2112 talált cikk az áfa kifejezésre

Kérdés: Egy gazdasági társaság (kft.) PPP konstrukció keretében felépített, saját tulajdonát képező – sportcsarnok megjelölésű – ingatlanát értékesíteni kívánja önkormányzatunknak. Az ingatlan első rendeltetésszerű használatbavétele több mint két éve megtörtént. A kft. az Áfa-tv. 88. §-a (1) bekezdésének megfelelően adókötelessé tette az ingatlan értékesítését, illetve bérbeadását, haszonbérbe adását. Önkormányzatunk mint adóalany az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja, valamint a 88. §-ának (4) bekezdése alapján adókötelessé tételt választott bérbeadásra, haszonbérbe adásra.
A kft. az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján az ingatlant fordított adózás keretében értékesíti, mely során az áfa megfizetésére önkormányzatunk lesz kötelezett. A megvásárolni kívánt sportcsarnokot nagyrészt feladataink térítésmentes ellátására hasznosítjuk, előreláthatólag adóköteles bérbeadásból csak csekély bevételünk fog származni.
A fentiekben megfogalmazottakkal kapcsolatban az a kérdésünk, hogy önkormányzatunk levonásba helyezheti-e a vásárláskor a fordított adózás alapján megállapított teljes áfatartalmat, melyet aztán időszakonként az arányosítás szabályainak figyelembevételével fizetne vissza?

Kérdés: Két önkormányzat osztatlan közös tulajdonában áll több kivett építési terület megnevezésű ingatlan. Az önkormányzatok a tulajdonközösség megszüntetését tervezik akként, hogy az ingatlanokat a tulajdoni hányadoknak megfelelő arányban, területalapú elszámolással megosztják. A megosztás útján kialakuló önálló helyrajzi számmal rendelkező ingatlanok az egyes önkormányzatok kizárólagos tulajdonába kerülnek a korábbi tulajdoni hányadokkal arányosan, azaz a megosztás után egyik fél sem jut több vagy kevesebb területhez. Kérdésem, hogy a tulajdonközösség megszüntetése az ingatlanok fent ismertetett megosztása útján termékértékesítésnek minősül-e?

Kérdés: Központi költségvetési szerv felújításhoz kapcsolódó megbízási díjat fizet ki. A Kincstár K122-es rovatra rakja bérszámfejtéskor. A megbízási díjnak van levont járulékrésze, és szociális hozzájárulási adót is kell utána fizetni. Hogyan kell 2014-ben könyvelnem ezt a megbízási díjat? Milyen rovatra? Hogyan tudom ráaktiválni az adott tárgyi eszközre?

Kérdés: Önkormányzatunknak van egy nonprofit kft.-je, amelynek a fő tevékenységi köre: televízió-műsor összeállítása, szolgáltatása. Tevékenységi köreink között szerepel még többek között folyóirat, időszaki kiadvány kiadása, fénymásolás, hírügynökségi tevékenység, hangfelvétel készítése.
Bevételei két forrásból keletkeznek:
1. Árbevétel szolgáltatásnyújtásainkból, ahol minden esetben általános forgalmi adót számítanak fel.
2. Az alapító önkormányzattól kapott működési támogatás, melyet egyéb bevételként könyvelnek le.
Kérdésem, hogy a kft. szolgáltatásnyújtásait terhelő fizetendő általános forgalmi adóval szemben teljes mértékben levonható-e a beszerzéseiket (újság szerkesztése, közüzemi díjak, bérleti díjak, irodaszerek, kameralámpák) terhelő, előzetesen felszámított általános forgalmi adó?

Kérdés: Épület felújításához kapcsolódó fordított áfát, illetve adószámos magánszemélynek kifizetett összeget hogyan kell könyvelni költségvetési és pénzügyi számvitelben? Az utóbbi számfejtésre került, és a bérfeladásban szerepel. Hogyan kerülnek át ezek a tételek az adott épületre? Milyen rovaton kell utalni az adószámos magánszemélynek kifizetett összeget?

Kérdés: 1. 2013. december 31-i dátummal a 44-es főkönyvi számlákra lekönyveltük a 2013. december 31-i teljesítési határidejű szállítói számlákat a 413 tőkeváltozás számlákkal szemben. A nyitást követően a záró egyenlegek a megfelelő 42-es főkönyvi számlákon megjelentek. A 2014. évi számviteli előírásoknak megfelelően ezeknek a szám­lák­nak lekönyveltük a kötelezettségvállalását (pl. gázdíjnál T 05331212 – K 0022), valamint a pénzügyi kifizetés esedékességét (gázdíjnál T 5222 – K 4213131). Az utóbbi lépéssel még egyszer rákerült a 421-es főkönyvi számlára, ahol már a nyitóban úgyis rajta volt. Kifizetéskor T 4212131 – K 33, de ezzel a duplázódás nem szűnik meg.
2. Ugyanez a probléma a követeléseknél is. 2013. december 31-én fennálló követelésünket lekönyveltük a 28-as számlákra a 413 tőkeváltozással szemben. A nyitást követően ezek az egyenlegek megjelentek a megfelelő 35-ös főkönyvi számlákon. A 2014. évi számviteli előírásoknak megfelelően ezeket a bevételeket előírtuk követelésként a költségvetési számvitel szerint [T 09(2) – K0041], illetve a pénzügyi számvitel szerint (T 35 – K 9). Teljesítéskor pedig a költségvetési számvitel szerint [T 005 – K 09(3)], valamint a pénzügyi számvitel szerint (T 33 – K 35). A nyitó egyenleg itt is rajta marad. A 2013-ban előírt kötelezettségek és követelések hogyan tűnnek el a nyitó egyenlegből?
3. Az év végi befejezetlen beruházási állomány 127-ről 15-re került. Ennek értéke tartalmazza az áfát is. 2014-től a bekerülési értéknek nem része az áfa. Az előző évi befejezetlen beruházást milyen értéken kell aktiválni (áfával vagy áfa nélkül)?
4. Ingatlanunkon végzett telekalakítás, telekösszevonás során megváltozik a telek nagysága, ezáltal az értéke is – pénzmozgás nélkül. A változást, a növekedést, illetve a csökkenést hogyan tudjuk lekönyvelni?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 151. számában (2011. augusztus 9.) a 2955. kérdésszámra adott válaszukat úgy értelmeztük, hogy a gázvezeték-elosztó rendszer bérbeadásra is alkalmazandó. A bérbevevő – mivel önkormányzatunk az ingatlan-bérbeadásra adómentességet választott – vitatja ezt. Helyesen gondoljuk, és esetleg a NAV által kiadott állásfoglalás kapcsolódik-e ehhez a kérdéshez?

Kérdés: 2013-ról áthúzódó EU-s támogatott fordított áfás beruházás gyakorlati megvalósításának kérdése: a nem levonható áfa 2013-ig a beruházás értékének részét képezte. Mi a helyzet a 2014-ben érkező számlával? Az áfa 2014-től nem része a beruházásnak, de a pályázat készítésekor még az volt. Hogyan tudom a pályázat elszámolását jól megcsinálni, ha az áfát nem aktiválhatom rá? Egyéb költségként rákönyvelhetem, hogy mégis szerepeljen?

Kérdés: Hogyan történik a térítési díjak kezelése? A vásárolt élelmezést hogyan kell könyvelnie intézményünknek?

Kérdés: Gazdasági Ellátó Szervezetként működünk, több intézménynek látjuk el a gazdasági feladatát. Iskolai étkeztetés és bölcsődei ellátás számlázásával kapcsolatban felmerült az a kérdés, hogy kinek a nevére kell kiállítani a számlát. Bölcsődében készül szerződés, iskolai étkeztetésnél nem. Az iskolai étkezés igénybevétele a tanuló vagy a szülő nyilvántartó lapon történő jelölésével történik, amelyet alá is írnak. Az igénylés és a tényleges igénybevétel (lemondásokkal korrigálva) alapján a számla a tanuló, illetve a bölcsődés gyermek nevére kerül kiállításra. A számla kiegyenlítését gyakran a nagyszülő, illetve vagy az egyik, vagy a másik szülő teljesíti. Kinek a nevére kell kiállítani a számlát? Cégek nevére is kérnek számlát, de velük nem állunk semmilyen jogviszonyban sem.