás állományára, míg a számla a 39262 (utólagos finanszírozású nemzetközi támogatási program forgalma) főkönyvi számlára került. 2014. évi nyitáskor a beszerzés a közbeszerzéssel együtt az analitikából a főkönyvbe a befejezetlen eszköz beruházásra, míg a közbeszerzési tanácsadó díja a 39262-ról a 36515 (egyéb adott előlegek) főkönyvi számlaszámra került a rendező mérleg szerint. Melyik főkönyvi számlával szemben kell kivezetni az elő­leget 2014. évben, amikor az Irányító Hatóság átutalja az utólagos finanszírozású számla összegét, mert a beruházásra már rákerült a fentiek szerint 2013. évben?

Kérdés: 1. A községben az áramszolgáltató tulajdonában lévő közvilágításon, vagyis a villanyoszlopokon az önkormányzat kicseréltette a lámpatesteket energiatakarékosra (a régi lámpatestek, oszlopok az áramszolgáltató tulajdonában vannak) 6 300 000 Ft + áfa áron. Ez a kiadás beruházásnak vagy karbantartásnak minősül? Ilyen esetben ezeket a lámpatesteket térítésmentesen át kell adni az áramszolgáltató részére? Hogyan kell ezeket a műveleteket lekönyvelni?
2. Óvodai étkezési díjról számlát állítunk ki 2 példányban, egyik a vevőé, másik a könyvelésé. Kell készíteni egy harmadik tőpéldányt is a bizonylatok közt?
3. Az önkormányzatnál a pénztár vezetése a könyvelési programban történik. A kiadási és bevételi pénztárbizonylatból egy példányt állítunk ki, ami a könyvelésben megtalálható. Kell-e második példányt kinyomtatni és elhelyezni a számviteli bizonylatok közt?

Kérdés: 1. Az önkormányzat államháztartáson kívülre és belülre működési, illetve felhalmozási céllal támogatást folyósít. A támogatásokat utólagos elszámolással kapják a címzettek, felhasználási célhoz kötötten. Amíg a támogatás felhasználásáról az elszámolás nem történik meg, addig követelésként van a mérlegben nyilvántartva. Az átrendezés során az Áhsz. és a 36/2013. (IX. 13.) NGM rendelet elő­írásait figyelembe véve a 3516, 3526 és a 3527 főkönyvi számlákra kerültek ezek a támogatások, 2014-ben a támogatásokkal kapcsolatos elszámolások megtörténtek, a kitűzött céloknak megfelelően használták fel a támogatásokat, így követelésként további nyilvántartásuk nem indokolt. Mivel a nyitómérlegben szereplő követelések csökkenése nem pénzforgalommal kapcsolatosan keletkezett, ezért jelenlegi álláspontunk szerint a felhalmozási eredmény (414) számlával szemben tudjuk csak kivezetni a fenti tételeket a mérlegrendezési számla (4951) közbeiktatásával.
Kérdésünk: Az általunk tartott megoldás jó-e?
2. Az önkormányzat határozattal arról döntött, hogy mint az egyik cégének egyszemélyes részvényese, a zrt. és az önkormányzat között kötött vagyonkezelői szerződésben szereplő követeléssel "...a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 13. § (2) bekezdésében foglaltak alapján nem pénzbeli hozzájárulás címén megemeli a ... Zrt. jegyzett tőkéjét (saját vagyon növeléseként, ezért ez nem minősül követeléselengedésnek)".
Úgy gondoltuk, hogy a képviselő-testületi határozat végrehajtása úgy történhet, ha a pénzmaradvány felosztása során a követelés nagyságrendjének megfelelő összeggel biztosítjuk a tőkeemelés fedezetét. (Így bevételi előirányzatot tudunk biztosítani jegyzett tőkeemeléshez.) A tőkeemelés bejegyzése a Cégbíróságon 2014-ben megtörtént. A követelés az átrendezés során a 3655 főkönyvi számlára került. A 20/2014. (IV. 30.) NGM rendelet tartalmazza a 2013. évi pénzmaradvány felosztásának módosított szabályozását, ennek megfelelően a pénzkészletet korrigáló tételek között nem szerepel a 3655 főkönyvi számla, így a pénzmaradvány felosztása során módosítottuk eredeti elképzelésünket, ezért, véleményünk szerint, itt sem vehető (és nem is) vettük figyelembe. A követelés pénzforgalom útján történő kiegyenlítése a határozat alapján nem fog megtörténni, ezért a kivezetés indokolt, de ha az eredményszámlával szemben vezetjük ki a fent említett tételt, a követelés ugyan eltűnik, de így mi biztosít előirányzatilag fedezetet a tőkeemelésre, valamint a kiadásra? Amennyiben pénzforgalomban próbáljuk a követelés kivezetését rendezni, erre csak egy mód van, valamilyen bevétel könyvelése, ez a pénzkészletet megnöveli, viszont pénzforgalomban a kiadás tétel (jegyzett tőkeemelés) átutalására soha nem kerül sor, ezért a pénzkészlet torzul (azt növeli).
Kérjük a segítséget a képviselő-testületi határozat költségvetési és pénzügyi számvitelben történő helyes elszámolásához!
3. Helyi adók (építmény, telek, iparűzési stb.) esetében a 2013. évi túlfizetéseket a 3673 főkönyvi számlára fordítottuk át a 2014. évi nyitó mérlegben. A túlfizetések 2014. június 30-i állománya a nyitó mérlegben szereplő nagyságrendhez viszonyítva csökkent, amit nem kizárólag az önkormányzatot terhelő fizetési kötelezettség teljesítése eredményezett (pl.: iparűzési adó esetében az év végi túlfizetés nem is valós túlfizetést jelent a feltöltések miatt). Mivel a 3673-as számla pénzforgalmi, ezért a csökkenést is pénzforgalmi változásként számoltuk el, ami a valós pénzkészlet csökkenését eredményezte.
Kérjük szíves segítségüket az állománycsökkenés helyes számviteli elszámolása érdekében!
4. Az általános forgalmi adó elszámolásakor pénzforgalom szerint az áfa fizetendő vagy visszaigényelhető. Azonban mindkét esetben tartalmaz a bevallás különböző jogcímeken fizetendő áfát, fordított adózás szabályai szerint fizetendő áfát, illetve elő­zetesen felszámított, levonható áfát.
Kérdésünk: az adóbevallást egy összegben nettó módon kell-e elszámolnunk, vagy a fenti megosztás szerint egy bevallás számviteli elszámolásakor fizetendő, fordított és visszaigényelhető áfát is kell könyvelnünk? Ebben az esetben az elszámolást a felmerülés szerinti kormányzati funkciókra kell megbontani?
5. Az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő cégnek a veszteség pótlására pótbefizetést teljesített, melyet az önkormányzat kölcsön jogcímen könyvelt 2011-ben. A pótbefizetést teljes egészében felhasználta a cég a veszteségeink pótlására, az önkormányzat pedig a törzsbetétet teljesen befizette.
Kérdésünk: ilyen esetben a kölcsön visszafizetése az önkormányzatnál várható-e? A szerződésben a visszafizetésről nem rendelkeztek, nyereséges működés nem várható. A kölcsön csak elengedés formájában vezethető ki a könyveinkből?

Kérdés: Kiküldetéshez kapcsolódó számlák esetén mi a helyes eljárás? A számlákat külön számlaként kell kezelni, egyenként kell rögzíteni az analitikában (pénzügy), és a számlákat egyenként kell könyvelni, külön a nettó részét kiküldetésre és külön a számlák áfatartalmát áfa rovatra? Vagy kiküldetési rendelvény alapján a számlák összesítését elég egy összegben rögzíteni az analitikában és egyben könyvelni kiküldetésre?

Kérdés: Kiküldetéshez kapcsolódó áfás számlák esetén (utazás, szállás) milyen rovatra kell könyvelni az áfát, kiküldetésre vagy áfarovatra?

Kérdés: Fordított áfás beruházás esetén a fordított áfa értéke rákerül-e az analitikában az adott eszközre, vagy a fordított áfa nélküli értéken kerül aktiválásra?

Kérdés: Intézetünk költségvetési szervként európai uniós finanszírozású beruházást valósít meg.
1. A fordított áfa adózási körbe tartozó (Áfa-tv. 142. §) épületberuházás során a szállító előlegszámlát állított ki 2014. februári teljesítéssel. A szállítói finanszírozás okán az elfogadott előlegszámla értékét az irányító hatóság pénzügyileg rendezte a szállítónak. Az előlegszámla elszámolása 2014 augusztusában történt meg, melyben a számla a teljes összeget tartalmazta, melyből levonásra került az előlegként korábban benyújtott összeg. Az augusztus havi áfabevallásban szerepeltettük a teljes fordítottáfa-összeget, és egyúttal pénzügyileg is rendeztük a befizetési kötelezettséget. Eljárásunkat egy NAV-állásfoglalás alapozta meg, mely alapján a fordított adózással érintett tevékenység esetében az előleg után nem keletkezik adófizetési kötelezettség, így fordítottáfa-előleg előlegszámlára nem folyósítható (http://www.nav.gov.hu /nav/ado/afa080101_hatalyos/forditott_adozas.
html?pagenum=6).
Kérdésem arra irányul, hogy él-e még a hivatkozott állásfoglalás, illetve esetünkben értelmezhető-e? Tehát helyesen jártunk-e el, vagy pedig a fordított áfával érintett előlegszámlánál 2014. február hónapban már bevallási, befizetési kötelezettség keletkezett, és ebben az esetben önrevíziót kell végrehajtani?
2. A számviteli elszámolás 2014. évi változása következtében hogyan módosult az előzőekben említett beruházáshoz kapcsolódó fordított áfa (a támogatási szerződés alapján a pályázat vonatkozásában az áfalevonási jog nem érvényesíthető), és a nyújtott támogatás előirányzatának és teljesítésének könyvelése?
3. Helyesen értelmeztük, hogy a dologi kiadások előirányzatához kapcsolódik a fordított áfa K352 Fizetendő áfa rovaton történő befizetése? Ennek megfelelően az uniós támogatás fordítottáfa-összege, a B16 Egyéb működési célú támogatások közötti nyilvántartás a helyes könyvelés?

Kérdés: Művészeti intézményünk könyveléssel kapcsolatban szeretne segítséget kérni. A számvitel 2014. évi változása miatt egy gazdasági esemény lekönyvelése komoly probléma számunkra. 2013-ban intézményünk az épületében található művészpresszót bérbe adta egy zrt.-nek. A bérlő átalakította, felújította a helyiséget. Előzőleg létrejött egy bérleti szerződés a felek között, miszerint a bérleti díj 50 000 Ft + áfa. A felújítás összege 4 897 403 Ft + áfa, melyről a zrt. 2013. december 31-én a számlát kiállította. A munkálatok műszaki átadás-átvétele, használatbavétele 2013-ban megtörtént. A szerződés szerint a bérlő 8 évi időtartam alatt bérleti díjat nem fizet, a felújítási költséget "lelakja". A színház a bérleti díjról havonta számlát állít ki, melynél a fizetés módja kompenzáció. A felújítási költség áfáját 2013-ban (IV. n. évben) visszaigényeltük, a tárgyévi bérleti díjat terhelő áfát folyamatosan befizetjük.
A 2013. évi mérlegben a felújítás nettó összege szerepel az alábbi módon:
– hosszú lejáratú szállítói tartozásként 4 285 403 Ft,
– egyéb rövid lejáratú kötelezettségként 612 000 Ft.
2013. december 31-ével az ingatlan értékét megnöveltük a 4 897 403 Ft-tal.
2014-ben a kötelezettségeknek folyamatosan csökkenni kellene az aktuális bérleti díjakkal, viszont beruházási kiadásként már nem kellene megjelennie, hiszen akkor duplán kerülne a felújítás-nyilvántartásba. Mivel 2014-től nem könyvelünk szállítói tartozást, de a mérlegben szerepel nyitóként, kérdésünk az, hogyan tud csökkenni a szállítói tartozás, ha nincs mögötte pénzmozgás? Illetve a kompenzálást a két számla összerendezésével hogyan kell elvégezni, mivel a beruházás nettó értéken van nyilvántartva, a bérleti díjról kiállított számlát bruttó értéken tudjuk csak hozzárendelni. Kérjük szíves segítségüket a konkrét könyvelési tételek részletes leírásával kapcsolatban. Bárhová is fordultunk (Kincstár, önkormányzat stb.), nem tudtak segíteni, miután a gazdasági esemény egyik része 2013-ban, a további részek 2014-től teljesülnek.

Kérdés: A 2014-es államháztartásban alkalmazandó könyvviteli szabályok értelmében, beruházáshoz kapcsolódó fordítottáfa-befizetést hogyan kell helyesen lekönyvelni úgy, hogy mindkét számvitelben minden a helyére kerüljön (a kötelező egyezőségek biztosítva legyenek)?